A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.09.25.
Ma elhagyja az országot a dunai árhullám, mi pedig „szépen kikísérjük” – mondta Orbán Viktor.
A Demokratikus Koalíció (DK) azt javasolja, hogy a költségvetésben csoportosítsanak át százmilliárd forintot a gyermekvédelemre.
Újabb kölcsönös légicsapások voltak Izrael és Libanon között, újabb légitársaságok jelentették be, hogy felfüggesztik izraeli járataikat.
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár.
Belföldi hírek:
A Duna felső szakaszán gyors az apadás, hétfőn 510 kilométeren, a vasárnapinál 200 kilométerrel rövidebb szakaszon kellett védekezni – közölte az árvízi védekezést irányító operatív törzs keddi sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök. Tegnap elmondta: a nap folyamán az ár Mohácsnál tetőzik és elhagyja az országot, „szépen kikísérjük”, így szerdától szűkített formában dolgozik az operatív törzs is. Tájékoztatása szerint a hétfői 4458-cal szemben már csak 1847 ember vesz részt a védekezésben. Orbán Viktor jelezte: a héten várható csapadék nem befolyásolja az árhullám lefolyását, így minden okunk megvan remélni, hogy az ár a gátrendszer egyetlen pontján sem csap át. A miniszterelnök elmondta: Budapest felett már egyetlen helyszínen sem nehéz a védekezés, és a főváros is „mentesítettnek tekinthető”.
A Demokratikus Koalíció (DK) azt javasolja, hogy a költségvetésben csoportosítsanak át százmilliárd forintot a gyermekvédelemre – mondta a párt országgyűlési képviselője. Gy. Németh Erzsébet közölte, hogy a pénzből 44 milliárd forintot az ágazat dolgozóinak bérrendezésére, 16 milliárdot pedig a gyerekek mindennapi jólétének biztosítására fordítanák.
Külföldi hírek:
Újabb kölcsönös légicsapások voltak Izrael és Libanon között kedden, és újabb légitársaságok jelentették be, hogy felfüggesztik izraeli járataikat. Az izraeli hadsereg (IDF) légiereje az utóbbi órákban is támadta az Irán által támogatott libanoni síita Hezbollah fegyvereseit és az indítóállomásokat, ahonnan rakétákat lőttek ki a Jezréel-völgyben fekvő Afulára és a völgy más településeire – jelentette a katonai szóvivő. Azt is közölték, hogy az izraeli légierő Dél-Libanonban több tucat Hezbollah-célpontot támadott, és a légicsapások nyomán másodlagos robbanásokat figyeltek meg, melyek azt jelezték, hogy fegyvereket tároltak a célba vett épületekben.
Az Izrael és a Hezbollah közötti konfliktus eszkalálódása miatt több légitársaság felfüggesztette járatait. A Magyarországról is repülő Wizz Air légitársaság átmenetileg törölte keddi, Tel Avivba és Ammanba tartó járatait. A British Airways 48 órára függesztette fel gépeit, az Azerbaijan Airlines pedig keddre tervezett járatáról mondott le. A Wizz Air közölte, hogy „kapcsolatban áll az érintett ügyfelekkel, minden érintett féllel, és továbbra is szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet”. Korábban, körülbelül 20 légitársaság jelentette be a járatok törlését. Sokan egyébként attól tartanak, hogy törlik a közelgő őszi zsidó ünnepekre jó előre lefoglalt járataikat. Köztük évente hagyományosan ultraortodoxok ezrei tartják a zsidó új évet, a ros hasanát az ukrajnai Umánban.
Az Izraeli Védelmi Erők tegnap délután célzott légicsapással hajtott végre Bejrút Dahieh kerületében, és likvidálta a Hezbollah terrorszervezet rakéta részlegének parancsnokát, Ibrahim Qubaiszit. A hadsereg nyilatkozata szerint a támadás idején Qubaiszi a részleg más kulcsfontosságú parancsnokaival volt. ,,Az évek során és a háború alatt ő volt a felelős az izraeli hátországot célzó támadásokért. Qubaiszi központi tudásforrás volt a rakéták területén, és közel állt a Hezbollah katonai vezetőségéhez” – áll a hadsereg nyilatkozatában.
