Mégis lehet egyezség Izrael és a Hamasz között.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2025.01.12.Rogán Antal ügyéről is tárgyalni akar a parlament nemzetbiztonsági bizottsága.

Mégis lehet egyezség Izrael és a Hamasz között.

Végső búcsút vettek Jimmy Cartertől: öt elnök is ott volt a temetésen.

Az alapellátást kellene erősíteni az egészségügyben – véli a szakember.

Hírek:

A parlament nemzetbiztonsági bizottságának jövő heti ülésén tárgyalni akarnak arról, hogy Rogán Antal felkerült az Egyesült Államok szankciós listájára. Sas Zoltán, a testület jobbikos elnöke emlékeztetett rá, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda vezetője felügyeli a polgári titkosszolgálatokat, így szerinte ügye a bizottságra is tartozik. Az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala azzal indokolta a héten nyilvánosságra hozott döntését, hogy a miniszter érintett lehet emberi jogi visszaélésekben és korrupciós ügyekben. A kormány tagjai azonban ezt a lépést a távozó amerikai nagykövet bosszújának minősítették. Magyarország korábbi washingtoni nagykövete, Simonyi András felidézte, hogy nem személyes szimpátia alapján hoznak ilyen döntést. A listára alapos háttérmunka és mérlegelés után, az amerikai törvényeknek megfelelő folyamat végén lehet felkerülni. Úgy fogalmazott, bemondásra, feltételezésre senkit sem gyanúsítanak meg.

Bár a kormánypártok hivatalosan cáfolták, hogy az idén esetleg előre hozott választások lehetnek, egy intézet már felmérést készít arról, mit szólnának a magyarok egy ilyen döntéshez. A Magyar Társadalomkutató Kft. megbízásából több embert is megkerestek telefonon és más kérdések mellett erről is érdeklődtek. Azt nem lehet tudni konkrétan, hogy kinek a megbízásából készült a közvélemény-kutatás, de ez az intézet már nem egyszer végzett adatfelvételt a kormányzathoz köthető megbízóknak. A kérdés azután vált aktuálissá, hogy Magyar Péter újévkor előre hozott választásokat szorgalmazott. Néhány nappal később a Demokratikus Koalíció is javasolta, hogy a parlament néhány hónapon belül oszlassa fel magát.

Az idén minden korábbinál nehezebb évre számíthatnak az önkormányzatok – véli a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke. Gémesi György – aki Gödöllő vezetője is – jelezte, hogy több képviselő-testület is a helyi adók emelésére kényszerül majd. Példaképpen említette a szolidaritási adó kötelezettséget, amely az eddigi 307 milliárdról 365 milliárdra emelkedik az idén. A csaknem 60 milliárdos növekmény azt jelenti, hogy éppen ennyivel lesz kevesebb a bevétele a hazai önkormányzati rendszernek. Ráadásul a Versenyképes Járások Program keretében az iparűzésiadó-bevételek többletét egy külön alapba irányítják, ahonnan a járások pályázatokkal szerezhetnek pénzt a saját keretük terhére. Ezek nyomán fennáll a veszélye annak is, hogy a felújításokra sem jut elég pénz– mondta Gémesi György.

Az amerikai külügyminiszter bízik benne, hogy Izrael és a Hamasz palesztin terrorszervezet minden korábbinál közelebb került a megállapodáshoz. Antony Blinken szerint létre jöhet a tűzszünet és ennek nyomán szabadon engedik a 2023 októberi támadás óta fogságban lévő túszokat. Az egyeztetések már több mint egy éve tartanak Katar, Egyiptom és az Egyesült Államok közvetítésével és már többször sikerrel kecsegtettek, de mégsem sikerült megállapodni. Blinken azonban példamutatónak nevezte, hogy stabil tűzszünet jött létre Izrael és az országot Libanonból sorozatosan támadó síita milícia, a Hezbollah között. A gázai övezetben viszont még a héten is tartottak a harcok. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő már sokszor megerősítette, addig támadnak, amíg nem tudják teljesen felszámolni a Hamaszt.

