A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.03.18.
Agrár szaktanácsadási programmal, mintafarmmal és felsőoktatási együttműködésekkel segítené Magyarország Csád mezőgazdaságát és stabilitását, jelentette ki Nagy István.
A szivacsváros koncepció megvalósításával kell gondoskodniuk az önkormányzatoknak az esővíz felhasználásáról – mondta Bakos Bernadett.
Az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok kiszabadításáról szóló megállapodást és a palesztinok további, fokozott segélyezését sürgette Olaf Scholz német kancellár Jeruzsálemben.
Fölényesen vezet Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő az orosz elnökválasztáson mind az exit-pollok, mind szavazatszámlálás első eredményei szerint.
Belföldi hírek:
Szerte a világon téma az elemzők körében Orbán Viktor miniszterelnök március 15-én elmondott beszéde. A beszéd Európáról, az Európai Unió jövőjéről, a háború és béke kérdéséről is szólt – mondta Pócza István, a Batthyány Lajos Alapítvány szakmai programvezetője. Hozzátette: az ellenzéki pártok megemlékezésein elhangzott beszédekből az tűnt ki, hogy csökkenteni akarják a háborúra irányuló közfigyelmet. Orbán Viktor beszéde szólt a múltról, a politikai aktualitásokról is, és a jövőről is – mondta, megjegyezve, ezek azért függnek össze, mert olyan választási kampány következik, amelyben a múlt tanulságait levonva a jelen politikai helyzetben kell olyan döntést hozni, amely nem öt évre, hanem jóval több időre befolyásolja majd Európa jövőjét.
Agrár szaktanácsadási programmal, mintafarmmal és felsőoktatási együttműködésekkel segítené Magyarország Csád mezőgazdaságát és stabilitását, jelentette ki Nagy István tárcavezető, aki Keda Ballah csádi mezőgazdasági és termelési miniszterrel tárgyalt N’Djamenaban – közölte az Agrárminisztérium (AM) az MTI-vel. A miniszter a közlemény szerint az egyeztetésen kiemelte, fontos, hogy Csádban stabilitás és kiszámíthatóság legyen. Magyarország éppen ezért több területen is szeretne segítséget nyújtani a közép-afrikai országnak. Nagy István az egészségügyet, az agrárium fejlesztését és az oktatási együttműködések megerősítését említette meg példaként. Magyarország kész egy mintafarmot létrehozni a térségben, ahol az öntözésfejlesztési technológiákat lehet bemutatni és a vetőmagokkal is lehet kísérleteket folytatni – mondta.
Kevesebb mint kétszáz párt indulhat a június 9-ei európai parlamenti (EP-) választáson az Országos Bírósági Hivatal közlése szerint. Öt évvel ezelőtt több mint 250 bejegyzett párt indulhatott. Az Európai Parlament magyar tagjainak választásán az a párt indulhat jelölőszervezetként, amely a voksolás kiírásakor jogerősen bejegyzett párt volt. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közölte, hogy a civil szervezetek nyilvántartásában március 12-én, a választás kitűzésekor 185 jogerősen bejegyzett párt szerepelt. Az OBH adatai szerint 2023. január 1-je és 2024. február vége között 12 pártot jegyeztek be jogerősen, és 30-at töröltek a nyilvántartásból. A 2019-es EP-választástól az idei kiírásáig 57 pártot jegyeztek be, és 68-at töröltek a nyilvántartásból. Öt évvel ezelőtt az EP-választáson 264 párt indulhatott.Bár az 1990-es évek első felében alakult pártok többsége azóta megszűnt, az OBH nyilvántartása szerint közülük néhány még ma is működik. A parlamenti pártok közül az MSZP-t 1989 novemberében, a KDNP-t 1989 decemberében, a Fideszt 1990 februárjában vették nyilvántartásba a bíróságon.
