A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.10.06.
Már elkezdték a jövő évi költségvetés tervezetének kidolgozását.
Holnap lesz egy éve, hogy a Hamasz terroristái Izraelre támadtak.
Viták közepette alakult meg az új Fővárosi közgyűlés.
Japánban előre hozott választást tervez az új miniszterelnök.
Hírek:
A miniszterelnök bejelentette, hogy jövőre duplájára emelik a családi pótlékot. Orbán Viktor megerősítette, hogy továbbra is a családok támogatása áll a kormány törekvéseinek középpontjában. Azt is elmondta, meggyőződése, hogy a jövő évben már legalább 3-6 százalékkal növekedhet a gazdaság. Ehhez azonban szükség van a meghirdetett gazdasági semlegesség sikerére. Jelezte, hogy ebben a kérdésben óriási vitákra számít a többi uniós tagállammal, hiszen ők a gazdasági hidegháború kiterjesztésében érdekeltek. Orbán Viktor viszont biztos benne, hogy a gazdasági semlegesség alapozhatja meg azt a fejlődést, amely további jólétet teremthet. Mint mondta, az áremelkedéseket nem tudják megfékezni, ezért arra kell törekedni, hogy a bérek növekedése tartson lépést ezzel.
Egy hónapon belül a parlament elé kerül a jövő évi költségvetés tervezete. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elmondta, a gazdasági növekedés gyorsításához szükséges szabályokat október végéig kidolgozzák, hogy benne lehessenek a büdzsében. Gulyás Gergely kifejtette, hogy a középpontban a megfizethető lakhatás, a bérnövekedés fenntartása, valamint a kis- és középvállalkozások támogatása áll. Emlékezetes, hogy az előző években már
Eközben a kormány társadalmi egyeztetést kezdeményezett arról, hogy a parlament további hat hónapra hosszabbítsa meg a háborús veszélyhelyzetet. Az erről szóló törvénytervezet értelmében továbbra is biztosítani kell a hatékony, gyors nemzeti válaszok kialakításának lehetőségét. A háborús veszélyhelyzetet először 2022 májusában szavazta meg az országgyűlés fideszes többsége. Így a kormány olyan rendeleteket alkothat, amelyekkel felfüggesztheti egyes törvények alkalmazását, eltérhet törvényi rendelkezésektől, illetve egyéb rendkívüli intézkedéseket vezethet be. A rendeleti kormányzás egyébként már régebben, kilenc éve érvényes. Válsághelyzetet hirdettek ugyanis a tömeges bevándorlás miatt is. A háborús veszélyhelyzet társadalmi egyeztetése a jövő hét közepéig tart.
Holnap lesz egy éve, hogy a Hamasz palesztin terrorszervezet megtámadta Izraelt. Az akcióban megöltek több mint 1200 embert és elhurcoltak több mint kétszázat. A túszok közül azóta sokan életüket vesztették, a többiek elengedéséről pedig már hónapok óta és eredménytelenül folynak a tárgyalások. A Hamasz ugyanis a számára előnyös tűzszünettel kötné össze az alkut, az izraeli vezetés viszont úgy döntött, addig folytatják a támadásokat a Gázai övezetben, amíg nem lehetetlenítik el a palesztin terroristák bázisait, hogy azokból ne tudjanak ismét támadni. Izraelen belül viszont már lényegében egy éve feszült a belpolitikai helyzet, miután az emberek jelentős többsége úgy véli, a kormány nem tett meg mindent a túszok kiszabadításáért.
Az izraeli hadsereg folytatja Libanon elleni támadásait. Daniel Hagari, a különleges erők vezetője azt is közölte, hogy a Védelmi Erők egy év alatt mintegy ezer Hezbollahoz köthető katonai objektumot semmisítettek meg. A síita milicisták ugyanis tömeges invázióra készültek a Galileai régióban, és több mint háromezer terrorista várakozott dél-libanoni falvakban, hogy megtámadhassák Izraelt. Azt is közölték, az akciókkal rakétákat, páncéltörőket, aknavetőket, gépfegyvereket és különböző kommunikációs eszközöket foglaltak le és szállítottak Izraelbe. Megerősítették, hogy megölték a Hezbollah több vezetőjét is.
Az izraeli kormányfő szerint Irán nagy hibát követett el, amikor a hét közepén rakétákkal támadta Izraelt. Benjámin Netanjahu úgy fogalmazott, az iráni rezsim nem érti Izrael önvédelem iránti elhivatottságát és azt sem, hogy ellenségeiknek mindig visszavágnak. Eközben az Egyesült Államokban bejelentették, hogy több ezer főnyi erősítést küldenek a Közel-Keletre. A Pentagon szóvivője szerint a fő cél, hogy fokozzák a biztonságot, de szükség esetén felléphetnek Izrael védelmében is. Eredetileg azt tervezték, hogy a jelenleg már a térségben állomásozó erők személyzetét váltják fel, de aztán úgy döntöttek, inkább megduplázzák az amerikai jelenlétet.
