„Ezt most újra végig kell gondolni” – Platthy Iván szerint az állam és az egyház kapcsolatában nem elég személyeket cserélni
M. Kende Péter vendége a Pirkadat június 10-i adásában Platthy Iván nyugalmazott címzetes államtitkár volt. A beszélgetés az állam és az egyházak kapcsolatának újrarendezéséről, az egyházi iskolák helyzetéről, az egyházi ingatlanok és finanszírozás tisztázásáról, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem lehetséges jövőjéről szólt. A párbeszéd végén XIV. Leó pápa Ferenc pápa útját követő üzenete is előkerült: Platthy szerint az egyházaknak egy rendszerváltás után a saját hitelességükkel is számot kell vetniük.
Új kormány, új viszony?
M. Kende Péter abból indult ki, hogy az új magyar kormány rövidesen találkozni fog az egyházak vezetőivel. A kérdés szerinte az, hogy pusztán személyi változás történik-e az állami oldalon, vagy az állam és az egyház kapcsolatának minősége is átalakul.
Platthy Iván szerint most van itt az alkalom arra, hogy előkerüljenek azok a kérdések, amelyeket korábban elsöpörtek, vagy amelyek feszültséget okoztak nemcsak az állam és az egyházak között, hanem az állampolgárok és az egyházak viszonyában is. Ide tartozik az oktatás, az egyházi intézmények finanszírozása, az ingatlanok ügye és az egyházak társadalmi szerepvállalása.
M. Kende Péter hozzátette: a kérdés az egyházak egymáshoz való viszonyát is érinti, hiszen az elmúlt években nem mindegyik felekezet azonos módon volt „beágyazva” az állami rendszerbe.
Egyházi iskolák és a szabad iskolaválasztás kérdése
Platthy Iván szerint az oktatásban az egyik legfontosabb tisztázandó kérdés, hogy 190 településen csak egyházi iskola működik. Ilyen helyzetben fel kell tenni a kérdést: hogyan érvényesül a szabad iskolaválasztás elve?
Azt is vizsgálni kell, milyen körzeti beiskolázási kötelezettségük van ezeknek az intézményeknek. Platthy szerint minden iskolának kell, hogy legyen körzete, és az ott élő tanköteles gyerekeket fel kell venni, függetlenül attól, hogy a körzetben mennyi roma gyermek él. Nem működhet válogatási rendszer ott, ahol az iskola közfeladatot lát el.
A beszélgetésben elhangzott: a szektorsemleges finanszírozás nemcsak pénzügyi elv, hanem jogi és gyakorlati következményekkel is jár. Ha az állami, önkormányzati és egyházi fenntartók közpénzből látnak el kötelező feladatot, akkor azonos közfeladati felelősségnek is kell érvényesülnie.
Amikor az önkormányzatok az egyházakhoz menekítették az iskolát
Platthy felidézte: amikor az önkormányzati iskolákat államosították, körülbelül kétszáz polgármester kérte valamelyik egyházat, hogy vegye át az iskola működtetését. Nem tulajdonátadásról volt szó, hanem feladatátadásról, sokszor azért, mert attól tartottak, az államosítás után az iskola megszűnhet.
Szerinte az államosítás valójában nem az oktatás jobbá tételéről szólt, hanem arról, mennyi pénzt lehet kivonni a közoktatásból. Később azonban jogszabály született arról, hogy ahol az egyház ilyen közfeladatot lát el, ott bizonyos esetekben az épület tulajdonát ingyen át kell adni számára.
Platthy szerint ez komoly elszámolási kérdéseket vet fel. Meg kell nézni, mely ingatlanok szerepeltek már az egyházi kárpótlási rendszerben, az örökjáradék alapjaként. Ha egy ingatlan egyszer bekerült ebbe az alapba, majd később mégis egyházi tulajdonba került, akkor azt ki kell vezetni az örökjáradék számításából. „Ez a kettő nem jön össze” – fogalmazott.
Ingatlan, örökjáradék, kárpótlás
Platthy szerint az állam és az egyház finanszírozását csak akkor lehet tisztázni, ha az egyházi ingatlanügyeket is újra áttekintik. A korábbi, 1945 után elvett egyházi vagyonok kárpótlásának logikáját össze kell vetni azokkal az ingatlanokkal, amelyeket az egyházak később közfeladat-ellátás vagy más állami döntés nyomán kaptak meg.