A szivacsváros koncepció megvalósításával kell gondoskodniuk az önkormányzatoknak az esővíz felhasználásáról – mondta az LMP országgyűlési képviselője. Bakos Bernadett ismertette, a szivacsváros koncepció lényege, hogy speciális növényekkel a vizet a talajban tartják. Kifejtette, hogy a klímaváltozás miatti szélsőséges időjárási körülmények alakulnak ki, a hirtelen lezúduló nagy mennyiségű eső elönti az utcákat, közlekedési nehézségeket okoz, az aszályos időszakban pedig a városi növényzet nagy része kiszárad. Kőbányán, a Mázsa téren is gondot okoz a hirtelen lezúdúló eső, a tér melletti önkormányzati területen ezért érdemes lenne parkot kialakítani, amely enyhítené a hőszigethatást és közösségi célokat is szolgálna – emelte ki az ellenzéki politikus. Hozzátette, a kőbányai szivacsváros koncepcióról fórumot szervez a párt, illetve petíciót is indítottak a weboldalukon.
Külföldi hírek:
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a kormány vasárnapi ülésének kezdetén azt hangoztatta, hogy a nemzetközi közösség hamis vádakat hoz fel az izraeli hadsereg (IDF), a kormány és a miniszterelnök ellen a gázai háború megállítása érdekében. Benjámin Netanjahu miniszterelnök szerint a nemzetközi közösség megpróbálja megállítani a gázai háborút, és ezért erőfeszítéseket tesz az izraeli választások előrehozására. „A háború kezdete óta két fronton harcolunk – katonai és politikai fronton. A politikai fronton eddig sikerült lehetővé tennünk, hogy erőink példátlan módon küzdenek öt teljes hónapon keresztül. De növekszik a nemzetközi nyomás. A nemzetközi közösségben vannak, akik most próbálják megállítani a háborút, még mielőtt minden célját eléri. Ezért hamis vádakat hoznak fel az IDF, az izraeli kormány és Izrael miniszterelnöke ellen” – állította Netanjahu. „Erőfeszítéseket tesznek azért, hogy most, a háború kellős közepén választások legyenek. Mert tudják, hogy a mostani választások megállítják a háborút, és legalább hat hónapra megbénítják az országot”- állította a kormányfő, aki a jelenlegi közvélemény-kutatási adatok szerint alulmaradna az ellenzékkel szemben a megmérettetésen. „Tehát tisztázzuk: ha most leállítjuk a háborút, mielőtt bármilyen célt elérnénk, az azt jelenti, hogy Izrael elvesztette a háborút, és ezt nem engedjük meg. Ezért nem szabad engednünk ennek a nyomásnak” – tette hozzá.
Az október 7-én a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok kiszabadításáról szóló megállapodást és a palesztinok további, fokozott segélyezését sürgette Olaf Scholz német kancellár Jeruzsálemben. A német kancellár és az izraeli kormányfő megbeszéléseit követően Benjámin Netanjahu elsősorban a háború folytatásáról, míg Scholz az izraeli túszok és a palesztin civilek szenvedéseiről, és a megállapodás szükségességéről beszélt. „Nagyon komoly beszélgetésünk volt, barátok közti komoly beszélgetés, melyben a német kancellár aggodalmát fejezte ki két dolog, a gázai civilek védelme, és a humanitárius segélyezés miatt” – mondta Netanjahu. „Úgy gondoljuk, hogy a Hamászt fel kell számolni, nem lehet Gázának jövője, békés jövő, izraeli jövő, ha a Hamász terrorszervezet, mely népirtást követett el, fennmarad”- hangsúlyozta az izraeli kormányfő.
Marwan Issza, a Hamász katonai szárnyának helyettes vezetőjének likvidálása sikeres volt, állítja a Kan közrádió. A riport szerint a Hamász zárt beszélgetések során megerősítette, hogy a rangsorban harmadik Issza meghalt a légierő egy hete végrehajtott támadásában, és azóta az alagút romjai alá van temetve a terrorszervezet egyik parancsnokával együtt. A részletekkel tisztában lévő palesztin források azt nyilatkozták a Kan-nak, hogy Issza életét vesztette egy támadásban a Gázai övezet középső részén található Nuszeiratban, miközben a Hamász egyik alagútjában rejtőzködőtt. A források szerint Razi Abu Tuama, a Hamász Központi Tábor Dandár parancsnoka vele volt az alagútban, és szintén meghalt. A szélsőjobboldali Becalel Szmotrich pénzügyminiszter a Galei Iszráel rádiónak nyilatkozva kijelentette, hogy Issza halott, és arra sürgetett, hogy a politikai szárny vezetőjét, Iszmail Hanijét is mielőbb likvidálni kell, aki Katarban él. ,,Katarba nem tárgyalni, hanem likvidálni kell menni” – fogalmazott.
