A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.04.11.
Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem szavazattal felhatalmazta a kormányt, hogy hosszabbítsa meg a veszélyhelyzetet november 19-ig.
Az LMP szerint nem kapnak megfelelő büntetést a szabálytalanságokat elkövető akkugyárak.
Iszmail Haníje Hamász-vezér újabb három fia halt meg egy Gázára mért izraeli légicsapásba.
Törökország kereskedelmi korlátozásokat vezet be Izraellel szemben egy sor termékre, köztük cementre, acél- és vasipari építőanyagokra.
Belföldi hírek:
Az Országgyűlés 135 igen, 47 nem szavazattal felhatalmazta a kormányt, hogy az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetet november 19-ig meghosszabbítsa. Az igazságügyi miniszter előterjesztése szerint erre azért van szükség, hogy minden szükséges eszköz rendelkezésre álljon a háború elől menekülők megsegítésére, támogatására, elhelyezésére, valamint, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a háború káros következményeit.A kormány még 2022 májusában hirdetett veszélyhelyzetet az ukrajnai háború miatt, és annak meghosszabbítására a parlament már többször is felhatalmazást adott.
Akármilyen migrációs paktumot is fogadnak el az európai parlamenti képviselők, Magyarország nem fogja feladni sem a jogi, sem a fizikai határzárat, a kormány továbbra sem fog beengedni illegális bevándorlókat, akárhogyan is erőlteti azt a háború- és migrációpárti brüsszeli vezetés – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Pakson. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumon először is az Európai Parlamentben (EP) délután tárgyalt, majd szavazásra is bocsátandó migrációs paktumról beszélt, leszögezve, hogy az gyakorlatilag zöld lámpát adna az illegális bevándorlásnak. „Ez a paktum zöld lámpát adna arra vonatkozólag, hogy itt migránsok tíz- és százezrei grasszálhassanak az európai országokban (.) Ez a migrációs paktum azt a nyugat-európai problémát akarja kiterjeszteni Közép-Európára is, amely abból indult, hogy ők feladták a saját identitásuk, a saját kultúrájuk és a saját társadalmuk védelmét, beengedték az illegális migránsokat, amivel kettős társadalmak jöttek létre, és megnőtt a terrorfenyegetettség” – figyelmeztetett.
Az elmúlt években meghozott kormányzati intézkedéseknek köszönhetően egyre vonzóbb a tanári pálya – hangoztatta a Belügyminisztérium köznevelési államtitkára Baján. Maruzsa Zoltán az Eötvös József Főiskolán zajló XI. Tantárgy-pedagógiai Nemzetközi Tudományos Konferencia megnyitóján kiemelte: az elmúlt öt esztendőben több olyan változás történt a köznevelésben, amelyek vonzóbbá és hatékonyabbá tették a pedagógusképzést és utánpótlást. Az intézkedések azt eredményezték, hogy a korábbiaknál jóval többen jelentkeznek a pályára, s idén több mint 17 ezren első helyen jelöltek meg tanárképző intézményeket – hívta fel a figyelmet.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja szerint nem kapnak megfelelő büntetést a szabálytalanságokat elkövető akkugyárak és szükség lenne ezeknél az üzemeknél az állami támogatások visszaszerezhetőségére is. Tetlák Örs, az LMP országos elnökségének tagja, Érd alpolgármestere elmondta, az LMP határozati javaslatot nyújtott be annak érdekében, hogy nyomon lehessen követni, milyen formában, mennyi állami támogatást kapnak az akkumulátor beruházások.
Külföldi hírek:
Iszmail Haníje Hamász-vezér újabb három fia halt meg egy Gázára mért izraeli légicsapásban – közölte szerdán a Hamászhoz kötődő Shehab hírügynökség. Miközben a gázai háború dúl, Egyiptomban tűzszüneti tárgyalások folynak, Haníje itt értesült fiai haláláról. Iszmail Haníje magas rangú Hamász-tisztviselő három gyermeke a Gáza középső részén végrehajtott izraeli csapásban halt meg. A családtagok beszámolója alapján, egy autóban utaztak gyermekeikkel, amikor azt a levegőből csapás érte. Haniyeh azt mondta, boldog, hogy gyermekei mártírhalált haltak. „Minden gázai lakos megfizette az árát, és én is” – mondta.
