A BreuerPress és a HetiTV hírei 2024.01.27.
Novák Katalin köztársasági elnök Dorin Receannal, Moldova miniszterelnökével tárgyalt a gyulai várban.
Olaszországban a műemlékek nagyobb védelme érdekében törvényi szigorításokat vezettek be, közölte Dr. Hortay Olivér a Heti TV Pirkadat című műsorában.
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök után Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter szintén Katart tette felelőssé az Izraelben kialakult helyzetért.
Az EU és Tunézia között létrejött kétoldalú megállapodásnak köszönhetően október óta 80-90 százalékkal csökkent az Európába érkező illegális tunéziai bevándorlók száma.
Belföldi hírek:
Novák Katalin köztársasági elnök Dorin Receannal, Moldova miniszterelnökével tárgyalt a gyulai várban. A találkozó elején az államfő elmondta Dorin Receannak, hogy többnapos látogatáson Békés vármegyében tartózkodik, ugyanis időről időre tart vármegye-látogatásokat, mert szeretné közelebbről megismerni az ott élő embereket, a vidék szépségeit és nehézségekeit. Közölte, az országot nemcsak Budapestről lehet képviselni, hanem vidékről is; a „kihelyezett Sándor-palota” lényege, hogy ilyenkor az adott vármegyéből látja el államfői feladatait, és örül, hogy egy ilyen komoly diplomáciai eseményre kerülhetett sor Békés vármegyében.ovák Katalin hozzátette, ez az első alkalom, hogy hivatalosan egy másik ország miniszterelnökét fogadja Gyulán, ami elismerés az ott élőknek is. A köztársasági elnök reményét fejezte ki, hogy a moldovai miniszterelnök meg tud majd kicsit ismerkedni a várossal. Az államfő elmondta Dorin Receannak, hogy a gyulai vár különleges hely, Európában egyedi, hiszen ez az egyetlen épségben maradt síkvidéki, középkori téglavár a régióban.
Olaszországban a műemlékek nagyobb védelme érdekében törvényi szigorításokat vezettek be, közölte Dr. Hortay Olivér, a Századvég energetikai üzletágának vezetője a Heti TV Pirkadat című műsorában. Ennek az oka az volt, hogy radikális zöld aktivisták egyre többször rongáltak meg különböző műemlékeket, ezzel is megpróbálták felhívni a figyelmet saját magukra, illetve az általuk képviselt szervezetre. Az teljesen érthetetlen, miért gondolják azt, hogy ezekkel az akciókkal bármit is elérnek, tette hozzá a Századvég munkatársa. Hortay Olivér a nagyobb országok zöldpolitikájában meglátszó ellentmondásokra is felhívta a figyelmet. Példának hozta elsőként Németországot, ahol a környezetvédők és a zöldek nyomására leállították az atomerőműveket, ugyanakkor a német gazdaságnak az áramellátását többek között a franciák biztosítják, akik ezt az energiát az atomerőműveikben termelik meg. A szakember másodjára Amerikáról beszélt, ahol az idei elnökválasztás során, ahogy négy évvel ezelőtt is, komoly hangsúlyt kap a zöldpolitika. Joe Biden, a jelenlegi elnök négy évvel ezelőtt többek között azért is győzhetett, mert programjában jelentős hangsúlyt kapott a dekarbonizáció és az átállás egyaránt. Azonban azt is látni kell, tette hozzá Hortay Olivér, hogy például az egyre fontosabb szerepet játszó napelemeket az USA Kínától veszi meg. Arra a kérdésre, hogy az Oroszországgal szemben alkalmazott európai szankciók sorába az atomenergia bekerül-e a szakember úgy felelt, abban bízik, hogy erre nem kerül sor.
