A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.09.09.A MAZSÖK gondozásában, a magyarországi holokauszt kezdetének 80. évfordulója alkalmából egy újonnan avatott falfestményen emlékszik meg Szenes Hanna költőnőről.
A magyar kormány, amint az ország gazdasági teljesítőképessége lehetővé tette, komoly haderőfejlesztési és honvédelmi programba kezdett – mondta a honvédelmi miniszter.
Egy Jordániából teherautóval érkező terrorista lelőtt három izraeli alkalmazottat az Allenby-hídnál lévő határátkelőnél vasárnap.
A férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában, míg a nők önként jelentkezhetnének a kiképzésre – közölte a szerb köztársasági elnök.
Belföldi hírek:
A Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány (MAZSÖK) gondozásában, a magyarországi holokauszt kezdetének 80. évfordulója alkalmából egy újonnan avatott falfestményen emlékszik meg Szenes Hanna, magyar zsidó költőnőről a Budapest II. kerületi Frankel Leó út 78. számú társasház tűzfalán. Az alkotást, melyen Szenes Hanna, a 80 éve, 1944. november 7-én mártírhalált halt költőnő egyik verséből származó idézet is olvasható a Színes Város Csoport kezdeményezte, a projekt létrejöttét a Mazsihisz és Budapest-Főváros II. kerületének Önkormányzata is támogatta. Szenes Budapesten, 1921-ben, zsidó családba született, édesapja, Szenes Béla ismert újságíró és színpadi szerző volt. Hatéves volt, amikor édesapja elhunyt, így György (Giora) nevű testvérével együtt édesanyja nevelte fel. A gimnázium elvégzése után, a továbbtanulását megakadályozó zsidótörvények és a cionizmus álmában, egy önálló zsidó állam létrejöttében bízva 1939 szeptemberében a Szentföldre vándorolt, ahol csatlakozott a Haganához, a zsidó fegyveres védelmi szervezethez. Szenes volt annak a 17 magyar zsidónak, akit a brit mandátum területén az angol hadsereg kiképzett, hogy Jugoszláviába ejtőernyővel ledobva őket megkíséreljék megakadályozni a magyar zsidók deportálását. 1944 márciusában értek földet, májusban lépték át a magyar határt. Szenes Hannát elfogták, a Margit körúti fogházba került, kínozták, majd a nyilas hatalomátvétel után a fogház udvarán agyonlőtték. Hamvait 1950-ben Izraelbe szállították és nemzeti hősként temették el a jeruzsálemi Herzl-hegyen.
Európa jövője a versenyképességben és a demográfiában rejlik, a fiatalok sikere pedig a nemzet sikere – hangsúlyozta a kultúráért és innovációért felelős miniszter az Európai Ifjúsági Konferencián mondott beszédét követően vasárnap Budapesten. Hankó Balázs a Bálna rendezvényközpont előtt tartott doorstep sajtótájékoztatón többek között elmondta, azon dolgoznak, hogy erős nemzetekből erős és versenyképes Európa jöjjön létre. A tárcavezető a közel 250 résztvevővel zajló konferenciát a magyar uniós elnökség egyik legnagyobb rendezvényének nevezve beszámolt arról a célkitűzésről is, hogy ez alatt a fél év alatt egy olyan ajánlást fogadjanak el, amely a vidéken élő fiatalok jövőjével, sikerének kiemelt pontjaival foglalkozik, azzal kapcsolatban uniószerte javaslatokat fogalmazzanak meg.
A magyar kormány, amint az ország gazdasági teljesítőképessége lehetővé tette, komoly haderőfejlesztési és honvédelmi programba kezdett, így a légierőt is átfegyvereztük az elmúlt években – mondta a honvédelmi miniszter vasárnap a 29. Börgöndi Légiparádé megnyitóján. Szalay-Bobrovniczky Kristóf emlékeztetett arra, hogy a Magyar Honvédség forgószárnyas és merevszárnyas repülőeszközei vadonatújak, új Airbus helikopterflotta épült ki, a Gripen flotta négy harcászati vadászbombázóval egészül ki és néhány nappal ezelőtt érkezett meg a brazil Embraer gyár KC 390-es szállító repülőgépe. Szólt arról, hogy jövőre új sugárhajtású kiképző repülőgépek érkeznek, valamint folyamatosan állnak rendszerbe a légvédelem legkorszerűbb, világszínvonalú eszközei, amelyek a magyar légtér biztonságáról gondoskodnak. A székesfehérvári Albatrosz Repülő Egyesület 29. alkalommal rendezi meg Székesfehérvár határában található repülőtéren a Börgöndi Légiparádét, melyen bemutatkozik a magyar repülés és a repülőeszközök, a Magyar Honvédség légiereje és földi alakulatai.