Ha Irán területéről éri támadás Izraelt, akkor a válaszcsapás is oda fog érkezni – közlte Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter az X-en. Katz héberül és perzsául is közzétette bejegyzését, amellyel arra reagált, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb politikai és vallási vezetője korábban azt mondta, hogy Izraelt meg kell büntetni a Szíriában neki tulajdonított légicsapásért, amely az iráni diplomáciai képviseletet érte. Április 1-jén a feltételezés szerint izraeli harci gépek Irán konzulátusát bombázták Damaszkuszkban, és megöltek hét iráni katonai tanácsadót, köztük az Mohammad Reza Zahedit, a Forradalmi Gárda egyik vezetőjét. Irán az iszlamista Hamász terrorszervezet október 7-i támadása nyomán kitört gázai háború idején Izrael és a nyugati országok elleni harcra biztatta az általa támogatott milíciákat, köztük az Izrael északi határvidékét támadó libanoni síita Hezbollahot, valamint a jemeni húszikat, akik támadásokat intéztek kereskedelmi hajók ellen a Vörös-tengeren.
A Nahal-dandár csapatai folytatták műveleteiket a Gázai övezet középső részén, jelentették az Izraeli Védelmi Erők. Az elmúlt 24 órában a csapatok megöltek számos terroristát, köztük közelharcban egy terrorsejtet, mely veszélyt jelentett az erőkre. A légierő mindeközben több tucat csapást hajtott végre a Gázai övezetben, köztük katonai posztokra, rakétaindítókra, alagútbejáratokra és egyéb terror-infrastruktúrára. Légicsapást mértek egy hamászos terrorsejtre is, mely veszélyt jelentett a szárazföldi erőkre. A Vaskupola kedden elfogott egy rakétát, amit Dzsabalija térségéből lőttek ki Kfar Azza izraeli közösségre. Egy izraeli vadászgép lebombázta a rakétaindítót, mellyel a támadást végrehajtották. Emellett számos rakétaindítást azonosítottak az erőkre, akik célzott műveleteket hajtottak végre a Gázai övezet északi részén, Szedzsaijja térségében. A csapatokat kivonták az övezet északi és déli részéből, egy dandárt hagyva az úgynevezett Netzarim folyosón, mely Be’eri kibuc közelében az izraeli határtól a tengerpartig fut.
A kabinet szakmai tisztségviselői azt közvetítették a minisztereknek, hogy nem nagy az esélye annak, hogy a Hamász terrorszervezet belemegy a közvetítők által javasolt vázlatba. A Fehér Ház illetékesei is pesszimista jeleket küldtek: “A Hamász álláspontja a megállapodással kapcsolatban nem túl biztató”. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó azt mondta, hogy nyomást gyakoroltak Katarra, hogy a Hamász választ adjon. Izrael a közvetítőkön keresztül közölte a Hamász terrorszervezettel, hogy 40 élő túszt kell szabadon engednie a fegyverszüneti megállapodás keretében. A Hamász azt állítja, hogy ennek érdekében férfi katonákat kellene elengednie, mivel a terrorszervezetnek nincs birtokában 40 életben lévő idős, nő és katonanő túsz. A Hamász nem hajlandó a férfi katonák elengedésére, és kevesebb, mint 40 túszt akar szabadon engedni, közölte a Kan közszolgálati műsorszolgáltató, mely a folyamatban lévő tárgyalások legnagyobb akadályának nevezte az ügyet.
A libanoni Al-Akhbar újság forrásokra hivatkozva azt állította, a Hamász hajlandó végül minden foglyot, köztük katonákat és holttesteket is, hazaengedni három 42 napos szakaszban. Az első szakaszban a csapatok, amelyek csak Gáza Netzarim folyosójánál állomásoznak, eltávolodnának a tengerparton lévő Al-Rasid úttól az övezet keleti oldala felé, lehetővé téve az akadálytalan mozgást észak felé. A légi tevékenység megszűnne, ami véget vetne az izraeli légicsapásoknak vagy felderítő küldetéseknek az enklávé felett. Ebben a szakaszban a Hamász minden civil nőt, gyermeket, idős és beteg túszt szabadon bocsátana, cserébe palesztin nőkért, kiskorúakért, idős és beteg foglyokért, minden egyes izraeli túszért 30 fogoly szabadulna. A Hamász ezután elengedné a női katonákat 50 palesztin fogolyért, köztük 30 életfogytiglani börtönbüntetését tölti és 20 másikat, akit a Hamász választ. Izraelnek el kell engednie a Gilad Salit-alku mind a 48 foglyát, akiket újra letartóztattak. A második szakaszban férfi katonákat és férfi túszokat engednek szabadon foglyokért cserébe. A szakasz csak akkor kezdődik, amikor Izrael elkötelezi magát a tartós tűzszünet mellett, és az összes katonát kivonja Gázából. A harmadik szakasz a holttestek cseréjét és Gáza átfogó újjáépítését, valamint Izrael blokádjának megszüntetését foglalná magában.
