A hadkötelezettségről szóló törvényt tárgyalta tegnap az izraeli kormány

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.05.28.Ez nem a mi háborúnk, ebből ki kell maradnunk, a kormány és a kormánypártok a béke pártján állnak – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója.

A budapesti városvezetés semmittevéséről szólt az elmúlt öt év, és ezt a fővárosiak szenvedték meg – jelentette ki Ungár Péter.

A hadkötelezettségről szóló törvényt tárgyalta tegnap az izraeli kormány.

Az afganisztáni tálib mozgalomnak a tiltott szervezetek listájáról való levételére tett javaslatot Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz külügy- és az igazságügyi minisztérium.

Belföldi hírek:

Ez nem a mi háborúnk, ebből ki kell maradnunk, a kormány és a kormánypártok a béke pártján állnak, június 9-én csak a béke, csak a Fidesz! – írta a Fidesz-KDNP kommunikációs igazgatója. Menczer Tamás a bejegyzéshez mellékelt videóban arról beszélt, hogy meg kellene kérdezni az embereket, el akarnak-e menni „Ukrajnába harcolni, esetleg meghalni”? Ez az Ön háborúja?” Véleménye szerint az emberek egyértelműen azt mondanák, hogy „én nem akarok elmenni harcolni Ukrajnába, pláne nem akarok ott meghalni”. Egy háborúban, amelybe „bele akarnak nyomni és vinni az egész kontinenst, abban mindent elveszíthetünk. Ezt a történelemből is tudjuk jól” – fogalmazott a politikus.

A kormány továbbra sem támogatja Mark Rutte jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, mivel az észak-atlanti szövetségben alapvető fontosságú a százszázalékos bizalom, márpedig a holland miniszterelnök korábban Magyarország „térdre kényszerítéséről” beszélt – jelentette ki a tárca közlése szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Marosvásárhelyen. A tárcavezető az RMDSZ elnökével, Kelemen Hunorral közösen rendezett sajtótájékoztatóján újságírói kérdésekre válaszolva üdvözölte, hogy Klaus Iohannis román elnök személyében most van keleti jelölt a NATO főtitkári tisztségére. Kiemelte, hogy napjainkban mindenki az észak-atlanti szövetség keleti szárnyának erősítéséről beszél, azonban „valahogy az senkinek nem jut eszébe, hogy ha keletről jön a fenyegetés, akkor esetleg legyen keletről a főtitkár is”. Mark Rutte leköszönő holland kormányfő jelöltségével kapcsolatban aláhúzta, hogy a magyar kormány továbbra sem tudja ezt támogatni, mivel az érintett korábban azt mondta, hogy Magyarországot térdre kell kényszeríteni.

A budapesti városvezetés semmittevéséről szólt az elmúlt öt év, és ezt a fővárosiak szenvedték meg – jelentette ki az LMP társelnöke. Ungár Péter a fővárosban a második világháborúban a szovjet katonák által megerőszakolt nők emlékére tervezett, de el nem készült emlékmű első kerületi helyszínén úgy fogalmazott, hogy sem a világjárvány, sem a kormány politikája nem lehet magyarázat a „semmittevésre” és arra a „rossz bizonyítványra”, amellyel a Karácsony Gergely vezette önkormányzat most a budapestiek előtt áll.

Mintegy ezerrel több jelölt indul az önkormányzati választáson, mint az öt évvel ezelőttin; a polgármesterjelöltek száma 4 százalékkal, az egyéni választókerületi jelölteké 18 százalékkal nőtt 2019-hez képest – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) internetes tájékoztató oldala, a www.valasztas.hu hétfői adataiból. Június 9-én 7 millió 854 ezer választópolgár – köztük 216 ezer elsőválasztó – 10 119 szavazókörben adhatja le voksát. Az elsőválasztók bevásárlókocsihoz is használható kulcstartót vehetnek át a szavazókörökben.

Külföldi hírek:

Az izraeli katonai főtanácsnok, Jifat Tomer Jeruzsálemi vezérőrnagy hétfőn elrendelte a vezérkar tényfeltáró mechanizmusának, hogy vizsgálja ki az előző éjszaka végrehajtott támadást a dél-gázai Rafahban, jelentette délután az Izraeli Védelmi Erők. A mechanizmus egy független katonai szerv, amely a háború közepette történt szokatlan események kivizsgálásáért felelős. Az izraeli hadsereg éjszaka légicsapást hajtott végre Nyugat-Rafah Tel Szultán térségben, megölve a Hamász úgynevezett Júdea és Szamária főhadiszállásának parancsnokát és a terrorcsoport másik vezető tisztviselőjét, akik a Hamász terroristáinak terrortámadásait irányították Júdeában és Szamáriában, és ők maguk is halálos terrortámadásokat hajtottak végre izraeli polgárok ellen. A Hamász terrorszervezet irányítása alatt álló egészségügyi hatóságok szerint mintegy 45 ember vesztette életét a támadásban, amely tüzet okozott, elborítva több sátrat és menedékhelyet a közelben. Az izraeli hadsereg közleménye szerint a támadást „a terroristák térségbeli jelenlétére vonatkozó hírszerzési információk” alapján hajtották végre, és azt megelőzően „sok lépést tettek annak érdekében, hogy csökkentsék a nem érintettek [civilek]” sérülésének esélyét, beleértve a légi megfigyelést, precíziós lőszerek használatát és további hírszerzési információkat. Ezen lépések ,,alapján úgy becsülték úgy, hogy nem várható kár a nem érintett civilekben.

