A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.10.22.
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban tárgyalt Grósz Andorral, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökével.
A vasút fejlesztésére és nem a kiárusítására van szükség – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezető-helyettese.
Mintegy huszonöt lövedék vette célba az észak-izraeli, galileai Karmiel várost és környékét.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Karmelita kolostorban tárgyalt Grósz Andorral, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) elnökével – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Áttekintették a magyarországi zsidó közösség mindennapjait érintő problémákat, és megbeszélték a konkrét megoldási lehetőségeket, illetve a kormány lehetőségeit a közösség további támogatására. Elhangzott: a magyarországi zsidóság nagyra értékeli, ahogyan a kormány Izrael és a zsidó nép irányába viseltetik, valamint hogy Magyarországon nyugalom és béke van; minden felekezet és népcsoport tagjai biztonságban élhetnek – olvasható a közleményben.
Decemberig újabb 125 ezer diák kap laptopot a kormány támogatásának köszönhetően – közölte a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. Rétvári Bence elmondta, a korszerű informatikai eszközöket azok az 5. és 9. évfolyamos tanulók kapják, akik korábban jelezték igényüket a Kréta rendszerben. A tanulói laptopok mellett intézményi eszközök is érkeznek az iskolákba – fűzte hozzá. Kiemelte: ma már minden diák számára nagyon fontos, hogy hozzáférjen a digitális tartalmakhoz. A 32 milliárd forintos összköltségű laptoposztási program a magyar diákok tudásának versenyképességét szolgálja – mondta, megjegyezve: a kapott gépeket a legjobb minőségű internetkapcsolat mellett használhatják a gyerekek, miután a kormány nagyon komoly wifi fejlesztéseket is végrehajtott az iskolákban.
Egységesíti az állam a kórházak informatikai szolgáltatásait, az új szabályozás januártól léphet életbe – írja a Népszava. Az új rendszerben a jelenleg működő különböző informatikai rendszerek helyett az állami kórházak és szakellátóik a T-Systems által fejlesztett e-MedSolution (e-MedSol) szoftvert fogja használni. Az olyan egészségügyi egységek, mint az egyetemek, önkormányzati és egyházi intézmények, valamint az önálló szakrendelők egyelőre még nem kerülnek be az egységesített rendszerbe, itt továbbra is működhetnek az eltérő szoftveres megoldások. Viszont az e-MedSol rendszerre való áttéréshez az intézmények több mint kétharmadában kellene lecserélni az informatikai szolgáltatásokat, amik szervezik a kórházak működését és kezelik a betegadatokat. Ez eltarthat 3-6 hónapig, mivel az adatokat át kell vezetni az új rendszerbe, és még az alkalmazottaknak is meg kell tanulniuk az új felület használatát.
A vasút fejlesztésére és nem a kiárusítására van szükség – mondta a Demokratikus Koalíció (DK) frakcióvezető-helyettese. Arató Gergely arról beszélt, hogy kiderült, mit jelent Lázár János építési és közlekedési miniszter vasútfejlesztési terve. Az ellenzéki képviselő kijelentette: a miniszternek valójában „az a terve, hogy a legnagyobb pályaudvarokat, köztük a Nyugati pályaudvart, (…) a Keletit, a Délit, a Kelenföldit privatizálja és magánvállalkozók kezébe játssza át”.
Külföldi hírek:
Az izraeli légierő az Iránból támogatott síita Hezbollah terrorszervezet több tucat katonai parancsnokságára és pénzügyi központjára mért csapás Libanonban az előző napokban – jelentette be az izraeli hadsereg (IDF) szóvivője. Az IDF közölte, hogy a légierő libanoni célpontokat támadott az ország belsejében és Bejrútban, ott libanoni források szerint az Al-Hariri nemzetközi repülőtér közelében. Libanonban azt jelentették, hogy az ország északi részén fekvő Al-Harmelben célba vették a Hezbollahhoz közeli Al-Kard Al-Hasszan Bank épületét, valamint egyik fiókját Ali a-Nahari faluban. Ennek az 1982-ben alapított, és 2016 óta amerikai szankciókkal sújtott banknak több mint kétszázezer ügyfele van. Több tonna arannyal is rendelkezik, mert ékszert is elfogadnak letétként hitelnyújtáshoz, s a Hezbollah pénzmosodájának tekintik. Emellett légicsapással végeztek a Hezbollah milícia egyik osztagával, amely Libanonból rakétákat indított Izrael északi része felé, és megsemmisítettek több tucat Izrael ellen bekészített lövedéket.
Mintegy huszonöt lövedék vette célba az észak-izraeli, galileai Karmiel várost és környékét. Az IDF katonai szóvivője közölte, hogy a Gázai övezetben több tucat palesztin fegyverest öltek meg az izraeli csapatok az északi részen fekvő Dzsabalia menekülttábornál, alagutakat semmisítettek meg az övezet középső részén, és a levegőből végeztek az iszlamista Hamász terrorszervezet egyik hadmérnöki feladatokat ellátó, izraeli katonákra veszélyt jelentő munkatársával. Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter bejelentette, hogy a ballisztikus rakéták elfogására Izraelbe telepítették és hadrendbe állították az amerikai THAAD légvédelmi rendszer. Izrael a közeljövőben várhatóan ellencsapást mér valamely iráni célpontra, válaszul Teherán Izrael elleni, október elsején közel kétszáz rakétával végrehajtott rakétatámadására. Az ellencsapás után újabb iráni támadás várható.
