A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.08.09.
Valótlanságot állít a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke.
Az idén tapasztalt meleg már a 2051-2080 időszakban csaknem átlagosnak számíthat – írta a HungaroMet Zrt.
Az elmúlt nap során a 162. hadosztály alatt a Givati és a Nahal dandárok csapatai a dél-gázai Rafahban rajtaütéseket hajtottak végre katonai helyszíneken.
A Fehér Ház Európáért felelős nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettesével tárgyalt a magyar-amerikai kapcsolatok kilátásairól Washingtonban Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Belföldi hírek:
Valótlanságot állít a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium szerint a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke, aki a 24.hu-nak beszélt arról, mennyire keveset keresnek a kormányhivatalok és járási hivatalok dolgozói – állítja a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium (KTM), amely a lapot is megvádolta valótlanságok terjesztésével. A portál arról számolt be, hogy a kormányhivatali dolgozók mindössze 220 ezer forintot keresnek. Ez 27 ezer embert jelent, akiknek ez a pénz annyira kevés, hogy sokszor ők maguk is szégyenkeznek miatta. Plusz juttatásaik alapvetően nincsenek, egyedül a törvényben meghatározott minimumot, kilométerenként 18 forintot kapnak munkába járás költségtérítése címen. A minisztérium szerint „a cikkben szereplő állításokkal ellentétben a valóság az, hogy a kormányhivatali munkatársak az elmúlt öt évben háromszor részesültek béremelésben. Így 2020 óta összesen átlagosan csaknem 50 százalékos illetményemelés valósult meg a kormányhivataloknál, az ott dolgozók bruttó átlagbére jelenleg 510 585 forint – olvasható a közleményben.
„Mi mindig nemzetben gondolkodunk. Arra törekszünk, hogy az egységes nemzettudatot tudjuk erősíteni” – hangsúlyozta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára a Fiatalok a Nemzetért Alapítvány nyári táborában rendezett beszélgetésen csütörtökön, Keszthelyen. Potápi Árpád János úgy fogalmazott: a kormányzati munka kiemelkedő területe a nemzetpolitika. Jelentős az érdeklődés a határon túli magyarság iránt, ezért a kormány a százmilliárd forintot is jóval meghaladó összegben támogatja a külhoni magyar oktatást, önkormányzatokat, vállalatokat, egyházakat és civil szervezeteket – tette hozzá. Az államtitkár kiemelte: számos programot alakítottak ki a fiatalok nemzettudatának erősítésére. Potápi Árpád János beszámolt arról is, hogy 1600 templomot újítottak fel határon túl az elmúlt néhány évben. Szavai szerint „alig-alig van olyan település”, amelyik ne élt volna ezzel a kormány nyújtotta támogatási lehetőséggel – mondta.
Az idei rekordmeleg július a század végére átlagosnak ígérkezik – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben, szemléltetve a klímaváltozás várható következményeit. Az elemzésben az éghajlatváltozás magyarországi hatásainak feltérképezését szolgáló KlimAdat projektben elérhető, a HungaroMet Zrt. által készített négy klímamodell-szimuláció alapján értékelték az idei rekordmeleg júliust, amelynek középhőmérséklete 24,5 Celsius-fok volt, és ezzel a legmelegebb lett az 1901-től elemzett júliusok sorában. Azt írták, a század közepén kezdődő 30 éves periódusban a szimulációegyüttes által kijelölt lehetséges átlaghőmérsékleti tartomány maximumához esik közel az idei júliusi középhőmérséklet. Ha ez valósul meg, akkor az idén tapasztaltak már a 2051-2080 időszakban csaknem átlagosnak számítanak, ami azzal jár, hogy előfordulhatnak ennél forróbb júliusok is – írták.
