A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.13.
Orbán Viktor nosztalgiával gondol vissza a rendszerváltás utáni évekre annak ellenére, hogy Magyarország súlyos válságot élt meg akkor – írta.
A Demokratikus Koalíció (DK) támogatja a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását és ellenzi Paks II. felépítését – mondta a párt alelnöke.
A Gázai övezetben jelenleg folyó fegyveres konfliktus során elesett izraeli katonák 20%-a nem ellenséges tűzben, hanem izraeli lövésekben vagy balesetben vesztette életét.
A tagállamok többségének eredeti céljaival szemben, a nyomásgyakorlás ellenére sem született döntés az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról – jelentette Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
Ha valaki meg akarja érteni, mi az önzetlen közszolgálat, akkor tanulmányozza Antall József életpályáját, akinek a szolgálat a saját életénél is fontosabb volt – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden az Országházban a volt miniszerelnök emlékére rendezett konferencián. Gulyás Gergely a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár, az Országgyűlés Hivatala, valamint a Batthyány Lajos Alapítvány által az egykori miniszterelnök halálának 30. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen azt hangoztatta, ma már senki sem vitatja, hogy Antall József jelentős szerepet játszott abban, hogy a demokratikus átalakulás kompromisszumoktól mentes és vértelen volt, valamint elhozta a teljes szabadságot Magyarország számára. Antall József világosan látta, hogy az 1989-90-es átalakulás Magyarország számára a szabadság és szuverenitás visszaszerzésének lehetőségét hozza el, ugyanakkor kulcsfontosságúnak tartotta, hogy mindez a magyar történelmi tradícióba beágyazódva történhessen meg. Ezért kezdettől fogva parlamentáris demokráciát képzelt el, amelynek a gyökere a magyar alkotmányosságban volt fellelhető – mondta a miniszter.
A miniszterelnök levélben köszöntötte a konferencia résztvevőit. Orbán Viktor arról írt, hogy nosztalgiával gondol vissza a rendszerváltás utáni évekre annak ellenére, hogy Magyarország súlyos válságot élt meg akkor, mégpedig az akkori Európa, valamint Antall József kortársai miatt, akik „az Európa-eszme óriásai voltak”. Az európai állam azonban léket kapott, és alig 30 év alatt „az unió egy sokcsillagos étteremből Gyuri bácsi kifőzdéje lett” – fogalmazott a miniszterelnök. Orbán Viktor Antall József politikai krédójának három alaptételét idézte: a földrajz ellen sok mindet lehet tenni, kivéve politizálni, a kisebbségi jogokat nem szabad összemosni az emberi jogokkal, valamint magyarok vagyunk, tehát európaiak.
Karácsony Gergely főpolgármester kezdeményezi, hogy Antall Józsefnek, a rendszerváltás utáni szabad Magyarország első miniszterelnökének a nevét viselje a Liszt Ferenc repülőtérre vezető út. A főpolgármester kedden a közösségi-oldalán emlékeztetett: Antall József 30 éve, 1993. december 12-én hunyt el. Azt írta: ahogyan Antall József az eskütétele utáni beszédében megjósolta, minden akaraterejére és hitére szükség volt, hogy az országot átvezesse a diktatúrából a demokráciába, a tervgazdaságból a piacgazdaságba, a népköztársaságból a köztársaságba, a keleti blokkból az euroatlanti szövetségi rendszer felé. Karácsony Gergely hangsúlyozta: alighanem sok vitájuk lett volna politikusként, „de a történelem ítélete egyértelmű”, Antall József „felelősségvállalása, tisztessége, demokratikus elkötelezettsége és erkölcsi tartása példa ma, és az lesz a jövőben is”, ezt pedig „a nemzet nem hagyhatja figyelmen kívül” – mondta.