Új határátkelő létesül Nagyhódos és Nagypalád között, az erről szóló megállapodást a héten aláírták – közölte a külgazdasági és külügyminiszter a közösségi oldalán. Szijjártó Péter azt írta: a Nagyhódos és Nagypalád közötti új határátkelővel hatra emelkedik az átkelőpontok száma Ukrajna és Magyarország között. A miniszter emlékeztetett: nincs egy hónapja, hogy Andrij Jermakkal, az ukrán elnöki hivatal vezetőjével telefon egyeztettek többek között arról a határforgalmi megállapodásról, amelynek keretében új határátkelőhely létesül Nagyhódos és Nagypalád között, valamint lehetővé teszik a kamionforgalmat Beregsuránynál. „A héten Olekszandr Kubrakov miniszterelnök-helyettes, ukrán közösség-, terület- és infrastruktúra-fejlesztésért felelős miniszter és Magyarország kijevi nagykövete aláírták az erről szóló megállapodást, így már véglegesen eldőlt: új határátkelő létesül Nagyhódos és Nagypalád között, ezzel pedig a jelenlegi öt átkelési pont rövidesen hatra növekszik országaink között” – írta Szijjártó Péter.
Törökország kereskedelmi korlátozásokat vezet be Izraellel szemben egy sor termékre, köztük cementre, acél- és vasipari építőanyagokra, válaszul a Gázai övezetben zajló háborúra – közölte a török kereskedelmi minisztérium egy közleményben. Izrael válaszul közölte, hogy „kiterjedt” listát állít össze az importtilalom alá helyezendő török termékekről, és lobbizni fog Washingtonban és világszerte azért, hogy más országok is megbüntessék Törökországot a lépés miatt. „Ez a döntés mindaddig érvényben marad, amíg Izrael nem hirdet azonnali tűzszünetet, és nem teszi lehetővé a humanitárius segélyek megfelelő és zavartalan beáramlását a Gázai övezetbe” – jelentette be a török kereskedelmi minisztérium a közösségi médiában.
A palesztin állam elismerését sürgette a spanyol miniszterelnök, aki szerint ez a diplomáciai lépés egész Európa geopolitikai érdeke. „A nemzetközi közösség nem tud segítséget nyújtani a palesztin államnak, ha el sem ismeri a létezését” – szögezte a kormányfő a parlamentben elmondott beszédében, melyben kiemelte: Madrid ezt kész megtenni. Jóllehet Sánchez nem említett pontos dátumot, múlt heti közel-keleti körútján – mely során Jordániába, Szaúd-Arábiába és Katarba látogatott – még azt mondta, erre június végén sor kerülhet. A gázai háború októberi kitörése óta a kormányfő többször hangoztatta a palesztin állam elismerésének fontosságát, március végén pedig egy közleményt is kiadott – Leo Varadkar ír, Robert Abela máltai és Robert Golob szlovén kollégáival közösen -, melyben leszögezte: kész elismerni a palesztin államot, ez a lépés ugyanis szerinte segítené a palesztin-izraeli konfliktus lezárását.
Joe Biden amerikai elnök „hibának” nevezte Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnöknek a gázai konfliktus kezelésében tanúsított hozzáállását, és felszólította az izraeli kormányt, hogy haladéktalanul kössön tűzszünetet a Hamász palesztin terrorszervezettel a segélyek bejuttatása céljából. „Szerintem hiba, amit tesz. Nem értek egyet a megközelítésével” – mondta Biden az Univision spanyol nyelvű amerikai tévécsatornának, amikor Netanjahu háborús politikájáról kérdezték. Korábbi nyilatkozataiban Biden az izraeli hadsereg gázai bombázásait „válogatás nélkülinek”, hadműveleteit pedig „túlzónak” nevezte. Biden a múlt csütörtöki telefonbeszélgetésük során arra figyelmeztette Netanjahut, hogy Washington kénytelen lesz változtatni Izraelt feltétel nélkül támogató politikáján, ha az nem tesz konkrét lépéseket a civilek védelme érdekében. Az amerikai elnök felhívását egy izraeli légicsapás előzte meg, amelyben a World Central Kitchen (WCK) nevű nonprofit segélyszervezet hét önkéntese vesztette életét.
Időjárás:
Ma mindenütt a napsütésé lesz a főszerep.
Este is nyugodt, csillagfényes égboltra számíthatunk.
A hőmérséklet jellemzően 19 – 24 fok körül alakul.