Külföldi hírek:
Az elmúlt nap során a 162. hadosztály alatt a Givati és a Nahal dandárok csapatai a dél-gázai Rafahban rajtaütéseket hajtottak végre katonai helyszíneken. A Nahal harcosai terroristákat öltek meg közelharcokban, és terror-infrastruktúrákat semmisítettek meg, köztük egy becsapdázott épületet Tel Al-Szultán térségében. A 252. hadosztály három dandárja folytatja műveleteit a Gázai övezet középső részén, a Netzarim folyosón. Az egyik incidens során a 16. Jeruzsálem-dandár csapatai légicsapást irányítottak egy megfigyelőállomásra, ahonnan terroristák tevékenykedtek a térségben. A légierő az elmúlt 24 órában több tucat terrorcélpontot támadott a Gázai övezetben, köztük egy katonai épületet, ahonnan lövéseket adtak le az erőkre, fegyveres terroristákat és terror-infrastruktúrákat. A Déli Parancsnoksággal együttműködve a vadászgépek megsemmítettek egy rakétaindító posztot a Gázai övezet északi részén, ahonnan néhány nappal ezelőtt rakétákat lőttek ki Dél-Izraelre.
Irán nem fogja eltűrni az agressziót.Irán nem fogja eltűrni az agressziót – jelentette ki Maszúd Peszeskján iráni elnök francia hivatali partnerével, Emmanuel Macronnal tartott telefonbeszélgetésében, amelynek tartalmából a héten idéztek az iráni hírügynökségek. Irán sosem marad veszteg az érdekei és biztonsága elleni agresszió esetén– hangsúlyozta Peszeskján Iszmail Haníje Hamász-vezető Teheránban történt meggyilkolása nyomán. Irán és regionális szövetségesei Izraelt vádolják a július 31-én elkövetett merénylettel. Amennyiben az Egyesült Államok és a nyugati országok valóban meg akarják akadályozni a háborút a térségben, akkor rá kell bírniuk azt a rezsimet (Izraelt) arra, hogy leállítsa a népirtást, a támadásokat a Gázai övezetben, és fogadja el a tűzszünetet – vélekedett az iráni elnök.
A Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al-Akhbar újság arról számolt be, hogy egyiptomi, amerikai, katari és izraeli magas rangú tisztviselők megvitatták egy hathetes fegyverszünet lehetőségét, amely nem tartalmazza a túszok szabadon bocsátását, de garantálja biztonságukat és segélyek eljuttatását számukra. Mindeközben Jake Sullivan, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója azt mondta a PBS-nek, hogy Joe Biden elnök ,,eltökélt szándéka, hogy mindkét félre nyomást gyakorolva eljussanak a tűzszünet és a túszalku megkötéséhez” Izrael és a Hamász terrorszervezet között. Sullivan nem akart belemenni Hanije meggyilkolásának ügyébe, de általánosságban kijelentette, hogy ,,Izraelnek joga van üldözni a mészárlás értelmi szerzőit olyan módon, hogy megpróbálja megvédeni Izrael népét egy jövőbeli támadástól.” A katari Al-Arabi Al-Dzsadid jelentése szerint az Izraelhez és Iránhoz közel álló nyugati és arab tisztviselők az elmúlt négy napban egy új gázai tűzszüneti javaslatot terjesztettek, amely potenciálisan megakadályozná Teheránt és libanoni megbízottját, a Hezbollahot abban, hogy megtorló támadásokat indítson Izrael ellen.
Egy izraeli civil szervezet biztosít tiszta ivóvizet a háború sújtotta Ukrajna lakóinak, közölte a JPost. Az IsraAID tiszta ivóvíz programja emberek tízezreinek segít majd. Az újonnan felszerelt egységek több millió liternyi tiszta ivóvizet biztosítanak majd olyan ukrajnai közösségekben, ahol a háború és a környezeti katasztrófák súlyosan károsították vagy akár meg is semmisítették az infrastruktúrát. Számítások szerint a projekt mintegy nyolcvanezer embernek nyújt segítséget Ukrajna-szerte. Az IsraAID, Izrael egyik vezető civil szervezete az orosz-ukrán háború kezdete óta működik aktívan Ukrajnában. A szervezet a helyi közigazgatási szervekkel együttműködve hozza létre fordított ozmózisos víztisztító állomásait és korszerűsített szivattyútelepeit. A cél, hogy a leginkább sérülékeny közösségeket is elérjék. Az új berendezések több millió liter tiszta ivóvizet állítanak majd elő. Az IsraAID szerint a kakhovai gát júniusi lerombolása nyomán nagy mértékű ökológiai kár keletkezett, folyamatosak az árvizek és amiatt Ukrajna délkeleti részén nagyon sokan nem jutnak tiszta ivóvízhez.