A Demokratikus Koalíció (DK) támogatja a paksi atomerőmű üzemidő-hosszabbítását és ellenzi Paks II. felépítését – mondta a párt alelnöke. Varju László úgy fogalmazott: a paksi atomerőmű vezérigazgatója kijelentette, hogy ha a most működő atomreaktorok biztonságos üzemidejét újabb húsz évvel meghosszabbítják az EU atomenergia szervezetének engedélyével, akkor „az üzemidő hosszabbítással nem kell új atomerőművet építeni”. Tehát az igazgató lényegében elismerte, hogy az oroszok által építendő Paks II. reaktorainak felépítésére Magyarországnak nincs szüksége – jelentette ki az ellenzéki képviselő. Az orosz hitelből épülő, méregdrága atomreaktorok helyett a szél-, a nap- és a geotermikus energiatermelés fejlesztésére, valamint egy, az energiafelhasználást csökkentő, országos lakásfelújítási programra kell költeni a magyar adófizetők pénzét – érvelt Varju László.
Külföldi hírek:
A Gázai övezetben jelenleg folyó fegyveres konfliktus során elesett izraeli katonák 20%-a nem ellenséges tűzben, a palesztin fegyveresekkel folytatott harcokban, hanem tévedésből leadott, izraeli tűzben vagy balesetben vesztette életét – jelentette ki az izraeli hadsereg szóvivője kedden. A hadsereg számításai szerint tizenhárom, a Gázai övezetben harcoló katonát tévesen a palesztin iszlamista Hamász terrorszervezet tagjaként azonosítottak, és ezért az izraeli egységek lőttek le, további hét katona pedig más hadműveleti balesetben halt meg. A szárazföldi harcok megindulása óta már több mint száz izraeli katona esett el. A hivatalos beszámolók szerint az elmúlt napon az izraeli légierő több rakétakilövő-helyet támadott meg a Gázai övezetben. Dzsabáliában, az övezet északi részén a szárazföldi egységek azonosítottak egy, éppen Szderót város felé lövedékeket indító állomást, amelyet irányításukkal megtámadtak és megsemmisítettek.
Egy izraeli kommandós csapat harcosi rajtaütöttek egy, a Hamász használta épületen, ahol az iszlamisták mintegy kétszázötven, bevetésre kész rakétát, aknavetőt és páncéltörő rakétát helyeztek el, s ahol további fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket is találtak. Egy másik egység harcosai leromboltak egy fegyvergyártó műhelyt, ahol több száz gránátra és rakétára leltek. A haditengerészet egyik hajója megtámadott egy olyan palesztin fegyveres osztagot, amely a Gázában tevékenykedő izraeli katonákra lőtt.
Különböző médiabeszámolók szerint Izrael arra kérte Egyiptomot és Katart, hogy közvetítsenek egy újabb megállapodást Izrael és a Hamász között, amely magában foglalja a túszok szabadon bocsátását és a tűzszünetet a Gázai övezetben folyó harcokban. A források szerint Egyiptom már tárgyal az Egyesült Államokkal és Katarral is egy ilyen, a közeljövőben megszülető megállapodás lehetőségéről.
További amerikai támogatást ígért Joe Biden elnök Izraelnek a Hamász gázai palesztin terrorszervezet ellen vívott harcában. „Amint az október 7-i, Izrael elleni támadás után mondtam, elkötelezettségem a zsidó nép biztonsága iránt rendíthetetlen” – mondta Biden a zsidó hanuka ünnep alkalmából a Fehér Házban rendezett fogadáson mintegy 800 vendég előtt. Az Egyesült Államok támogatni fogja Izraelt, amíg az ország meg nem szabadul a Hamásztól – jelentette ki. Hangsúlyozta: nem szűnik követelni a Hamász által fogva tartott túszok szabadon engedését. „Nem hagyom abba, amíg mindannyian haza nem térnek” – mondta. Hozzátette: egyidejűleg azon is fáradozik, hogy „az ártatlan palesztin civilek több humanitárius segélyt kapjanak”. Biden bírálta a világszerte tapasztalható antiszemitizmust is. „Egy antiszemita hullám van Amerikában és az egész világon. Ez visszataszító” – fogalmazott. „Amerikában nincs helye a gyűlöletnek” – fűzte hozzá. A hanuka ünnepen (a fény ünnepén) a zsidók a második jeruzsálemi templomnak a görögök ellen ie. 164-ben aratott győzelmük utáni újraszentelésére emlékeznek . Az ünnep az idén december 15-ig tart.