A 98. hadosztály csapatai az elmúlt 24 órában kiszélesítették műveleteiket Kelet-Dzsabalijára, ahol a 7. dandár harcosai számos terrorstát megöltek közelharcban és sok fegyvert lokalizáltak, köztük Kalasnyikovokat, aknavetőgránátokat, robbanóeszközöket és egyéb katonai felszerelést. A 460. dandár erői lokalizáltak és megsemissítettek egy bomba készítő laboratóriumot valamint számos alagút bejáratot. Az ejtőernyősök megöltek számos terroristát és megsemmítettek több tucat terror-infrastruktúrát és fegyvert. A légierő pedig egy rakétaindító helyszínt támadott Dzsabalijában, ahonnan a háború alatt rakétákat lőttek ki Askelonra. A 99. dandár mindeközben folytatja bevetéseit a Gázai övezet középső részén, ahol közelharcban és tanktűzzel megöltek számos terroristát, köztük olyanokat, akik megfigyelték az erőket. Vadászgépek pedig csapást mértek egy támadásra kész rakétaindítóra. Az elmúlt nap folyamán a légierő több mint 75 terrorista célpontot támadott és semmisítettek meg a Gázai övezetben, köztük fegyverraktárakat, terrorsejteket, rakétavetőket, katonai épületeket, megfigyelőállomásokat és egyéb katonai infrastruktúrákat.

Az Izraeli Védelmi Erők az éjszaka légicsapással megölte a Hezbollah két terrorsejtjét a dél-libanoni Jarunban illetve Hulában. Továbbá a légierő lebombázott egy fegyverraktárt és egy épületet, melyet a Hezbollah használt Majsz al-Dzsabalban, terror-infrastruktúrákat Khiamban és további épületeket Hulában. Arab médiajelentések délelőtt egy motort célzó dróncsapásról számoltak be Dél-Libanonban.

A hadkötelezettségről szóló törvényt tárgyalta tegnap az izraeli kormány. A miniszterek megvitatták Chili Trooper miniszter (Nemzeti Egység) fellebbezését az előző kneszetben már első olvasatban elfogadott hadkötelezettségi törvénnyel kapcsolatban. Koalíciós források szerint Beni Gantz miniszter a sorkatonai törvény kompromisszumát az új választások kiírásában való megegyezéshez kötötte, nem a választások időpontjának kitűzése tekintetében, hanem abban, hogy elvi megállapodás szülessen róla. Gantz előző este cáfolta Joáv Gallant (Likud) védelmi miniszter szavait, és kifejtette, hogy nem kötötte feltételhez a sorozási törvény elfogadását az új választások időpontjának kitűzéséhez. A védelmi miniszter azt állította, hogy az ultraortodox pártok képviselői üzenetet kaptak Gantztól, hogy nem támogatja a törvényt, ha nincs egyeztetett időpont a választásokra.

Elfogadhatatlan, hogy Izrael antiszemitizmussal vádolja a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) főügyészét – jelentette ki Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős európai uniós főképviselő hétfőn Brüsszelben. Az EU-tagállamok külügyminisztereinek találkozójára érkezve Borrell arról beszélt az újságíróknak, hogy az ügyészt, Karim Khant és a bíróságot megfélemlítették, antiszemitizmussal vádolták, „mint mindenkit, aki olyat tesz, ami nem tetszik a Benjámin Netanjahu vezette izraeli koránynak”. Borrell szerint Karim Khan fontos döntést hozott azáltal, hogy nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte a hágai testület illetékes kamarájától az izraeli miniszterelnökkel, Joáv Galant izraeli védelmi miniszterrel és a Hamász palesztin iszlamista terrorszervezet több vezetőjével szemben. „Tiszteletben kellett tartanunk ennek az intézménynek a munkáját, és a bíróságnak megfélemlítés nélkül kell döntenie arról, hogy mit gondol erről a kezdeményezésről” – hívta fel a figyelmet. A főképviselő aggályosnak véli, hogy Izrael a Nemzetközi Bíróság (ICJ) végzése ellenére folyatja a rafahi hadműveletet, ugyanakkor a Hamász rakétákkal támadja Izraelt – tette hozzá.