Izrael azt javasolta, hogy tartsanak nemzetközi konferenciát Szíria ügyében. Az energiaügyi miniszter a fő célnak országa északi határának biztosítását nevezte. Eli Cohen Cohen szerint így lehetővé válna, hogy az aktív védelmi intézkedéseket tegyenek a lázadó szervezetek fenyegetéseivel szemben. Egy izraeli lap arról is beszámolt, hogy a kormány tárgyal a szíriai török szerepvállalásról is. Jeruzsálemben ugyanis attól tartanak, hogy a régióban élő drúz és kurd kisebbség elleni támadások fenyegetik a stabilitást.

Az Egyesült Államokban nincs akadálya annak, hogy holnaphoz egy hétre beiktassák a megválasztott elnököt. A kongresszus két házának együttes ülésén jóváhagyták a novemberi elnökválasztás eredményét. Minthogy ezt a szenátus elnökének, vagyis a hivatalban lévő alelnöknek kell kihirdetnie, így a voksoláson alulmaradt Kamala Harris feladata volt, hogy bejelentse Donald Trump győzelmét. A hitelesítési ceremóniát szigorú biztonsági intézkedések előzték meg a Capitolium épülete körül. Négy éve ugyanis meg kellett szakítani az ülést, miután tüntetők próbálták megakadályozni Joe Biden győzelmének kihirdetését. A zavargásokra viszont éppen az akkori választás vesztese, Donald Trump bíztatta fel híveit, miután – csalás gyanújára hivatkozva – nem volt hajlandó elfogadni a végeredményt.

Szülőhelyén, Plains városában helyezték örök nyugalomra az Egyesült Államok 39. elnökét. Jimmy Carter hivatalos búcsúztatása egész héten tartott. Csütörtökön Washingtonban volt az állami temetés, azt a napot nemzeti gyásznappá nyilvánították. Jimmy Carter valamivel több, mint száz évet élt, így ő lett az Egyesült Államok legmagasabb kort megélt elnöke. 1977 és 1981 között volt hivatalban, elnöksége idején adta vissza az Egyesült Államok a Szent Koronát és a koronázási ékszereket Magyarországnak. A világpolitikába azzal írta be a nevét, hogy közvetítésével jött létre Izrael és Egyiptom camp davidi egyezsége, amely hozzájárult a közel-keleti béke megteremtéséhez. Washingtoni búcsúztatásán ott volt az Egyesült Államok öt volt és jelenlegi elnöke is.

Az egy hét múlva távozó amerikai elnök lemondta utolsónak tervezett hivatalos külföldi útját. Joe Biden Rómába készült és az olasz vezetőkön kívül találkozott volna a katolikus egyházfővel is. A tragikus kaliforniai tűzvész miatt azonban úgy döntött, hogy otthon marad és a kialakult vészhelyzet kezelésével foglalkozik. A térségben Gavin Newsom kaliforniai kormányzó szükségállapotot hirdetett ki, miután több tízezer embernek kellett elhagynia otthonát a gyorsan terjedő lángok miatt. Többen életüket vesztették és mintegy 1500 épületben keletkeztek károk. Porig égett több hollywoodi híresség – így Anthony Hopkins, Tom Hanks és James Woods – háza is. A kaliforniai erdészeti és tűzvédelmi hivatal adatai szerint mintegy 30 ezer hektáron, 110 négyzetkilométeres területen pusztított a tűz. Az oltást jelentősen nehezítette, hogy napokig mintegy 100 kilométeres széllökések voltak Kaliforniában.

