A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.03.27.
Az amerikai-orosz megállapodás világosan kimondta a Magyarországra irányuló energia-infrastruktúra támadásának tilalmát – közölte Szijjártó Péter Moszkvában.
Több mint duplájára nőtt a bölcsődei férőhelyek száma Magyarországon – mondta Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár.
Az egyre erősödő tüntetések, és a közvélemény többsége a Gázábán fogvatartott 59 túsz kiszabadítását támogatja, miközben az izraeli kormány az övezet megszállását helyezték kilátásba.
Az Európai Bizottság azt javasolja a tagországok lakóinak, hogy halmozzanak fel otthonukban túlélést biztosító vészhelyzeti tartalékokat.
Belföldi hírek:
Az amerikai-orosz megállapodás világosan kimondta a Magyarországra irányuló energia-infrastruktúra támadásának tilalmát, ami egybevág hazánk nemzeti érdekeivel, mivel így jelentősen mérséklődtek az ellátásbiztonsági kockázatok – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Moszkvában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető Alekszandr Novak és Gyenyisz Manturov orosz miniszterelnök-helyettessel, Jurij Usakov államfői tanácsadóval és Mihail Degtyarev orosz sportminiszterrel tárgyalt, majd arról számolt be, hogy magyar szempontból a legfontosabb kérdés most az, hogy mikor ér véget az ukrajnai háború, mikor tér vissza a béke Közép-Európába. „Ebből a szempontból jó hírt tudok megosztani önökkel, ugyanis az amerikai-orosz béketárgyalások jól állnak, mind az amerikai, mind az orosz fél kölcsönösen jóindulattal, jószándékkal áll a tárgyalásokhoz. Jól láthatóan mind az oroszok, mind az amerikaiak abban érdekeltek, hogy a béketárgyalások minél előbb sikerrel járjanak” – mondta.
Több mint duplájára nőtt a bölcsődei férőhelyek száma Magyarországon 2010 óta – mondta Koncz Zsófia családokért felelős államtitkár a gesztelyi Gyöngyszem Bölcsőde átadóünnepségén. Beszámolt arról is, hogy három és félszer annyi településen van bölcsőde, mint tizenöt évvel ezelőtt. Az államtitkár a Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyei településen – amelynek fideszes országgyűlési képviselője is egyben – ismertette: 2010-ben harminckétezer ötszáz férőhely volt az országban, ez a szám tizenöt év alatt több mint hatvankilencezerre növekedett. Kijelentette: a családok anyagi helyzetének javítása és az otthonteremtés segítése mellett a kormány egyik legfontosabb célkitűzése az is, hogy az emberek egyensúlyt találjanak a munka és a család között. Úgy fogalmazott, tizenöt évvel ezelőtt a kormány „történelmi és rekordméretű bölcsődeépítésbe” kezdett.
A hospice ellátás kiemelkedően fontos, mert itt szembesül az ember „átutazó mivoltával”, ez az ellátás egy kegyelmi időszak – mondta a Belügyminisztérium egészségügyi államtitkára Debrecenben, A Hospice-Palliatív ellátás a V4 országokban, joggyakorlatok című szakmai napon. Takács Péter köszöntőjében kifejtette, a kormány tavaly év végén az otthoni hospice ellátás kiegészítő szolgáltatásáról döntött és az idei költségvetésben másfélszeresére emelte a rendelkezésre álló forrásokat. A jó gyakorlat elterjesztéséhez pedig mintegy 5 milliárd forinttal járul hozzá, egy a hospice ellátásra is fókuszáló svájci-magyar együttműködés második ütemében – ismertette az államtitkár
Külföldi hírek:
Két rakétát lőttek ki terroristák a Gázai övezet középső részéről Dél-Izraelre, aktiválva a szirénákát a határ melletti Alumim, Zimrat, Suva, Kfar Maimon és Tusia közösségekben. Az Izraeli Védelmi Erők szerint az egyik lövedéket elfogta a légvédelem, a másik pedig nyílt területen landolt Zimrat térségében. Sérülésről vagy kárról nem érkezett jelentés. A támadásért a Palesztin Iszlám Dzsihád terrorszervezet vállalta a felelősséget. Öt rakétatámadás volt, mióta múlt héten újraindultak a harcok Gázában. A 12-es csatorna riportere, Daphne Liel megjegyezte, a szirénák éppen akkor szólaltak meg, amikor Benjámin Netanjahu miniszterelnök a kneszetben azt ecsetelte, hogy a Gázában alkalmazott politika bevált. A rakétatámadást követően az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést adott ki a palesztinok számára Gázaváros területén, ahonnan a lövedékeket kilőtték. A hadsereg arab nyelvű szóvivője, Avichai Adraee ezredes X-en közzétette a kiürítendő terület térképét, mondván, hogy ez ,,utolsó figyelmeztetés”, mielőtt a hadsereg csapásokat hajtana végre ott.
