A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.04.12.
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy István agrárminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Vitályos Eszter kormányszóvivő a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszoltak.
A fővárosi önkormányzat ismét megtámadja a déli körvasút beruházásának környezetvédelmi engedélyét – közölte a főpolgármester.
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen.
„Magyarország és Oroszország gazdasági együttműködése hosszú és eredményes tradíciókra tekint vissza” – írta Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető miniszter, Nagy István agrárminiszter, Varga Mihály pénzügyminiszter, valamint Vitályos Eszter kormányszóvivő a kormányinfón a Heti TV több kérdésére is válaszoltak. A Heti TV elsőként Nagy Istvánt kérdezte arról, hogy miként próbálják megakadályozni a GMO-s termékek megjelenését. A politikus válaszában kijelentette, az országban kiemelkedően szigorú az agrárpiaci ellenőrzés, ami azt jelenti, hogy a NÉBIH szakemberei folyamatos ellenőrzést tartanak, így a magyar fogyasztók asztalára csakis kizárólag ellenőrzött termékek kerülhetnek. A Heti TV a pénzügyminisztert arról kérdezte, hogy a jelenlegi politikai helyzetben mennyire elegendőek azok a források, amelyeket a költségvetés a védelmi kiadásokra biztosít. Varga Mihály válaszában elmondta, erre az évre 1700 milliárd forint áll rendelkezésre a védelmi kiadások tekintetében. Ez szerinte garantálni tudja az ország biztonságát. A Heti TV a kormányszóvivőt is kérdezte arról, hogy a kormány meghallgatta-e az építőipari szakszövetség, az ÉVOSZ javaslatait, mely szerint biztosítani kellene, hogy minél több magyar szakember dolgozzon a különböző nagyberuházásokon. A kormányszóvivő kijelentette, a szaktárca és az ÉVOSZ kapcsolatai kiválóak, a megfogalmazott javaslatokat elfogadták, és természetesen további egyeztetések is zajlanak a felek között. A Heti TV másik kérdésére Vitályos Eszter megerősítette a kormány korábbi álláspontját, mely szerint a különböző állami beruházások leállítása a már megkezdett építkezéseket nem teljesen érinti.
Ötpontos intézkedéscsomagról döntött a kormány az európai agráriumban kialakult helyzet miatt – jelentette be Nagy István agrárminiszter. A tárcavezető közölte: azon mezőgazdasági termékekre, amelyeket tilos behozni Ukrajnából, teljeskörű bejelentési kötelezettséget írnak elő, származzon bármely országból. A kormány intézkedett arról is – folytatta -, hogy a Magyar Államkincstár 2024. május 31-ig teljesítse terület- és állatalapú támogatások kifizetését. Nagy István tájékoztatása szerint döntöttek arról is, hogy a kormány 2026-ig további, legfeljebb 45 milliárd forintot biztosít az Agrár Széchenyi Kártya programhoz. Elmondta továbbá, hogy a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj után évente befizetett adó visszaigényelhető részét a kormány 90 százalékos mértékre emeli. Ez újabb egymilliárd forint éves többlettámogatást jelenthet az ágazatnak – fűzte hozzá a miniszter, aki beszámolt arról is, hogy az importot érintő és a termelők gazdasági helyzetén javító intézkedések mellett megerősítik a beruházások támogatását is.
Az 1990 előtt épült családi házak energetikai felújítását támogató programot indít a kormány 108 milliárd forintos keretösszeggel uniós forrásból – közölte Vitályos Eszter kormányszóvivő. Elmondta, a külső falak hőszigetelésére, a nyílászáró-cserére, a használati melegvíz-rendszer és a fűtésrendszer korszerűsítésére kapható 2,5-3,5 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás. Az átlagosnál alacsonyabb átlagjövedelmű járásokban magasabb támogatást vehetnek igénybe a családok. A beruházásokkal kapcsolatban elvárás, hogy legalább 30 százalékos energiamegtakarítást kell elérni. Ez már a nyílászárók cseréjével és a külső szigeteléssel teljesíthető – közölte a kormányszóvivő.