Az Izraeli Védelmi Erők 2 nappal ezelőtt indított széleskörű libanoni légicsapásai óta mintegy 400 közepes hatótávolságú rakétavetőt, 70 fegyverraktárt, valamint mintegy 80 drónt és robotrepülőgépet semmisített meg. A hadsereg szerint ezek a több mint 1500 Hezbollah-célpont között voltak, amelyeket Libanon mintegy 200 különböző területén támadtak. A csapások többsége olyan otthonokra irányult, ahol a Hezbollah lőszert tárolt. Több mint 250 vadászgép vesz részt a támadásokban, és eddig mintegy 2000 lőszert dobtak le. A hadsereg kijelentette, hogy folytatja a Hezbollahra mért csapásokat, hogy megsemmisítse képességeit és ,,megváltoztassa a biztonsági valóságot északon”. Tegnap Libanonból körülbelül 300 rakétát lőttek ki Észak-Izraelre, több mint 1 millió civilt küldve az óvóhelyekre.
Bár az izraeli médiában idézett magas rangú biztonsági forrás azt mondta, a Hezbollah rakétaképességének 50%-a megsemmisült a keddi libanoni csapások során, katonai források szerint ezek az adatok valószínűleg túlzóak. A hadsereg közölte, hogy Libanonban mintegy 1600 Hezbollah-célpontot semmisítettek meg, nagyrészt olyan otthonokat, ahol a terrorcsoport lőszert tárolt. A hadsereg tájékoztatása szerint a lőszerek között robotrepülők, rövid hatótávolságú nehézrakéták, közepes hatótávolságú rakéták és robbanó drónok is voltak. A hadsereg azonban még nem nyilatkozott a Hezbollah nagy hatótávolságú rakétáinak és precíziós irányítású rakétáinak megsemmisítéséről. Mindeközben amerikai tisztviselők a CNN-nek azt mondták, hogy az izraeli légicsapások Libanonban jelentősen meggyengítették a Hezbollah terrorcsoportot, 20 évre visszavetve képességeit.
Aggodalmát fejezte ki kedden az ENSZ emberi jogi főbiztosa az Izrael és a libanoni Hezbollah milícia közti konfliktus elmérgesedése miatt, és szóvivője útján felszólította a nemzetközi színtér szereplőit, hogy akinek befolyása van a Közel-Keleten és azon túl, igyekezzen megakadályozni a válság további eszkalációját. A főbiztos szóvivője, Ravina Shamdasani genfi sajtótájékoztatóján azt mondta: a konfliktusban használt harci eszközök nagyon komoly aggályokat vetnek fel a nemzetközi humanitárius jog tekintetében. Újságírók kérdésére válaszolva úgy fogalmazott: attól még, hogy Izrael a csapások előtt előzetesen figyelmezteti az embereket Dél-Libanonban, hogy meneküljenek, az nincs rendben, hogy a lakott területeket meg is támadják, tudva, hogy a műveletek civilekre gyakorolt hatásai óriásiak lesznek.
Az Egyesült Államok a regionális fesztültségek fokozódása miatt tovább növeli a Közel-Keleten állomásozó erőit – közölte a védelmi minisztérium szóvivője. Pat Ryder részletek említése nélkül napi sajtótájékoztatóján annyit mondott, hogy kis létszámú katonai kontingensről van szó, de azt nem közölte, hogy milyen feladataik lesznek az új egységeknek. Az Egyesült Államok jelenleg összesen mintegy 40 ezer katonát állomásoztat a Közel-Keleten, részben az Izrael és Hamász közötti kialakult háború miatt oda vezényelt haditengerészeti kötelékek tagjaként. A Pentagon szóvivője arról is beszámolt, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter szombaton és vasárnap is telefonon beszélt Yoav Gallant izraeli védelmi miniszterrel, akinek megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét Izrael védelme iránt a libanoni Hezbollahhal kiéleződött feszültség miatt.