Az egyre erősödő tüntetések, és a közvélemény többsége a Gázábán fogvatartott 59 túsz kiszabadítását támogatja, miközben Benjámin Netanjahu miniszterelnök koalíciója, különös tekintettel a Becalel Szmotrich pénzügyminiszter [Vallásos Cionizmus] és Itamar Ben-Gvir [Ocma Jehudit] nemzetbiztonsági miniszter vezette radikális frakciókra, az övezet megszállását helyezték kilátásba – bármi áron, mondván az amerikai elnök is ezt akarja. Mindeközben, a háttérben egyre inkább zúgolódó gázaiakkal, Egyiptom ultimátumban szólította fel a Hamászt, hogy fogadják el fegyverszüneti ajánlatukat, vagy kiutasítják embereiket. Arab forrásra hivatkozva a Kan közszolgálati csatorna úgy tudja, hogy az egyiptomiak egyértelmű üzenetet küldtek a szervezetnek – „ha nem fogadják el a javaslatot, 72 órán belül kiutasítják a Hamász képviselőit az országból,” – megjegyezve, hogy a megváltozott feltételek végül rávezethetik a Hamászt az egyezség elfogadására.
Tömeges jeruzsálemi tiltakozások közepette az izraeli kormány elfogadta az idei költségvetés véglegesítő második és harmadik olvasatát. Az utolsó órában megszavazott büdzsé a zsidó állam eddigi történetének egyik legköltségesebb 620 milliárd sékelre rugó állítólagos háborús kiadásait tartalmazza, miközben nem tartalmazza, kormányzati minisztériumok bezárását vagy a koalíciós források csökkentését. A teljes költségvetés, az adósságkerettel együtt 756 milliárd sékel, ami 21 százalékos – több mint 100 milliárdos kiadásnövekedést jelent a tavalyi évhez képest, és a GDP 4,9%-ának viszonylag magasra tervezett költségvetési hiányán alapul, kiegészítve az állampolgárokra nehezedő megemelt adóterhekkel. Összességében, a zsidó állam eddigi legdrágább költségvetése, összesen 620 milliárd sékel kiadást tartalmaz, amelyből több mint 5 milliárd sékelt a koalíciós pénzekre fordítanak, kiemelten támogatva a háredi és vallásos cionista szektorok igényeit, miközben számos megszorítást – adóemelést és a közszolgáltatásokat érintő forráscsökkentést fognak bevezetni.
Az Európai Bizottság szerint az Európai Uniót is érintő jelenlegi fenyegetések állandó felkészültséget igényelnek, ezért az unió végrehajtó testülete azt javasolja a tagországok lakóinak, hogy halmozzanak fel otthonukban legalább 72 órás túlélést biztosító vészhelyzeti tartalékot. Az Európai Bizottság iránymutatásokat tett közzé szerdán, amelyekkel segíteni kívánja az uniós országok felkészítését a háztartások 72 órás önellátására annak érdekében, hogy egyebek mellett elegendő vízzel, élelemmel, gyógyszerrel, zsebteleppel, illetve elektromos áramforrással, valamint piperecikkel rendelkezzenek ahhoz, hogy külső segítség nélkül képesek legyenek átvészelni egy esetleges válság első néhány napját. Az uniós bizottság azt javasolja, hogy ne csak a háztartások halmozzanak fel vészhelyzeti készleteket, hanem a tagállamok is raktározzanak gyógyszereket, alapvető nyersanyagokat, élelmiszereket és energiát, valamint rendelkezzenek a minimális vízellátást biztosító rendszerekkel is.