Példaként említette a Károli Gáspár Református Egyetemhez tartozó Csekonics-palotát, amely szerinte soha nem volt egyházi tulajdon, mégis állami döntéssel került az egyetemhez. Platthy nem vitatja, hogy az ingatlan maradjon az egyházi fenntartású egyetemnél, de szerinte ezt be kell számítani a református egyház korábbi jogsérelmeinek kárpótlásába.
A lényeg szerinte az átlátható elszámolás: maradhat a tulajdon, ha ott közfeladatot látnak el, de akkor ennek helye legyen a kárpótlási mérlegben.
Pázmány: Palotanegyed helyett Szentendre?
A beszélgetés egyik nagyobb kitérője a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jövője volt. M. Kende Péter felvetette, hogy Budapest egyik legfontosabb belvárosi területén, az egykori Magyar Rádió épületeinek helyén jelenleg torzó áll, miközben eredetileg oda tervezték az egyetem új kampuszát.
Platthy Iván erre egy régi történetet idézett fel. Elmondta: annak idején Seregély István egri érseknek már akkor jelezte, hogy szerinte hiba lenne a Pázmány bölcsészkarát Piliscsabára vinni. A távolság, a közlekedés és az oktatók-hallgatók elérése miatt akkor is rossz döntésnek tartotta.
Szerinte már akkor is jobb megoldás lett volna Szentendre, ahol az egykori orosz laktanya hatalmas területe rendelkezésre állhatott volna. Most úgy látja, ez a gondolat újra elővehető lenne. Az épületek ma is torzóként állnak, miközben a helyszín sokkal többet kínálna egy egyetemi kampusznál.
Szentendre mint egyetemi és kulturális tér
Platthy szerint Szentendre mellett több érv is szólna. Püspöki székhely, ahol a kereszténység több ága jelen van: katolikus, protestáns és szerb ortodox hagyomány egyaránt. A városban erős művészeti, zenei és irodalmi háttér van, amely egy bölcsészkar számára természetes kapcsolódási pont lehetne.
A Ferences Gimnázium gyakorlóiskolai szerepet is kaphatna, a Duna-ág pedig a vízisportok egyetemi központjává tehetné a területet. Platthy úgy látja, a bölcsészkaron túl sport, művészet, közösségi és kulturális képzés is kapcsolódhatna egy ilyen kampuszhoz.
A kezdeményezést szerinte az állam indíthatná el. Ha a Palotanegyedben nem áll össze a Pázmány-projekt, érdemes lenne újra megvizsgálni a szentendrei lehetőséget.
Ferenc pápa öröksége és XIV. Leó pápa üzenete
A beszélgetés végén M. Kende Péter XIV. Leó pápáról kérdezte Platthy Ivánt. A felvetés szerint az új pápa Ferenc pápa útját követi, különösen abban, hogy a menekültben és a hajléktalanban is meg kell látni Istent. A kérdés az volt, mit tud majd mondani a magyar katolikus egyház egy ilyen üzenetet képviselő pápának, amikor ősszel találkozik vele.
Platthy szerint XIV. Leó pápa várhatóan nem kerülheti meg ezt a kérdést. Ha egy olyan ország püspöki karával találkozik, ahol rendszerváltás történt, fel kell vetődnie annak, hogyan vett részt az egyház az előző politikai rendszerben, és mivel tud példát mutatni az új helyzetben.
A magyar egyházaknak szerinte végig kell gondolniuk, hogyan nyerhetik vissza hitelességüket, milyen szerepet vállalnak a közfeladatokban, és hogyan járulhatnak hozzá az állampolgári erkölcsi megújuláshoz.
„Ne féljetek” – de cselekedni kell
M. Kende Péter emlékeztetett: Novák Katalin Ferenc pápa 2023-as budapesti látogatásakor arról beszélt, hogy az országnak erkölcsi megújulásra van szüksége. Platthy szerint ezt most közös párbeszédben kellene folytatni.
A beszélgetés zárásában mindketten hangsúlyozták: az erkölcsi megújulás nemcsak állami vagy egyházi feladat, hanem állampolgári felelősség is. Az intézményeknek azonban különösen nagy szerepük van abban, hogy az új helyzetet ne csupán személycserékként, hanem valódi újrakezdésként kezeljék.
Platthy Iván II. János Pál pápa híres mondatát idézte: „ne féljetek”. Majd hozzátette: nem elég nem félni, cselekedni kell.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