Az LMP szerint Lázár János építési és közlekedési miniszter bizottság előtti meghallgatásának és számonkérhetőségének elutasítása nyílt beismerése annak, hogy a kormányzat nem képes megfelelni a vasúti közlekedéssel szembeni elvárásoknak – mondta az ellenzéki párt országgyűlési képviselője. Bakos Bernadett közölte, hogy Bánki Erik, az Országgyűlés gazdasági bizottságának fideszes elnöke nem támogatta az LMP kezdeményezését, hogy rendkívüli bizottsági ülésen hallgassák meg Lázár Jánost a vasút jelenlegi állapotáról. Ezek szerint a Fidesz vagy úgy véli, hogy minden rendben van a vasúti közlekedéssel jelenleg, vagy ez egy nyílt beismerése annak, hogy „ez egy kellemetlen téma számukra” – mondta.
Külföldi hírek:
A Legfelsőbb Bíróság vasárnap elrendelte Járiv Levin igazságügyi miniszternek, hogy hívja össze a bírókat kinevező bizottságot annak érdekében, hogy a Legfelsőbb Bíróság állandó elnökét és két további bírót kinevezzenek Eszter Hajut és Anat Baron helyére, akik 2023 októberében nyugdíjba vonultak. Levin igazságügyi miniszterként a bizottság elnöke, tagjai pedig a Legfelsőbb Bíróság bíráin kívül a kabinet, a kneszet és az Izraeli Ügyvédi Kamara képviselőiből áll. A bírók többségének kinevezéséhez öt szavazatos egyszerű többségre van szükség, míg a Legfelsőbb Bíróság bíráinak kiválasztásához hét szavazat szükséges. Múlt hónapban a bíróság háromtagú tanácsa tájékoztatta Levint, hogy ha napokon belül nem intézkedik a bizottság összehívása érdekében, hogy kiválassza a Legfelsőbb Bíróság új elnökét és betöltse a megüresedett helyeket, szeptember elején végzést adnak ki, amely erre kötelezi a minisztert. A Likud képviselői közül többen arra bátorították Levint, hogy ne engedelmeskedjen a rendeletnek, az Otzma Jehudit vezetője, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter pedig az igazságügyi reform újraindítására szólított.
Egy Jordániából teherautóval érkező terrorista lelőtt három izraeli alkalmazottat az Allenby-hídnál lévő határátkelőnél vasárnap reggel. A merénylőt a biztonságiak agyonlőtték – jelentette az izraeli hadsereg (IDF). Az izraeli mentőszolgálat megpróbálta megmenteni a három életveszélyes sebesültet, de röviddel később kénytelen voltak halottnak nyilvánítani őket. Az IDF közleménye szerint a terrorista fegyverrel a kezében kiszállt járműve vezetőfülkéjéből, és tüzet nyitott a határállomás izraeli dolgozóira. A jordániai hatóságok közölték, hogy kivizsgálják az esetet. A támadást követően az izraeli hatóságok lezárták az összes jordániai szárazföldi határátkelőt. Az Allenby-híd melletti határállomást elsősorban áruszállításra használják, valamint olyan, Ciszjordániában élő palesztinok haladnak át rajta, akiknek nincs belépési engedélyük Izraelbe, és ezért Jordániából utaznak külföldre. Benjámin Netanjahu miniszterelnök a vasárnapi kormányülésem részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak. „Gyilkos ideológia vesz körül minket, amelyet Irán gonosz tengelye vezet” – mondta.
Izraeli vadászgépek a Hezbollah terrorszervezet katonai épületeit támadták a dél-libanoni Ajtarun, a-Rasz és Jarun térségében. Továbbá terroristákat likvidáltak drónnal, akik egy katonai létesítményből tevékenykedtek a dél-libanoni Farunban. Szintén vadászgépek megsemmítették a Hezbollah rakétavetőjét a dél-libanoni Ajnatában, mellyel Cfátot lőtték korábban. A tüzérség pedig területeket ágyúzott a dél-libanoni Odaisszében, Naqurában és Tajr Harfában.