A fővárosi önkormányzat és Újbuda önkormányzata a helyi civil szervezetekkel együttműködve ismét megtámadja a déli körvasút beruházásának környezetvédelmi engedélyét – közölte a főpolgármester, miután kihelyezett kabinetülést tartottak a XI. Kerületben. Karácsony Gergely kiemelte: a fővárosi és a XI. kerületi önkormányzat mindent megtesz azért, hogy a beruházás a lehető legkisebb mértékben nehezítse meg az ott élő emberek életét. Támogatásáról biztosította a Hamzsabégi úton érintett lakóközösségeket, és azt mondta, ha a károk peresítése elindul, akkor mind a kerületi, mind pedig a fővárosi önkormányzat részt fog venni abban, és jogi segítséget is nyújt a lakóknak. Hozzátette, ki fognak állni a kormány által a beruházás ellentételezéseként ígért zöldmezős beruházásokért, fásítási programért, játszótér- és parképítésért. Véleménye szerint a déli körvasúttal a kormány fő célja nem az emberek közlekedésének javítása, a beruházás tulajdonképpen a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséről és a kínai gazdasági érdekek kiszolgálásáról szól.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg (IDF) hadműveletet indított a Gázai övezet középső részén az Hamász iszlamista terrorszervezet ellen – jelentette be a katonai szóvivő csütörtökön. Az IDF szerint megkezdték az új katonai hadműveletet, melynek célja a Hamász tagjainak megölése és a szervezet infrastruktúrájának megsemmisítése. A szárazföldi erők bevonulása előtt a légierő több tucat célpontot támadott az övezet közepén. A gázai palesztin média halálesetekről és sebesültekről számolt be a Gázai övezet központjában fekvő Nuszeirat menekülttáborban, ahol egy iskolát és egy lakóépületet céloztak a légierő egységei. Az IDF közölte, hogy pontos hírszerzési útmutatások alapján hajtották végre az akciót, melyek számos terrorista infrastruktúra és fegyveres jelenlétét jelezték a térségben. Megfigyelések alapján meghatároztak több rakétaindító állást, és a haditengerészet erői támadásokat hajtottak végre a Gázai övezet közepének tengerparti területe irányában, hogy ezzel segítsék az ottani harcosokat.
Izrael a Gázai övezet vízügyi hatóságának kérésére helyreállítja a Gázai övezet déli részébe vezető vízvezetéket és a következő napokban újraindítja a vízellátást. A Gázai övezet déli, egyiptomi határhoz közeli részeibe, Hán-Júniszba és Bani Suheila városba vizet szállító vezetéket súlyosan megrongálták a bombák a háború idején, és használhatatlanná vált egy, mintegy 1,3 kilométeres szakaszon. A palesztin vízügyi hatóság néhány nappal azelőtt kezdte meg a helyreállítását, hogy a hét elején az izraeli fegyveres erők kivonultak az övezet déli részéből. A munkálatok a következő napokban várhatóan befejeződnek. Az izraeli biztonságiak bejelentették, hogy miután az izraeli kormány jóváhagyta a vízvezeték kijavítását, az ENSZ egyeztetésével és közvetítésével végzik a munkát. Emellett a következő napokban az izraeli hadsereg várhatóan újraindítja a vízszolgáltatást a Gázai övezet északi részén is. Az állam körülbelül egy hete közölte a legfelsőbb bírósággal az erre a területre tartó vízvezetékek megnyitását, melyeket a háború kezdetén elzártak.