Az ENSZ közgyűlésére New Yorkba érkezett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök német, indiai és japán vezetőkkel folytatott kétoldalú tárgyalásokat, hogy további támogatásukat kérje Kijev háborús erőfeszítéseihez. „Arról beszéltünk, hogyan lehet közelebb hozni az igazságos békét” – számolt be az Olaf Scholz német kancellárral folytatott tárgyalásról Zelenszkij. Hozzátette: „a legfontosabb az egység fenntartása”. Az ukrán elnök a Narendra Modi indiai miniszterelnökkel lezajlott találkozója után arról írt, hogy a két ország kapcsolatai „dinamikusan fejlődnek”. India, amely szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal, nem csatlakozott a nyugati szankciókhoz, amelyekkel Moszkvát az Ukrajna ellen indított háborúja miatt sújtották. Ugyanakkor nem avatkozott közbe, amikor Moszkva a közelmúltban azért tiltakozott, mert az indiai gyártású lőszereket az európai vásárlók Ukrajnába küldték. Kisida Fumio japán kormányfővel Zelenszkij a Kijevnek nyújtott japán energiasegélyekről tárgyalt.
Németországnak nem áll szándékában lazítani a német fegyverek Oroszország elleni használatára vonatkozóan Ukrajna számára megszabott korlátozásokon, Kijev sürgetései ellenére sem – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár New Yorkban. A német kormány rakéták mélyen orosz területre való kilövését megakadályozni hivatott, „számomra nagyon világos” döntéseket hozott az Ukrajnának nyújtott katonai támogatással kapcsolatban – jelentette ki Scholz közvetlenül azelőtt, hogy találkozott volna Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. „Ezt nem fogjuk megtenni. És erre jó okunk van” – tette hozzá a német kancellár, aki az ENSZ Közgyűlésére utazott az Egyesült Államokba. Az ukrán elnök kitartóan sürgeti a nyugati szövetségeseket, hogy engedélyezzék Ukrajna számára nagy hatótávolságú rakéták használatát a háború frontvonalán túli célpontok, köztük az orosz logisztikai központok és katonai támaszpontok elleni támadásra.
Továbbra is marad a cseh kormánykoalícióban a Kalózpárt, amely nagyon gyenge eredményt ért el a múlt hét végi regionális önkormányzati és részleges szenátusi választásokon – jelentette ki Ivan Bartos, pártelnök kedden Prágában, miután találkozott Petr Fiala miniszterelnökkel. „A kormányban vállalt szerepünkben nem lesz semmiféle változás” – mondta a leköszönő pártelnök az egyórás tárgyalás után újságíróknak. A kormányfő azonban nem sokkal később azt jelentette be, hogy az államfőnek javasolni fogja Ivan Bartos menesztését kormányzati tisztségeiből. „Ivan Bartos a kormányban az állami szféra digitalizációjáért felel. Ezt a feladatot nem teljesítette, holott ez a kormány számára kulcskérdés. Javasolni fogom ezért Petr Pavel köztársasági elnöknek Ivan Bartos leváltását szeptember 30-ai hatállyal” – közölte Petr Fiala rendkívüli sajtótájékoztatóján. A 13 regionális önkormányzati közgyűlésben eddig a kalózoknak 96 képviselőjük volt, de a választások után számuk háromra csökkent. A részleges szenátusi választáson pedig a kalózok egyetlen jelöltje sem jutott a második fordulóba.
Svájc is csatlakozott kedden azokhoz az országokhoz, amelyek népirtásként ismerik el az Ukrajnában, még a szovjet korszakban, 1932-33-ban mesterségesen előidézett éhínséget, a holodomort, amelyben több millió ukrán vesztette életét. A berlini Bundestag és az Európai Parlament 2022-ben hozott határozatot a holodomor népirtásként történő elismeréséről, majd 2023-ban a szlovén és a horvát parlament is hasonló lépést tett. A svájci parlament alsóháza 123-58 szavazati aránnyal fogadta el az erre vonatkozó nyilatkozatot. A kezdeményezés ellen szavazott a jobboldali Svájci Néppárt (SVP), amelynek egyik képviselője, Monika Rüegger azzal érvelt, hogy nemzetközi bíróságok hatásköre megítélni, mi számít népirtásnak, „Svájc ilyen ügyeket nem határozhat el”.
Időjárás:
Ma mindenütt záporokra, esőkre készülhetünk. Este nyugodt, felhős lesz az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 19 – 23 fok körül alakul.