Az év harmadik hetében – január 15. és 21. között – 28 600-an fordultak influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz a figyelőszolgálatban részt vevő orvosok jelentései alapján – közölte a Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK), Akut légúti fertőzés tüneteivel 197 200 ember fordult orvoshoz. Az influenzaszerű megbetegedéssel orvoshoz forduló betegek 31,8 százaléka gyerek, 32,2 százaléka a 15-34 évesek, 25,4 százaléka a 35-59 évesek korcsoportjába tartozott, és 10,6 százalékuk 60 éven felüli volt. Az év harmadik hetében 15 közigazgatási területen nőtt, három területen csökkent, és két területen nem változott az influenzás tünetekkel orvoshoz fordulók gyakorisága az előző héthez viszonyítva. A legtöbb beteg Szabolcs-Szatmár-Bereg, Zala és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt, a legkevesebb Heves, Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád vármegyében – írták. A múlt héten az NNGYK laboratóriumába érkezett 309 légúti minta elemzése alapján az influenzapozitivitási arány 18,8 százalék, a SARS-CoV-2 pozitivitási aránya 14,9 százalék volt.
Külföldi hírek:
Idan Amedi izraeli énekes és színész, aki súlyosan megsebesült, miközben a Gázai övezetben teljesített szolgálatot, csütörtökön a Tel-Aviv melletti Sheba Medical Centerben azt mondta a sajtónak, hogy a Gázában fogva tartott túszokat nem szabad cserbenhagyni, és reményét fejezte ki, hogy a kórházból való elbocsátása közepette hamarosan visszatér a fellépésekhez.
„Nem tudom hova tenni azokat a hangokat, amelyek szerint a Magyarországon élő zsidó közösségeknek félni kell”, mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter egy videóinterjúban. Múlt héten Jeruzsálemben járt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki a Neokohnnak adott videóinterjújában beszélt Izrael és Magyarország barátságáról és a zsidó közösségek itthoni helyzetéről. Továbbra is zéró tolerancia van az antiszemitizmussal szemben, hangsúlyozta a miniszter.”A magyar kormány hozzáállása az, hogy megvédi a magyar közösségeket, és világossá tettük azt, hogy Európában ma a zsidó közösségeknek a legbiztonságosabb helye Magyarországon van” – mondta a miniszter.
Benjamin Netanyahu izraeli miniszterelnök után Becalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter szintén Katart tette felelőssé, ugyanakkor Ő a Hamász és más fegyveres csoportok Izrael ellen október 7-én elkövetett támadásáért. „Katar az az ország, amely támogatja és pénzeli a terrorizmust” – jelentette ki a tárcavezető a közösségi oldalán, a Hamász „keresztapjának” nevezve az Öböl-menti országot, leszögezve: Doha „nagy mértékben felelős a Hamász mészárlásaiért”. „Egy dolog biztos: Katarnak semmilyen formában nem lesz köze ahhoz, mi történik Gázával a háború után” – szögezte le Szmotrics. Szmotrics január elején – az izraeli kormány több más miniszterével, köztük Itamar Bengvír nemzetvédelmi miniszterrel – azt hangoztatta, hogy ismét izraeli telepeket kell létrehozni az övezetben, illetve hogy ösztönözni kell a gázai palesztinok „önkéntes kivándorlását”.
Tüntetők ezrei zárták el Tel-Aviv főútvonalát a héten, azonnali túszegyezményt követelve. A gázai túszok kiszabadításáról szóló azonnali megállapodást követelő tüntetők tömegei zárták el Tel-Aviv fő Ayalon autópályáját, olyan módon, amelyre a kormány igazságügyi reformja miatt tavaly kirobbant tüntetéssorozatok óta nem volt példa. A tüntetők az összes túsz visszaszolgáltatását követelték, azt skandálva, hogy „Állítsátok meg a világot, a testvéreink ott vannak”. A tüntetők ezután összecsaptak a rendőri erőkkel, és kezdetben megakadályozták őket az út megtisztításában.