A Fehér Ház Európáért felelős nemzetbiztonsági főtanácsadó-helyettesével tárgyalt a magyar-amerikai kapcsolatok kilátásairól Washingtonban Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. Magyar Levente úgy fogalmazott: a tárgyalássorozatban Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolatában minden olyan kérdést áttekintünk, ami közelebb visz az egyetértéshez, vagy az egyet nem értés megállapításához, hiszen az egyfajta előrelépés ahhoz képest, mintha nem beszélünk egymással. Hozzátette, hogy július közepén hasonló témákról egyeztetett az amerikai külügyminisztérium illetékeseivel és más politikai szereplőkkel. „Nem kell mindenben megállapodni, és számos olyan fontos ügy van, amelyekben nem azonosképpen gondolkodunk, nem azonosképpen képzeljük el az előre vivő stratégiát, ennek ellenére egymás szövetségesei vagyunk” – szögezte le az államtitkár.
Visszatért Spanyolországba hét, emigrációban töltött év után Carles Puigdemont volt katalán elnök csütörtökön. A szakadár politikus pártja, az Együtt Katalóniáért (Junts per Catalunya) által a fogadására meghirdetett gyűlésen bukkant fel reggel, ahol beszédet mondott az összegyűlt szimpatizánsoknak. „Egyesek ünnepelni fogják a letartóztatásomat, és azt gondolják, hogy a gúnyolódás elriaszt bennünket. Tévednek.” – fogalmazott rövid felszólalásában, amelyet a hatóságok becslése szerint több mint kétezer ember előtt mondott el. Hangsúlyozta, hogy a katalánok nem mondanak le az önrendelkezés jogáról, és arra kérte az egybegyűlteket, hogy ne hagyják magukat összezavarni, mert „nem bűncselekmény népszavazást tartani”. „Nem tudom, mikor látjuk újra egymást, de bármi történjék is, újra kiálthatjuk együtt, hogy éljen a szabad Katalónia” – mondta a volt elnök. A rendezvényen a hatóságok egyébként nem vették őrizetbe a politikust, aki ellen Spanyolországban továbbra is elfogatóparancs van érvényben.
Kamala Harris alelnököt egy michigani gyűlésén tartott beszéde közben megzavarta több, a gázai háború ellen tiltakozó személy, amely az első ilyesféle incidens volt az újdonsült demokrata elnökjelölt kampánya során – írja a The New York Times. Az amerikai lap szerint az elnökjelölt éppen palesztinpárti aktivistákkal egyeztetett a rendezvény előtt. A Detroitban tartott gyűlésen a tömegben elvegyülő tüntetők többször is azt kiabálták, hogy „Kamala, Kamala, nem bújhatsz el, nem szavazunk népirtásra!”. A The Hill szerint a demokrata jelöltet hallgató közönség egy része kifütyülte a tiltakozókat, és „Kamala! Kamala!” skandálással igyekezett elfojtani. Kamala Harris először úgy reagált a dologra, hogy: „Azért vagyok itt, mert hiszünk a demokráciában. Mindenki hangja számít, de most én beszélek.” Azonban amikor a demonstrálók továbbra sem hagyták abba a kiabálást, újból figyelmeztette őket: „Tudják mit, ha azt akarják, hogy Donald Trump nyerjen, akkor mondják ezt. Egyébként én beszélek” – mondta. Michigan államban egyébként az országos átlagnál magasabb az arab-amerikai lakosság aránya, különösen Detroit külvárosaiban.
Időjárás:
Ma ismét visszatér a meleg idő és a napsütés. Este kissé felhős lehet az égbolt. A hőmérséklet jellemzően 30 – 32 fok körül alakul.