A Kijevnek átadott NATO-fegyverek azonnal ukrán tulajdonba kerülnek, így Kijevnek képesnek kell lennie arra, hogy azokkal csapást mérjen például „oroszországi légi bázisokra” – jelentette ki a NATO-főtitkár. Jens Stoltenberg véleményét a bolgár fővárosban, Szófiában ismertette a NATO parlamenti közgyűlésének ülésén, az Egyesült Államokban júliusban tartandó NATO-csúcstalálkozót megelőzően. „Biztos vagyok benne, hogy ha fegyvereket adtunk át Ukrajnának, akkor ezek már nem a mi fegyvereink, hanem az ő fegyvereik, ami azt jelenti, hogy csapást mérhetnek velük legitim katonai célpontokra, többek között Oroszországban. Például olyan légibázisok ellen, amelyeket Oroszország használ” – tette hozzá. Egyúttal szót emelt azellen, hogy NATO-erők „Ukrajna területén vagy légterében” bevetésre kerüljenek, mert ellenkező esetben „nehéz lesz a szervezetet távol tartani a konfliktustól”. „Eljött az idő, hogy fontolóra vegyük néhány érvényben lévő korlátozás feloldását. Azt látjuk, hogy Harkiv megyében a frontvonal és a határvonal szinte egybeesik, és Ukrajnának nem áll módjában orosz területen lévő katonai célpontokat támadnia” – jelentette ki a főtitkár.

Elfoglalta az Ukrajnát támadó orosz hadsereg a Harkiv megyei Ivanivka és a donyecki régióban lévő Netajlove települést, miközben az elmúlt nap folyamán a hatból öt frontszakaszon előrenyomult, és öt ukrán ellenrohamot vert vissza – közölte az orosz védelmi minisztérium. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az ukrán hadseregnek csaknem 1700 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezési vonal mentén. A védelmi minisztérium a megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között említett meg két tábori lőszerraktárt, egy harckocsit, négy páncélozott harcjárművet, egy brit Braveheart önjáró, valamint három amerikai M777-es, egy M198-as és egy brit FH-70-es vontatott tarackot, hat francia HAMMER irányított légi bombát, HIMARS és Vilha sorozatvetők 14 rakétáját, továbbá 44 drónt. Az orosz statisztika szerint a háború kezdete óta lelőtt ukrán drónok száma elérte a 24 700-at.

Az afganisztáni tálib mozgalomnak a tiltott szervezetek listájáról való levételére tett javaslatot Vlagyimir Putyin elnöknek az orosz külügy- és az igazságügyi minisztérium – közölte Zamir Kabulov, az orosz külügyminisztérium második ázsiai főosztályának igazgatója hétfőn Moszkvában újságírókkal. Kabulov szerint az álláspontot más tárcákkal egyeztetve alakították ki. Azt mondta, hogy a tiltólistáról levétel előtt nem lehet a tálib kormányt elismerni, ez pedig sokkal közelebb került, mint amikor az iszlamista mozgalom 2021-ben hatalomra jutott Afganisztánban. „De még vannak meghaladásra váró momentumok, az orosz vezetés ennek megtörténte után fog dönteni” – jegyezte meg Kabulov. Közölte, hogy Moszkva „pusztán formai okból, a hivatalos elismerés hiánya miatt nem tervez megemlékezést tartani vagy üdvözlő táviratot váltani a tálib kormánnyal az Oroszország és Afganisztán közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének 105. évfordulóján.

Lengyelország a Keleti Pajzs elnevezésű projektjével csatlakozni akar a Litvánia, Lettország és Észtország által tervezett határvédelmi vonalhoz, hogy közös rendszer jöjjön létre az Európai Unió (EU) keleti határán – jelentette be hétfői varsói sajtóértekezletén Cezary Tomczyk nemzetvédelmi miniszterhelyettes. A miniszterhelyettes Wladyslaw Kosiniak-Kamysz nemzetvédelmi miniszterrel és Wieslaw Kukula altábornaggyal, vezérkari főnökkel közös sajtókonferencián ismertette a 10 milliárd zloty (904,5 milliárd forint) értékű projekt egyes részleteit. Varsó azt szeretné, hogy a Keleti Pajzs egységes egészet képezzen a Balti Nemzetvédelmi Vonal nevű projekttel – jelentette ki Tomczyk. A miniszterhelyettes a minap látogatást tett a három országban, és megtekintette azokat a helyszíneket, ahol a rendszer a tervek szerint kiépül. Kosiniak-Kamysz hozzáfűzte: a balti államok okultak a második világháború tapasztalataiból. „Egy folyamatos balti védelmi vonal és a mi pajzsunk összekapcsolása a legjobb megoldást jelenti” – húzta alá.

Időjárás:

Ma is mindenütt marad a napos idő.

Este nyugodt, csillagfényes lesz az égbolt.

A hőmérséklet jellemzően 22 – 27 fok körül alakul.