Ausztriában bizakodóan nyilatkoztak az újabb kormányalakítási tárgyalások résztvevői az esélyekről. Herbert Kickl, a szeptemberi választásokon győztes Szabadságpárt vezetője arról beszélt, hogy mégsem lehet figyelmen kívül hagyni a választók akaratát. A politikus azonban csak azután válhatott reménybeli kormányfővé, hogy kudarcba fulladtak a néppárt és a szociáldemokraták koalíciós egyeztetései. Emiatt Karl Nehammer lemondott kancellári tisztségéről és pártja vezetéséről is. Utóda a néppárt élén – ügyvivőként – Christian Stocker, aki közölte, hogy pártja kész egyeztetéseket kezdeni a Szabadságpárttal egy esetleges koalícióról. Egyúttal jelezte, hogy több kérdésben nem lesz egyszerű megegyezni. Ezek között említette a sajtószabadságot, az Oroszországtól való függetlenséget és az uniós együttműködést.

Romániában elhúzódik a megismételt elnökválasztás. Közölték ugyanis, hogy az első fordulót május 4-én tartják, ha pedig másodikra is szükség lesz, annak időpontja május 18-a. Emlékezetes, hogy a román alkotmánybíróság megsemmisítette a december elején tartott első forduló eredményét. Úgy találták ugyanis, hogy az akkori győztes, az oroszbarát Calin Georgescu meg nem engedett eszközökkel kampányolt és ezzel jogtalan előnyhöz jutott. A jelenlegi kormánykoalíciót alkotó pártok – köztük az RMDSZ – megerősítették, hogy közös elnökjelöltet indítanak Crin Antonescu, a kisebbik kormánypárt, a liberálisok volt elnöke személyében. A decemberi választáson még a szociáldemokrata miniszterelnök, Marcel Ciolacu volt az esélyes, de ő akkor csak a harmadik helyet szerezte meg, ráadásul a parlamenti választás után újra ő vezeti a koalíciós kormányt.

A közép-afrikai Csádban a kormány megerősítette, hogy ura a helyzetnek. A nyilatkozatra azért volt szükség, mert egy kommandó megtámadta az elnöki palotát, ám a hadsereg helyreállította a rendet. A szabadságát Indiában töltő magyar miniszterelnök a közösségi médiában közzétett közleményében megerősítette, hogy Magyarország kiáll a ndjamenai kormány mellett a szuverenitásért és biztonságért tett erőfeszítéseiben. Orbán Viktor megjegyezte azt is, hogy Csád szerepe kulcsfontosságú a Száhel-övezet stabilitásában. Ugyanerről már néhány hete Budapesten is beszélt, amikor fogadta Mahamat Idriss Déby elnököt. A kapcsolatok erősítésének jele az is, hogy az év végéig egy legfeljebb 200 fős magyar katonai alakulat állomásozhat a 17 milliós afrikai országban

A kormány az egészségügyben máig adós maradt az alapellátás megerősítésével. Erről beszélt egy interjúban Kincses Gyula, a Magyar Orvosi Kamara volt elnöke, Mint mondta, jelenleg 940 betöltetlen praxis van, ami azt jelenti, hogy a körzetek 14 százalékában nincs állandó orvos. Szerinte három alapvető problémára kellene az idén az egészségügyben megoldást találni. Széttöredezett az ellátórendszer, egyre erősebben érezhetők a humánerőforrás-problémák, ezen belül is a szakdolgozók hiánya, valamint gondot jelent a köz- és a magánellátás viszonyának rendezetlensége. Komoly előre lépésre szerinte nem lehet számítani, miután a reformokhoz egyfelől pénz kellene, másfelől azok könnyen olyan érdekeket sértenének, amik miatt hangos tiltakozások jönnének – vélte Kincses Gyula.

Időjárás:

Az időjárásban csak átmeneti volt az enyhülés, újra keményedik a tél. Napos és felhős időszakok váltják egymást. Helyenként azonban lehet hózápor is. Néhol viharossá válik a szél. A hőmérséklet napközben nulla és plusz 5 fok között alakul, estére mínusz 8 és mínusz 1 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején egyre hidegebb lesz.