A miniszterelnök megerősítette, továbbra sem tett le arról, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse az orosz-ukrán háború résztvevőit. Orbán Viktor elmondta, a nyáron kezdett úgynevezett békemisszióját azzal folytatta, hogy a nemzetközi élet meghatározó szereplőit igyekezzen rávenni, ők kényszerítsék a háborúzó feleket a béke irányába. Ezért vette rá Kínát és Brazíliát, hogy álljanak a béketörekvések élére. Az ENSZ-közgyűlésen e két ország részvételével alakult meg nemrég a „béke barátai” nevű csoport, amelyben többek között a tervezett békecsúcs helyéről és időpontjáról is egyeztettek. Orbán Viktor úgy fogalmazott, építik a nyomásgyakorló csoportot, amitől remélhetik a béke megteremtését.
A NATO új főtitkára fokozni akarja Ukrajna támogatását és egyik fő céljának tartja, hogy az ország egyre közelebb kerüljön a szövetséghez. Mark Rutte volt holland kormányfő, aki a héten vette át a posztot, első hivatalos látogatását Kijevben tette. Úgy vélte, a NATO erősebb és egységesebb, mint valaha. Mint mondta, erősíteni kívánja a partnerkapcsolatokat és növelni az elrettentést és a védelmet szolgáló közös erőfeszítéseket. Elődje, Jens Stoltenberg búcsúzóul arról beszélt, hogy a NATO biztonsági garanciái jelentik a tartós és igazságos béke eléréséhez vezető utat Ukrajna számára.
Az Európai Bizottság az unió bíróságához fordult a magyar szuverenitásvédelmi törvény miatt. A brüsszeli testület már az év elején kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen, mert a jogszabály többek között sérti az uniós demokratikus értékeket, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát. A magyar kormány ugyan válaszolt a bizottság erről szóló levelére, de nem tudta meggyőzni igazáról Brüsszelt, amely emiatt a bíróság közbenjárását kérte. Azt viszont nem indítványozta, hogy az ítéletig helyezzék hatályon kívül a törvény alkalmazását. A kormány egyébként éppen a héten hallgatta meg a hivatal vezetőjét, de a jelek szerint nem kért tőle változtatást az eddigi munkameneten.
A főpolgármester elődjétől kapott támogatást tevékenységéhez. A Fővárosi Közgyűlés pénteki alakuló ülése előtt számolt be Karácsony Gergely arról, hogy felhívta őt Tarlós István és azt mondta, tartson ki, mert igaza van. Hozzátette, a főpolgármesternek joga van kijelölni közvetlen munkatársait, miután a budapestiek közvetlenül választják és ez erős felhatalmazást ad. Előzőleg Karácsony Gergely úgy döntött, egyelőre nem jelöl főpolgármester-helyettest. A frakciók nagy része ugyanis ellenezte, hogy továbbra is Kiss Ambrus töltse be a posztot. A júniusi választás eredményeképpen a főpolgármesternek megszűnt a többsége a közgyűlésben, így döntéseiről nagy viták várhatók. Kiss Ambrust egyébként a héten kinevezte a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatójának és meghagyta minden eddigi jogkörét.
A külügyminiszter bekérette a minisztériumba a német nagykövetet. Szijjártó Péter előzőleg „teljességgel elfogadhatatlannak” nevezte, hogy a diplomata egy beszédében kritizálta a magyar kormányt. Julia Gross többek között úgy fogalmazott, hogy a kormány lépései egyre jobban aláássák a Magyarországgal szembeni bizalmat ás – idézem – az Orbán-kabinet pedig olyan útra lépett, amely eltávolítja egymástól a két országot. Példaként említette Orbán Viktor békemisszióját, amely – szavai szerint – bosszúságot okozott az unióban, valamint a Finnország és Svédország NATO-csatlakozása körüli halogatást. Szijjártó Péter úgy vélte, a nagykövet megsértette Magyarország szuverenitását és sértő módon beavatkozott az ország belügyeibe.
Ausztriában az államfő tárgyal a pártok vezetőivel a múlt vasárnapi választás után kialakult helyzetről. Alexander Van der Bellen ugyan felmentette hivatalából Karl Nehammer kancellárt és koalícióját, de meg is bízta azzal, hogy ügyvezetőként maradjanak. Ez pedig időt ad számára a további egyeztetésekre. A választást ugyanis a szélsőjobboldali Szabadságpárt nyerte, viszont az államfő korábban kijelentette, hogy nem ad kormányalakítási megbízást a párt vezetőjének, Herbert Kicklnek. A győztes egyedül nem is tudna kormányt alakítani és kérdéses, találna-e koalíciós partnert. Így elképzelhető az is, hogy a második helyen végzett konzervatív Osztrák Néppárt a szociáldemokratákkal hozza létre a kabinetet.
Az Egyesült Államokban egész héten tartott az utóbbi idők legpusztítóbb viharában eltűnt emberek keresése. A Helen névre keresztelt hurrikán több mint 200 embert megölt és több százan el is tűntek. A természeti csapás a délkeleti államokban pusztított, árvizeket és áramkimaradásokat is okozott. Észak-Karolinában rövid idő alatt hat hónapnyi eső esett, a hegyvidéki területeken pedig az áradások házakat és hidakat sodortak el. Joe Biden elnök katasztrófa sújtotta területté nyilvánította Florida és Georgia államokat.
Időjárás:
Itthon egyelőre marad az őszies idő. Általában felhős lesz az ég. Elszórtan előfordulhat eső, zápor. Megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 13 és 18 fok között alakul, estére 6 és 12 fok közé hűl le a levegő. A jövő héten hasonló időre számíthatunk, de már több napsütéssel.