A 13-as csatorna riportja szerint a biztonsági szerveknél – és különösen az Izraeli Védelmi Erőknél – pesszimizmus uralkodik a megállapodás esélyét illetően. A hadsereg tisztviselői a hétvégén azt mondták Benjámin Netanjahu miniszterelnöknek: ,,Megállapodás hiányában hogyan akarod, hogy kihozzuk a túszokat?” Mire a miniszterelnök egyszerűen azt választol, ,,Növeljétek a Hamászra nehezedő nyomást. Úgy gondolom, hogy Szinwar engedni fog.” Ennek ellenére a 72 éves Adina Mose, aki november 24-én szabadult a Hamász fogságából egy nagygyűlésen Karmei Gatban a következőt mondta: ,,Miután kiengedtek a fogságból, biztonsági tisztviselők hallgattak ki, és hangsúlyoztam nekik, hogy a katonai nyomás megöli a túszokat. Mindenkit meggyilkoltak, aki velem volt az alagútban”.
A biztonsági szervezet figyelmeztetést adott ki amiatt, ami zajlik és ami történhet a következő napokban a Templom-hegyen, Jeruzsálemben, jelentette a 12-es csatorna. A Templom-hegyen tanúsított magatartás ellentétes azzal a status quóval, amely a szent helyre érvényes; az utóbbi időben egyre több zsidó ima zajlik és néhány zsidó hívő a földre hasal. A biztonsági szervezet arra figyelmeztet, hogy ez a viselkedés Jeruzsálem és Júdea és Szamária lángra lobbantásához vezethet. Nagyon kemény kritika hangzott el a biztonsági szervezetben azzal kapcsolatban, hogy a rendőrség nem lép fel a zsidók magatartása ellen, és ezzel állandósítja tetteiket, és lehetővé teszi a Templom-hegyi status quo de facto megváltoztatását. Ami a Templom-hegyen történik, az meglehetősen veszélyes – különösen a tisri ünnepek előtt, amikor várhatóan sok zsidó hívő fog látogatást tenni a Templom-hegyen – figyelmeztettek.
Recep Tayyip Erdogan török elnök felszólította az iszlám országokat, hogy hozzanak létre szövetséget a szerinte „terjeszkedéssel fenyegető” Izraellel szemben. Az államfő arra reagált, hogy palesztin és török tisztségviselők közlése szerint izraeli katonák okozták a halálát egy török-amerikai nőnek pénteken Ciszjordániában egy telepbővítés elleni tüntetésen. „Az egyetlen lépés, amely megálljt parancsol az izraeli arroganciának, banditizmusnak és állami terrorizmusnak az iszlám országok szövetsége lehet” – jelentette ki Erdogan az iszlám iskolák egyesületének Isztambul közelében tartott rendezvényén. Az izraeli hadsereg a pénteki incidens után közölte, hogy megvizsgálja azokat a jelentéseket, amelyek szerint egy külföldi nő életét vesztette.
A férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be Szerbiában, míg a nők önként jelentkezhetnének a kiképzésre – közölte Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök. A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását még januárban kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara, mert úgy ítélte meg, hogy a katonaság védelmi erejének növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni. A vezérkar az év elején úgy vélte, hogy négyhónapos kötelező szolgálatra lenne szükség, Aleksandar Vucic államfő viszont már két és fél hónapos időszakról beszélt. Véleménye szerint a kötelező katonai szolgálatot úgy kellene bevezetni, hogy az ne ijessze el az embereket, ezért senki ne távozzon az országból. Mint mondta, 75 nap igazán rövid időszak, „ez a legkevesebb, amit bárki megtehet az országáért”.
Edmundo González Urrutia venezuelai ellenzéki vezető és korábbi elnökjelölt elhagyta a dél-amerikai országot és Spanyolországba távozott, amelynek kormányától korábban politikai menedékjogot kért – közölte a venezuelai és a spanyol kormány. José Manuel Albares spanyol külügyminiszter közölte, hogy González a spanyol légierő gépével „saját kérésére” hagyta el Caracast. Delcy Rodríguez venezuelai alelnök szintén a közösségi médiában jelentette be, hogy a 75 éves ellenzéki politikus Caracas engedélyével „az ország politikai békéjének és nyugalmának érdekében” elhagyhatta az országot, miután néhány napja a caracasi spanyol nagykövetségen tartózkodott és politikai menedékjogot kért Madridtól. Az ellenzéki politikus ellen elfogatási parancs volt érvényben, amelyet a júliusi választások körüli hivatalos vizsgálat keretében adott ki Venezuela legfőbb ügyésze, a többi között erőszakra való felbujtás, okirat-hamisítás és hatalomátvétel kísérletének vádjával.
Időjárás:
Ma többfelé kell borult, esős időre számítani. Este is mindenütt a zivatarok lesznek a meghatározóak. A hőmérséklet jellemzően 18 – 24 fok körül alakul.