Donald Tusk lengyel kormányfő beleegyezhet az uniós áthelyezési mechanizmusba, bár nem ebben az értelemben reagált a migrációs és menekültügyi csomagról szóló európai parlamenti (EP) döntésre – vélekedtek az ellenzéki Jog és Igazságosság (PiS) politikusai. Mariusz Blaszczak, a PiS parlamenti frakcióvezetője, volt nemzetvédelmi miniszter, valamint Rafal Bochenek, a párt szóvivője annak kapcsán foglalt állást, hogy Donald Tusk előző este bejelentette: Lengyelország nem egyezik bele az EP-ben s héten megszavazott csomag részét képező menekültáthelyezési mechanizmusba. Blaszczak katasztrofálisnak, terrortámadások előtt utat nyitónak nevezte az uniós menekültügyi politikát. „(Tusk) azt állítja, hogy nem egyezik bele a migrációs paktum végrehajtásába, de feltételezem, hogy ismét megtéveszti a közvéleményt, ahogyan ezt a választási kampányban is tette” – fogalmazott a PiS frakcióvezetője. Jelezte: a témában konkrét információkat fognak kérni a szejmben. A PiS által irányított önkormányzatok pedig nem egyeznek bele a migránsok befogadásába – ígérte.
Szlovákia egyértelműen elutasítja az új európai migrációs és menekültpolitikát, az EU úgynevezett migrációs paktumát – jelentette ki Juraj Blanár szlovák külügyminiszter Pozsonyban, az Európai Parlament (EP) által előző nap elfogadott csomagra reagálva. A szlovák diplomácia vezetője a téma kapcsán hangsúlyozta: az egyes uniós tagországoknak maguknak kellene döntést hozniuk a tekintetben, hogy a segítség milyen formáját választják, s mindezt bármiféle kötelező anyagi hozzájárulásra vonatkozó utasítás nélkül. „Ennek a reformnak az elfogadása valós mutatója annak, hogy mennyire fontos megtartani a vétójogot a nemzeti érdekek érvényesítésének kulcsfontosságú területein” – szögezte le Juraj Blanár, akinek szavait a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség idézte. A tárcavezető rámutatott: a szerdai voksolást nem lehetett megvétózni, és ez volt az oka annak, hogy azt Szlovákia és más államok egyet nem értése ellenére is jóváhagyták.
„Magyarország és Oroszország gazdasági együttműködése hosszú és eredményes tradíciókra tekint vissza” – írta Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter a közösségi-oldalán csütörtökön. Mint a miniszter írta, „számos magyar vállalat épített ki komoly keresletet Oroszországban, így számos magyar termék iránt van komoly kereslet az orosz piacokon”. Szijjártó Péter kifejtette, hogy „most az orosz piacon jelenlévő magyar vállalatok vezetőivel ültünk össze, mivel fontos külgazdasági célkitűzésünk, hogy a szankciók által nem sújtott területeken továbbfejlesszük a magyar–orosz gazdasági kapcsolatokat.” – írta.
Oroszország csütörtökön több mint 40 rakétával és 40 drónnal támadta Ukrajnát, öt régióban a létfontosságú infrastruktúrát megcélozva – közölte Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. „Néhány Sahíd rakétát és drónt sikeresen lelőttek. Sajnos csak egy részüket. Az orosz terroristák ismét a létfontosságú infrastruktúrát vették célba” – írta. Zelenszkij ismét több légvédelmi utánpótlást kért szövetségeseitől. Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon azt írta, hogy az ukrán légvédelem az éjszaka folyamán az Oroszországból indított 82 rakéta és drón közül 18 rakétát és 39 drónt semmisített meg. Közlése szerint a támadások fő célpontja a nyugat-ukrajnai Lvivi terület volt. Olekszij Kuleba, az ukrán elnöki hivatal helyettes vezetője arról számolt be, hogy az energiaszektorban a legnehezebb helyzet Harkiv megyében tapasztalható. Elmondása szerint a régióban áramkimaradásokat regisztráltak, több mint kétszázezer előfizető maradt áram nélkül.
Időjárás:
Ma főképp a napsütésé lesz a főszerep.
Este is csak gyengén felhős, csillagfényes égboltra számíthatunk.
A hőmérséklet jellemzően 20 – 25 fok körül alakul.
