A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.09.08.
A kormány tegnaptól ismét migrációs válsághelyzetet hirdetett.
A jegybank elnöke újra kiosztotta a kormányt a rossz gazdasági helyzetért.
Németországban a nagy pártok összefognak a szélsőjobboldal ellen.
Csúcsra jár a pollenszezon, az allergiások nem számíthatnak enyhülésre.
Hírek:
A miniszterelnök a hétvégén két találkozón is elemezte Magyarország és Európa helyzetét. Kötcsén tegnap tartották a hagyományos polgári pikniket, ahol Orbán Viktor gondosan kiválasztott közönség előtt mondta el beszédét. Helyzetértékelése ezúttal is zárt körben hangzott el, a meghívottak pedig a kormány és a Fidesz holdudvarához tartozó politikusok, közéleti szereplők, újságírók és művészek voltak. A kormányfő előzőleg egy észak-olaszországi gazdasági fórumon vett részt. A comoi tó melletti Cernobbióban politikusok, valamint az üzleti élet képviselői találkoztak. Ott volt többek között Georgia Meloni olasz kormányfő, valamint a legutóbbi holland választásokon győztes szélsőjobboldali párt vezére, Geert Wilders. Orbán Viktort mint az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő ország miniszterelnökét hívták meg.
Tegnap óta újabb fél évig érvényben van Magyarországon a migrációs válsághelyzet. A kormány továbbra is aggasztónak tartja a tömeges bevándorlást, ezért hosszabbította meg a 2016 tavaszán bevezetett intézkedést. A törvény szerinti a válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a Magyarországra érkezők száma egy hónap átlagában a napi ötszáz főt, két egymást követő hét átlagában a napi hétszázötven főt vagy egy hét átlagában a napi nyolcszáz főt meghaladja. Az is feltétel, hogy olyan helyzet alakuljon ki, amely közvetlenül veszélyezteti a schengeni külső határ védelmét. Bakondi György miniszterelnöki főtanácsadó többször is beszélt az egyre romló helyzetről, de egyszer sem ismertetett olyan adatokat, amelyek szerint a törvényből idézett feltételek fennállnának.
Az amerikai elnök élesen bírálta az izraeli kormányfőt, amiért az – szerinte – nem tesz meg mindent a Hamásszal történő túsztárgyalás és tűzszünet érdekében. Joe Biden megerősítette, hogy Washington „a lehető legkeményebben nyomást akar gyakorolni” a megállapodás érdekében. Az Egyesült Államok, Katar és Egyiptom hónapok óta próbálnak olyan megállapodást elérni, amely magában foglalja a gázai tűzszünetet és a palesztin terrorszervezet által fogva tartott többi túsz szabadon bocsátását. Az események azután pörögtek fel, hogy izraeli katonák a Gázai övezetben megtalálták hat kivégzett túsz holttestét. A háború éppen 11 hónapja kezdődött, miután tavaly október 7-én a Hamász áttörte a gázai határt, megölt 1200 izraelit és 251-et elrabolt. Izrael azóta több mint 40 000 palesztint ölt meg megtorló támadásokban a Hamász által vezetett gázai egészségügyi minisztérium szerint.
Izraelben eközben nem szűnik a tiltakozás, amiért még nem jött létre az egyezség a túszok szabadon engedéséről. Egy hete országos sztrájk is kezdődött emiatt, de azt a munkaügyi bíróság leállíttatta. Megítélésük szerint ugyanis politikai jellegű ügyben nincs helye a munkabeszüntetésnek. Ezzel együtt a demonstrációk tovább folytatódtak. A tiltakozók több főút forgalmát megbénították, vonatokat nem engedtek elindulni. Az ország szakszervezeteinek nagy többségét képviselő Hisztadrut szakszervezeti szövetség vezetője, Arnon Bar-David úgy fogalmazott, „a zsidók nem hagynak cserben zsidókat, nem lehet, hogy gyermekeink politikai érdekek miatt meghaljanak az alagutakban”.
Az ukrán államfő közölte, országa nem akar megszállva tartani orosz területeket, a célja az, hogy helyreállítsa saját területi integritását. Volodimir Zelenszkij abban bízik, hogy ha hadifoglyokat ejtenek, akkor azokat kicserélhetik ukránokra. Egy interjúban azonban értésre adta, hogy mindezek miatt meghatározatlan ideig ellenőrzésük alatt tartják az augusztusi offenzíva idején elfoglalt orosz régiókat. Kijevben azt közölték, hogy mintegy 500 négyzetkilométernyi orosz területet ellenőriznek és több száz hadifoglyot ejtettek. Az ukrán csapatok egy hónapja meglepetésszerűen törtek be Kurszk megyébe. Zelenszkij szerint ezt megelőző csapásnak szánták, mert meg akarták akadályozni, hogy az oroszok ütközőzónát alakítsanak ki az ukrán határ mentén.
Itthon a pénzügyminiszter már a héten közölte, mekkora emelésre számíthatnak jövőre a nyugdíjasok. Varga Mihály elmondta, hogy a korrekció mértéke az éves várható inflációval megegyezően 3,2 százalék körül alakulhat. Hozzátette, hogy a jövő évi költségvetésben biztosítják az ehhez szükséges forrásokat. Felidézte azt is, hogy az érintettek tavaly 18 és fél százalékos, az idén pedig hat százalékos emelést kaptak. Ennek oka az akkor száguldó infláció volt. Varga Mihály beszámolt arról is, hogy a költségvetési munkacsoport egyeztetett az ügyben és – mint fogalmazott – a kormány háborús időkben is betartja a nyugdíjasoknak tett ígéretét, megvédi a nyugdíjak értékét. Megerősítette azt is, hogy a nyugdíjasok jövő februárban ismét számíthatnak a 13. havi nyugdíjra.
