A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.09.22.
Már a Budapest alatti szakaszokon tetőzik a Duna árhulláma.
Az izraeli védelmi miniszter szerint új szakasz kezdődött a háborúban.
Magyarország tárgyal az unióval, hogy ne kelljen befizetni a bírságot.
Még nincs döntés a helyi iparűzési adó átalakításáról.
Hírek:
Budapesten tetőzött a Duna árhulláma. A folyó vízszintje a fővárosban és attól északra már folyamatosan csökken. Bajánál és Mohácsnál a jövő hét közepén várható a tetőzés. A miniszterelnök, aki a helyszíneken kísérte figyelemmel a védelmi erőfeszítéseket, elégedetten szólt a szakemberek és önkéntesek megfeszített és összehangolt munkájáról. Orbán Viktor kiemelte, hogy a legutóbbi, 2013-as nagy árvíz óta elvégzett munkálatok eredményeképpen a töltések jó állapotban vannak és ez segítette az árvízveszély elhárítását. Összesen 544 kilométeren kellett védekezni a Dunán, a Lajtán, a Rábán és a Marcalon, ennek valamivel kevesebb mint a felén volt a legmagasabb, harmadfokú készültség.
A szomszédos országok szinte mindegyikében halálos áldozatokat is követelt a Borisz ciklon pusztítása nyomán keletkezett áradás. A szakemberek abban is egyetértenek, hogy a helyreállítás mindenütt hosszabb időt, több évet vesz majd igénybe. A legtöbb helyen egyelőre a károk felmérése folyik. a legaggasztóbb a helyzet Ausztriában, ahol még csak a takarítást tudták elkezdeni. Alsó-Ausztriában mintegy 1400 ingatlant evakuáltak, 20 helyen átszakadt a gát és több települést még mindig nem tudtak megközelíteni. Az országos katasztrófaalapot 300 millió euróról egymilliárdra növelték és gyorssegélyt adnak azoknak, akik hajlék nélkül maradtak.
Az árvízhelyzet miatt nem tartják meg a kormánypárti frakciók jövő keddre és szerdára tervezett esztergomi tanácskozását. A képviselők a hétfőhöz egy hétre nyíló őszi parlamenti ülésszak témáit vitatták volna meg. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője azonban közölte, jelenleg a fő feladat az árvízzel szembeni védekezés, ezért a kormány tagjainak és a képviselőknek is ezen kell dolgozniuk. A héten elmaradt Orbán Viktor strasbourgi útja is. A miniszterelnök az Európai Parlamentben ismertette volna a júliusban kezdődött soros magyar elnökség programját. Ezt egyébként már júliusban meg kellett volna tennie, de akkor nem találtak rá megfelelő időpontot. A legújabb közlés szerint október 9-én tartják meg a parlamenti vitát.
Budapesten tárgyalt az olasz kormányban is résztvevő szélsőjobboldali Északi Liga vezetője. Matteo Salvini megköszönte régi szövetségese, Orbán Viktor támogatását. A palermói ügyészség ugyanis éppen egy hete hat év börtönbüntetés kiszabását kérte a politikusra emberrablás és hivatali hatalommal való visszaélés vádja miatt. Salvini öt évvel ezelőtt – még belügyminiszterként – nem engedélyezte egy spanyol hajó kikötését Lampedusa szigetén, miután a fedélzetén 147 bevándorló volt. Orbán Viktor szerint folyamatosan büntetik azokat, akik megvédik Európát a migrációtól, olasz szövetségesét pedig hősnek nevezte. Az olasz politikus kifejtette, a perek nem fogják megállítani a változás szelét.
Libanonban harminc fölé emelkedett a hét közepén történt merényletek áldozatainak száma. Több mint hatszáz embert ápolnak kórházban azok közül, akiknek a kezében felrobbant a személyhívó vagy csipogó. Ezeket az eszközöket a Hezbollah siíta milícia tagjai használták kapcsolattartásra. Feltételezések szerint a robbanássorozat mögött Izrael áll, ott azonban sokáig nem kommentálták a történteket. Olyan hírek is napvilágot láttak, hogy a személyhívókat gyártó cégnek magyar kapcsolatai is lehettek. Ezt a magyar kormány cáfolta, de a parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a jövő hét közepére ülést hívott össze, hogy tájékozódjanak az ügyben.
Az amerikai külügyminiszter szerint a libanoni merénylet veszélybe sodorhatja Izrael és a Hamasz palesztin terrorszervezet tűzszüneti tárgyalásait. Az egyeztetés amerikai és katari közvetítéssel folyik Egyiptomban, ahol Anthony Blinken is nyilatkozott. Mint mondta, a szemben állók 18 pont közül 15-ben már meg tudtak egyezni, a maradék három pedig politikai akarat kérdése. A megbeszélések már hosszú hónapok óta tartanak, de eredményre még nem vezettek. Eközben viszont a majdnem egy éve elhurcolt izraeli túszok közül már egyre kevesebb maradt életben a fogságban.