Az Izraeli Védelmi Erők a közelmúltban megsemmisítette a Hamász terrorszervezet eddig talált leghosszabb alagúthálózatának egy részét a Gázai övezet északi részén. A 162. hadosztály harcmérnökei az elit Jahalom egységgel együtt megsemmisítettek az alagúthálózatból mintegy 2,5 kilométert. A hadsereg szerint az alagutak különböző Hamász-zászlóaljakat és -dandárokat kötnek össze Gáza északi és déli részén. Slomo Manszúr, a Hamász által október 7-én elrabolt és Gázában fogva tartott több mint 100 túsz közül a legidősebb, tegnap ünnepelte 86. születésnapját. Az iraki születésű Manszúrt Kiszufim kibucból rabolták el a Hamász terroristái, akik autóval vitték Gázába.
Az amerikai hadsereg a hétvégén lelőtt a Vörös-tengeren egy, a húszi lázadók által indított drónt, öt haditengerészeti drónt és egy másik pilóta nélküli gépet pedig Jemen húszik által ellenőrzött területein semmisített meg „önvédelemből” – jelentették be Washingtonban. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) arról számolt be, hogy a jemeni húszi lázadók két drónt indítottak a Vörös-tenger irányába, amely a világkereskedelem szempontjából stratégiai fontosságú tengeri útvonal. Az egyik drónt az amerikai erők megsemmisítették, a másik valószínűleg a tengerbe zuhant – közölték, hozzátéve, hogy a térségben tartózkodó hajókról nem jelentettek károkat vagy sérüléseket. Pénteken az amerikai hadsereg bejelentette, hogy megsemmisített kilenc hajó elleni ballisztikus rakétát és két húszi drónt, miután a jemeni lázadók támadást intéztek a Vörös-tenger és az Ádeni-öböl irányában, bár „károk nem keletkeztek”. A húszik november óta fokozták támadásaikat a Vörös-tengeren és az Ádeni-öbölben a kereskedelmi és katonai hajók ellen, számos hajótulajdonost arra kényszerítve, hogy elkerülje ezeket a nemzetközi kereskedelem számára létfontosságú útvonalakat.
Az Európai Unió vasárnap stratégiai partnerségi megállapodást kötött Egyiptommal, aminek keretében 7,4 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt az észak-afrikai országnak 2027 végéig részben az illegális migráció megfékezése érdekében. Az egyezményt vasárnap Kairóban írta alá Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnök az olasz, a belga, a görög, az osztrák kormányfő és a ciprusi elnök jelenlétében. A támogatások új stratégiai partnerség részét képezik, amelynek keretében a felek tovább erősítik a migráció megfékezését szolgáló, valamint a politikai és gazdasági ügyekben történő együttműködést.
Fölényesen vezet Vlagyimir Putyin hivatalban lévő orosz államfő az orosz elnökválasztáson mind az exit-pollok, mind szavazatszámlálás első eredményei szerint. Az elnök a voksok összesítésének fele szerint közel 90 százalékkal vezet – közölte a Központi Választási Bizottság (CIK). Az Összoroszországi Közvélemény-kutatási Központ (VCIOM) szerint Putyin a szavazatok 87, a Közvélemény Alap (FOM) szerint pedig a 87,8 százalékát kapta. Mindkét intézmény állami finanszírozású. A hivatalban lévő elnök a legutóbbi, 2018-ban megtartott elnökválasztáson a szavazatok rekordnagyságú 76,6 százalékát kapta. A VCIOM szerint a kommunista Nyikolaj Haritonov a voksok 4,6, Vlagyiszlav Davankov (Új Emberek) 4,2, Leonyid Szluckij (Oroszország Liberális Demokrata Pártja) pedig a 3 százalékát kapta. A FOM szerint Haritonov 4,7, Davankov 3,6, Szlucjkij pedig 2,5 százalékot kapott. A részvétel moszkvai idő szerint 20 órakor – egy órával a kalinyingrádi urnazárás előtt – 73,33 százalék volt, ami abszolút rekord az orosz elnökválasztások történetében.
Időjárás:
Ma többfelé borongós, esős időre számíthatunk.
Este mindenütt csapadék várható.
A hőmérséklet jellemzően 8 – 14 fok körül alakul.