Ungváron találkozott a héten Robert Fico szlovák és Denisz Smihal ukrán kormányfő. A Kárpáti Igaz Szó szerint az előjelek nem voltak túlságosan biztatóak, hiszen Fico a hivatalba lépése előtt, és azt követően is több, Ukrajna számára elfogadhatatlan kijelentést tett. Fico az elmúlt napokban többek között kijelentette, ellenzi Ukrajna NATO-tagságát, mivel az a harmadik világháború alapja lehet. Nem kis felzúdulást keltett a szomszédos ország vezetőjének az a „javaslata”, hogy Ukrajna területének egy részét adja oda az oroszoknak. Ungvárra való utazásának előestéjén, az oroszok Kijev elleni véres támadása után azt állította, hogy Ukrajna fővárosában az élet normális – írja a lap. A két miniszterelnök tárgyalása után Denisz Smihal megjegyezte, szlovák kollégája biztosította őt arról, hogy teljes mértékben támogatja Ukrajna eurointegrációs törekvéseit.
Az agrár-élelmiszeriparnak Európában hosszú távú perspektívára, kiszámítható fejlődésre van szüksége, ezért az Európai Unió stratégiai párbeszédet indít a mezőgazdaság jövőjéről – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke csütörtökön egy brüsszeli konferencián. Ursula von der Leyen hangsúlyozta, az EU-nak új utakat, közös és tartós megoldásokat kell találnia a mezőgazdaságot érintő egyre sokasodó kihívásokra és problémákra, ezért a brüsszeli testület párbeszédre hívja a szektor szereplőit. „Szeretnénk meghallgatni önöket, és felkérni arra, hogy közösen vitassuk meg és dolgozzunk ki forgatókönyveket az európai mezőgazdaság jövőjére vonatkozóan” – fogalmazott. Tájékoztatása szerint a párbeszéd célja, hogy az EU az érintett szereplőkkel új megoldásokat találjon a gazdálkodók életszínvonalának növelésére és a vidéki élet vonzerejének fokozására. Választ kell találni arra, miként lehet fenntartható a mezőgazdaság és javítható Európa élelmezési rendszere egy versenyképes, virágzó jövő érdekében. Konszenzusra és közös elképzelésekre van szükség – mondta.
Az EU és Tunézia között létrejött kétoldalú megállapodásnak köszönhetően október óta 80-90 százalékkal csökkent az Európába érkező illegális tunéziai bevándorlók száma – közölte Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos csütörtökön Brüsszelben. Az uniós tagállamok belügyminisztereinek tanácskozására érkezve a biztos elmondta: az ENSZ menekültügyi hivatala és a Nemzetközi Migrációs Szervezet sokkal nagyobb mértékben van jelen Tunéziában, a nemzeti bűnüldöző hatóságok pedig sokkal hatékonyabban lépnek fel az embercsempészek ellen. Johansson szerint tavaly év végén az EU történelmi eredményt ért el a migrációs paktum elfogadásával, amelynek végrehajtására fognak összpontosítani most az uniós belga elnökség alatt. Mint mondta, a tanácskozás során többek között szó lesz a generatív mesterséges intelligencia (MI) szabályozásáról.
Kína és Szingapúr csütörtökön Pekingben kölcsönös vízummentességi megállapodást írt alá, amely február 9-től lép életbe – közölte a kínai külügyminisztérium. A normál útlevéllel rendelkező kínai és szingapúri állampolgárok legfeljebb 30 napig vízummentesen léphetnek be egymás országába és tartózkodhatnak ott – közölte Vang Ven-pin, a kínai tárca szóvivője sajtótájékoztatóján. „A kínai Sárkány Holdújév előestéjén életbe lépő megállapodás kétségtelenül újévi ajándék a két ország népe számára” – mondta, hozzátéve, hogy a megállapodás tovább fogja erősíteni az emberek kölcsönös mozgását, és elő fogja mozdítani a kínai-szingapúri kapcsolatokat. A mostani egyezmény egy sor hasonló döntést követett: Peking novemberben bejelentette, hogy decembertől öt európai ország és Malajzia számára ideiglenes vízummentes belépést engedélyezett az ország turizmusának fellendítése érdekében. Januárban, Leo Varadkar ír miniszterelnökkel folytatott találkozóján Li Csiang kínai miniszterelnök Írországnak is vízummentes belépést ígért.
Időjárás:
Ma mindenütt a napsütésé lesz a főszerep.
Este helyenként kialakulhat vegyes halmazállapotú csapadék.
A hőmérséklet jellemzően 4 – 8 fok köré emelkedhet.