Tavaly a jegybank a fékre, a kormány pedig a gázra lépett és ebből gáz lett. Többek között így értékelte a gazdaság jelenlegi helyzetét a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Matolcsy György szerint Magyarország gazdaságpolitikai útvesztésben van 2021 óta. Szerinte a kormány későn kezdte el komolyan venni a jegybank jelzéseit, és ennek meg is fizettük az árát. A Közgazdász-vándorgyűlésen különösen azt kifogásolta, hogy a kormány kétéves csúszással indította el harcát az infláció megfékezéséért. Jelezte, hogy továbbra is két nagy ellenséget lát: a magas költségvetési eladósodást, illetve a továbbra is a magas és makacs inflációt. Ez szerinte azért van, mert a kormány elengedte az államháztartási hiányt, és nem csatlakozott az infláció elleni harchoz.
Németországban összefognak a kormánypártok és az ellenzék vezető ereje, a konzervatív kereszténydemokrata-keresztényszociális unió. Ebben állapodtak meg, amikor értékelték a múlt hét végi két tartományi választást, amely a szélsőjobboldali AfD előretörését hozta. Minthogy pedig a türingiai és a szászországi voksolás eredményét is jelentős mértékben befolyásolta a kormányzat menekültpolitikája elleni tiltakozás, a szociáldemokraták vezette kormány elfogadta az ellenzék javaslatait. Így mostantól korlátozzák a kések és a különböző fegyverek viselését és felgyorsítják a kitoloncolásokat. A CDU elnöke, egyben a konzervatív pártok egyelőre még nem hivatalos kancellárjelöltje, Friedrich Merz eközben ígéretet tett, hogy pártja semmilyen körülmények között sem hajlandó együttműködni a szélsőjobboldallal.
Franciaországban az egykori uniós biztos, Michel Barnier próbálkozik meg az új kormány megalakításával. A júniusi előrehozott választás után – elsősorban az olimpia miatt – még ügyvezetőként maradt a régi kabinet, de közben Emmanuel Macron több kísérletet is tett, hogy új kormányfőt nevezzen ki. A problémát az okozza, hogy a választáson jól szereplő három párt – legalábbis eddig – mereven elutasította az együttműködést, bár Marine Le Pen szélsőjobboldali pártjával nem is akartak tárgyalni. Michel Barnier 73 éves és akkor vált Európa-szerte ismertté, amikor az unió nevében ő tárgyalt és egyezett meg a britekkel az unióból történő kilépésük részleteiről. Egy felmérés szerint egyébként a franciák 73 százaléka bizalmatlan a július eleji előrehozott választások után megalakult új nemzetgyűléssel és valamennyi politikussal szemben.
A katolikus egyházfő megerősítette, hogy hidakat akar építeni a vallások között. Ferenc pápa délkelet-ázsiai és óceániai körútjának első állomásán, Indonéziában beszélt erről. Az ország politikai vezetőit ellenállásra szólította fel a vallási szélsőségekkel szemben. Azt mondta, a katolikus egyház igyekszik előmozdítani a párbeszédet, mert így fel lehet számolni az előítéleteket, és javulhat a kölcsönös tisztelet és bizalom légköre. Indonézia egyébként a világ negyedik legnépesebb országa, 275 millió lakosa közül több mint 240 millióan muszlimok. Az ott élőknek mindössze 3 százaléka katolikus. A pápa a jövő hét végéig tartó körútján Indonézia után Pápua-Új-Guineába, Kelet-Timorra és Szingapúrba is ellátogat.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság magyar tagja szerint aligha lehet olimpiát rendezni 2036-ban Budapesten. Fürjes Balázs úgy látja, csekély az esélye, hogy tartós társadalmi és politikai konszenzus szülessen a kérdésben. Mint mondta, sportinfrastruktúrában jól állunk, a rendezéshez viszont elengedhetetlen a közlekedés javítása. Hozzátette, egyelőre nincs napirenden a rendezés témája. Fürjes Balázs szavai szerint brutálisan sikeres volt a párizsi olimpia. Fontos tanulságnak nevezte, hogy alapvetően nem közpénzből, hanem magántőkéből és szponzorációkból fedezték a költségeket. Méltatta a magyar versenyzők szereplését is.
Itthon nagyon magas a parlagfű pollen-koncentrációja, így most van a pollenszezon csúcsidőszaka. A parlagfűre érzékenyeknél már jelentkezhettek erős tünetek, amelyek a pollenkoncentráció emelkedésének hatására fokozódhatnak. Így lehetséges orr- és szájnyálkahártya viszketés, orrfolyás, tüsszögés, szemviszketés. A kánikula és az időnként megerősödő szél tovább rontotta a helyzetet, emiatt egyelőre nem is számíthatnak enyhülésre az allergiások.
Időjárás:
Változás előtt áll az időjárás. Ma azonban még kitart a meleg. Sok napsütés várható gomoly- és fátyolfelhőkkel. Helyenként már lehet zápor, zivatar. Megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 29 és 34 fok között alakul, estére 15 és 21 fok közé hűl le a levegő. A jövő hét elején visszaesik a hőmérséklet és egyre több helyen lehet csapadék.