Folytatódtak az orosz polgári energetikai infrastruktúra elleni dróntámadások az ezzel ellentétes ukrán kötelezettségvállalás ellenére – közölte az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint szerdán az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt Krím partjainál, a Tarhankut-fok közelében az orosz légvédelem két ukrán támadó drónt lőtt le, amelyek a glebovszkojei föld alatti gáztároló létesítmény felszíni berendezéseit vették célba. Szerdán, közép-európai idő szerint 2 óra 45 perc körül Brjanszk megyében dróntámadás érte a Roszszetyi Centr – Brjanszkenergo fiókintézményének létesítményét, amely egy 10 kilovoltos nagyfeszültségű vezeték kikapcsolását eredményezte, aminek következtében megszűnt a Komaricsi járás fogyasztóinak áramellátása. Kedd délután Kurszk megyében, a Roszszetyi Centr – Kurszkenergo fiókintézményének egy energetikai létesítményét érte dróntámadás, amelynek következtében több alállomás kaszkádszerű leállása következett be, és áramellátás nélkül maradt a Homutovkai járás több mint négyezer fogyasztója.
Dánia bevezeti a hadkötelezettséget a nők számára – közölte Troels Lund Poulsen dán védelmi miniszter. A tájékoztatás szerint azok a nők, akik az idén július 1-jével töltik be a 18. életévüket, 2026 során lesznek behívhatók katonai szolgálatra. A hadkötelezettség a skandináv országban eddig csak a 18. életévüket betöltött férfiakra vonatkozott. A Dániában tavaly fogadtak el reformokat, amelyek keretében egyebek között az eddigi négyhónapos szolgálati időt 2026 augusztusától 11 hónapra emelik, ugyanakkor továbbra is az a szabályozás, hogy egy évfolyamnak csak egy részét hívják be katonai szolgálatra. Dánia az új szabályozással Svédország után már a második uniós tagállam, amelyben előírják a nők hadkötelezettségét. Svédország 2017-ben döntött erről. Norvégiában, amely ugyan NATO-tagország, de nem tagja az EU-nak, szintén kötelező a nők katonai szolgálata.
Elrendelte Javier Milei argentin elnök, hogy hozzák nyilvánosságra a második világháború után Argentínában menedékre lelt nácikkal kapcsolatos összes hivatalos titkosított dokumentumot – jelentette be Guillermo Francos, az elnök kabinetfőnöke. Francos a DNWES televíziónak adott interjúban elmondta: azokról a nácikról van szó, akik Argentínába menekültek, és ott hosszú évekig védelem alatt álltak. Az elnök rendelkezése a banki tranzakciókat részletező dokumentumokat, illetve a védelmi minisztérium archív iratait is érinti – tette hozzá a Buenos Aires Times cikke szerint. A kabinetfőnök hangsúlyozta: az intézkedés valamennyi állami intézmény birtokában levő dokumentumra vonatkozik, mert „semmi nem indokolja ezeknek a titkosítását”. Az államfő szerint ezek történelmi dokumentumok, amelyeket bárki számára hozzáférhetővé kell tenni az országos levéltárban. Hozzátette azt is, hogy egy korábbi kormányrendelet értelmében a szóban forgó iratokat már korábban közzé kellett volna tenni, de ez a gyakorlatban végül nem valósult meg.
Időjárás:
Ma is mindenütt főképp változóan felhős-napos időre készülhetünk. Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 12 – 17 fok körül alakul.