Hétfőn források arról számoltak be a médiának, hogy a diplomáciai-biztonsági kabinet éjszakai ülésén nem szerepelt Benjámin Netanjahu miniszterelnök és Joáv Gallant védelmi miniszter felhatalmazása az iráni támadásra. A találkozó hajnali 2 óra körül ért zárult, és a végén a miniszterelnök bejelentette, hogy új ötletek merültek fel a túszok szabadon bocsátásának javaslatát illetően. Az éjszakai ülést az Iránban tervezett válaszreakció előkészületei és a miniszterelnök elleni merényletkísérlet után tartották.
Lloyd Austin, az Egyesült Államok védelmi minisztere szerint „nehéz megmondani, hogy pontosan hogyan fog kinézni [Izrael Irán elleni csapása]”. „Végül ez egy izraeli döntés, és az izraeliek akár hiszik akár nem, hogy ez arányos, és az ahogy az irániak érzékelik, ez két különböző dolog lehet” – nyilatkozta Austin az újságíróknak Ukrajnában. „Mindent megteszünk – továbbra is megteszünk –, hogy csökkentsük a feszültséget, és remélhetőleg ez mindkét félnél deeszkalációt indít. Szóval meglátjuk, mi lesz”.
Európának együtt kellene dolgoznia az ukrajnai béketeremtés, a tömeges illegális migrációs hullámok megállítása és a gazdasági versenyképesség mielőbbi visszanyerése érdekében – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Salzburgi Európa-csúcstalálkozón elmondott beszédében mindenekelőtt hangsúlyozta, hogy az emberiség jelenleg a veszélyek korában él, és az EU is rendkívüli kihívásokkal néz szembe mind a fizikai, mind a gazdasági biztonságát illetően. Rámutatott, hogy Ukrajnában már mintegy ezer napja háború dúl, s ezzel párhuzamosan immár tíz éve szembesül a kontinens tömeges illegális migrációs áradatokkal, ráadásul a gazdasági kérdések is erősen ideológiai színezetet kaptak a közösségben.
Az orosz hadsereg 116 drónnal és három rakétával támadta Ukrajnát hétfőn, az ukrán légvédelem 59 drónt lelőtt, további 45 drón pedig eltűnt a radarokról – közölte az ukrán légierő. A Telegramon közzétett jelentés szerint október 21-re virradó éjjel az orosz erők egy Iszkander M/KN-23 típusú ballisztikus rakétát lőttek ki meg nem nevezett ukrajnai célpontokra a megszállt Krím félsziget területéről, valamint két irányított levegő-föld rakétát a Fekete-tenger felől. Ezenkívül 116 drónt indítottak az oroszországi Kurszk, Orjol, valamint Primorszko-Ahtarszk városok térségéből Ukrajna légterébe. Az ukrán légvédelem egyelőre 59 drón lelövését erősítette meg Odessza, Mikolajiv, Herszon, Vinnyica, Hmelnyickij, Zsitomir, Kijev, Szumi, Kirovohrad, Cserkaszi, Csernyihiv és Poltava megyék fölött. További 45 célpont eltűnt a radarokról, kevesebb mint tíz drón továbbra is az ukrán légtérben tartózkodik, a légiveszély nem múlt el – áll a közleményben.
Németország felavatta a NATO új haditengerészeti főhadiszállását Rostockban. Az új parancsnokság feladata a haditengerészeti műveletek és gyakorlatok tervezése, valamint a NATO által kijelölt haditengerészeti erők vezetése. Pistorius a megnyitón hangsúlyozta, hogy a Balti-térség az Ukrajna elleni orosz agresszió miatt még fontosabbá vált Európa szempontjából. Hozzátette, hogy a több mint ezer napja tartó háborúval Oroszország célja nem csak Ukrajna ellen irányul. „Az ő igazi ellensége a mi szabad, független és demokratikus életmódunk” – vélekedett a német védelmi miniszter a megnyitón. A Balti-tenger fontos ellátási útvonal a NATO számára, és kulcsfontosságú gazdasági jelentőséggel bír a szomszédos szövetséges országok szempontjából. Az új főhadiszállással a német haditengerészet feladatokat vesz át a NATO-tól, amelynek célja a védelmi felkészültség megerősítése a balti-tengeri térségben. A parancsnokság kulcsfontosságú szerepet fog játszani a katonai helyzetjelentések elkészítésében és a regionális kihívásokra való reagálásban, beleértve a NATO-tagállamok érdekeinek védelmét az agresszív lépésekkel szemben, különös tekintettel Oroszország közelségére – mondta Pistorius a beiktatási ünnepségen.
Jelentős eszkaláció lenne, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába – jelentette ki a NATO-főtitkár az X közösségi oldalon közzétett üzenetében. Mark Rutte X-bejegyzésében tájékoztatott: beszélt Jun Szogjol dél-koreai elnökkel a NATO és Dél-Korea között fennálló szoros partnerségéről, a védelmiipari együttműködésről, valamint az euro-atlanti és az indo-csendes-óceáni térség egymáshoz kapcsolódó biztonságáról. „Jelentős eszkalációt jelentene, ha Észak-Korea csapatokat küldene az Oroszország melletti harcra Ukrajnába” – tette hozzá bejegyzésében a NATO-főtitkár. Jun Szogjol hivatalának pénteken kiadott közleménye szerint az ukrajnai háborúban Moszkva oldalán bevetni szánt észak-koreai katonák nagy valószínűséggel már Oroszországban állomásoznak, Szöul pedig minden rendelkezésére álló eszközzel reagálni fog az orosz-észak-koreai katonai együttműködés újabb fejleményeire.
Időjárás:
Ma főképp felhős, esős lesz az idő. Este ködre kell számítani. A hőmérséklet jellemzően 16 – 19 fok körül alakul.