Az izraeli védelmi miniszter eközben kijelentette, hogy új szakasz kezdődött a háborúban. Joáv Gallant szerint ugyanis a harcok középpontjában ezentúl az északi front lesz majd, vagyis az a térség, ahol az izraeli erők a Hezbollah ellen harcolnak. Egyúttal nagyra értékelte az izraeli hadsereg és a titkosszolgálatok teljesítményét. Az izraeli vezérkari főnök viszont arra figyelmeztetett, hogy országának „sokkal több olyan képessége van”, amit eddig nem vetettek be a Hezbollah elleni harcban. Herzi Halevi közölte, szeretnék megteremteni a feltételeket, hogy az emberek északon biztonságban visszatérhessenek az otthonaikba. Ehhez pedig arra van szükség, hogy hadműveleteket indítsanak a libanoni határ térségében.
Az Egyesült Államokba készül a jövő héten az ukrán államfő. Volodimir Zelenszkij elmondta, ismertetni akarja Joe Biden elnökkel azokat a terveket, amelyek Oroszország legyőzéséhez vezetnek a háborúban. Úgy fogalmazott, olyan megoldásokra törekednek, amelyek elég nagy katonai erőt adnak Ukrajnának a béke kivívásához. Zelenszkij látogatásán várhatóan találkozik majd a republikánus elnökjelölttel, Donald Trumppal is. Eközben az orosz elnök bejelentette, hogy száznyolcvanezer fővel növeli az orosz fegyveres erők katonai állományát. Vlagyimir Putyin ezek szerint nagyszabású támadásra készülhet – állapította meg Kis-Benedek József biztonságpolitikai szakértő. Szerinte a mozgósítással az elnök az ukrán erőket próbálja figyelmeztetni arra, hogy ne támadják meg az orosz területeket. A lépés összefügg a kurszki betöréssel is, mert ha azt vissza akarják verni, amire az orosz elnök utasítást adott, ahhoz nagyobb létszámra van szükség.
Az uniós ügyekért felelős miniszter megerősítette, hogy Magyarország nem akarja befizetni azt a bírságot, amelyet az uniós bíróság szabott ki. Bóka János közölte, hogy az ügyben tárgyalásokat kezdtek az unió belügyi biztosával. A kérdés azután vált újra aktuálissá, hogy a héten újabb fizetési felszólítás érkezett. A magyar államnak 200 millió eurót kellene fizetnie azért, mert 2020 óta nem változtatta meg az uniós jogba ütköző menekültügyi szabályozást. A késedelem minden napja után további egymillió euró a büntetés. Szakértők emlékeztettek rá, hogy azoknak az államoknak, amelyeket megbírságoltak, eddig minden esetben be kellett fizetniük a kiszabott összeget. Brüsszelben már közölték, ha Magyarország nem fizet, akkor a büntetést az uniós támogatásokból kezdik levonni.
Az amerikai kormány világos üzenetet küldött Budapestre, a lényege az, hogy a kétoldalú együttműködést nem lehet személyek kapcsolatára redukálni. Így értékelte Balázs Péter volt külügyminiszter a budapesti amerikai nagykövet héten elhangzott beszédét. David Pressman egy fórumon többek között arról beszélt, hogy a magyar kormány eltávolodik szövetségeseitől, miközben élvezi a szövetségi rendszerek hasznát. Kifejtette, hogy szorosabb, őszintébb és szókimondóbb kapcsolatra lenne szükség Magyarország és az Egyesült Államok között, olyanra, ami a két ország érdekeit szolgálja és amit a két nép megérdemel. Balázs Péter szerint már eddig is nagyon leromlottak a kétoldalú kapcsolatok és a feszültséget nem kellene tovább fokozni. Hozzátette, az amerikai kormánynak számtalan eszköze lehet arra, hogy kifejezze nemtetszését, ilyen például a vízummentesség megvonása is.
A pénzügyminiszter szerint még nem született döntés a helyi iparűzési adó átalakításáról. Varga Mihály annak kapcsán beszélt erről, hogy az utóbbi időben szárnyra kapott a híresztelés, miszerint ezt az adót központilag elvonják az önkormányzatoktól, majd újra osztják. A pénzügyminisztérium korábban is tagadta, hogy ilyen döntés született volna. Kiemelték, hogy dinamikusan növekszik az önkormányzatok helyi iparűzési adóbevétele, amely 2010 óta majdnem háromszorosára emelkedett. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke, Schmidt Jenő szerint az elvonás az önkormányzatiság végét jelentené. Ugyanakkor sokak szerint az sincs kizárva, hogy az ügy már a szeptember végén kezdődő parlamenti ülés elé kerülhet.
Sikerrel zárult az országosan meghirdetett Civil véradás nevű programsorozat. A cél az volt, hogy minél több véradó legyen Magyarországon – mondta a Miniszterelnökség civil és társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára. Szalay-Bobrovniczky Vince emlékeztetett rá, hogy az akciót öt évvel ezelőtt hirdették meg először a Miniszterelnökség, az Országos Vérellátó Szolgálat és a Magyar Vöröskereszt együttműködésében. Míg akkor 440-en jelentkeztek véradónak, az idén már háromezren. Országszerte 95 helyszínen várták a véradókat. Herczegh Anita, a Civil véradás fővédnöke úgy fogalmazott, az ember életében egyszer – ha egészséges és megteheti – a véradás erkölcsi kötelesség.
Időjárás:
Ami az időjárást illeti, egyelőre visszatért a kellemes, szinte már nyarat idéző ősz. Ma is derült, napos, száraz idő várható. Csak néhol jelennek meg felhők, de csapadék nem várható. Időnként megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 21 és 26 fok között alakul, estére 4 és 13 fok közé hűl le a levegő. Holnaptól pedig kissé újra elromlik az idő.