Az év eleje óta 146 terrortámadást akadályoztak meg Oroszországban – jelentette be az orosz Nemzeti Terrorellenes Bizottság (NAK) keddi ülésén a testület elnöke, Alekszandr Bortnyikov, az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatója, aki szerint a terrorista jellegű bűncselekmények száma az amerikai és brit ellenőrzés alatt működő ukrán különleges szolgálatok aktivizálódásának eredményeként nőtt meg. „A bűnüldöző szervek összehangolt fellépése 228 terrorista jellegű bűncselekményt, köztük 146 terrortámadást akadályozott meg az előkészítés szakaszában. Véget vetettek 73, konspirációban működő sejt és több mint 180 illegális fegyverkereskedelemmel foglalkozó szervezett bűnözői csoport tevékenységének, felszámoltak 146 földalatti fegyverműhelyt. Több mint négyezer, a terrorizmus és az ukrán fegyveres csoportok finanszírozásában részt vevő személy számláit zárolták, összesen több mint 110 millió rubel (több mint 430 millió forint) értékben” – mondta.
Lengyelország erős láncszeme marad a NATO-nak, és visszanyeri vezető szerepét az Európai Unióban (EU) – jelentette ki Donald Tusk megválasztott lengyel kormányfő kedden, a lengyel parlament alsóházában (szejm) elmondott programbeszédében. A 66 éves Donald Tuskot, a második legnagyobb parlamenti frakciót, a Polgári Koalíciót (KO) vezető Polgári Platform (PO) elnökét a szejm választotta meg kormányfőnek. Több mint kétórás beszédében Tusk az ukrajnai háború kapcsán fontosnak nevezte Lengyelország szövetségesi kapcsolatainak állandóságát. Lengyelország „kulcsfontosságú, erős, szuverén láncszeme” marad a NATO-nak, lojális és magabiztos szövetségese lesz az Egyesült Államoknak, és az EU-ban „visszanyeri vezető szerepét” – jelentette ki. „Annál erősebbek és szuverénebbek vagyunk, minél erősebb nemcsak Lengyelország, hanem az egész európai közösség” – fogalmazott. Bejelentette: hamarosan Brüsszelbe indul, hogy „meggyőzze ott a szövetségeseket” az Ukrajna védelme érdekében tanúsítandó „egyértelmű hozzáállásról”. Egyúttal hangsúlyozta: „barátságos, jóakaratú magabiztosságra van szükség” Ukrajna irányában, amikor védeni kell a lengyel vállalkozók, fuvarozók, gazdák érdekeit.
A tagállamok többségének eredeti céljaival szemben, a nyomásgyakorlás ellenére sem született döntés az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról az európai uniós szakminiszterek keddi tanácsülésén – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Brüsszelben. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az európai uniós tagországok úgynevezett általános ügyekkel foglalkozó tanácsülését követően tartott sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy elsősorban az Európai Bizottság bővítési csomagja volt napirenden, amelynek kapcsán a brüsszeli intézmények és a legtöbb tagállam fő célja az volt, hogy döntés szülessen az ukrán csatlakozási tárgyalások megindításáról. Ez az eredeti célokkal ellentétben és a nyomásgyakorlás ellenére nem történt meg, ehelyett a tanács gyakorlatilag pusztán tudomásul vette az Európai Bizottság értékelését, ami pedig azt jelenti, hogy a döntés az e heti EU-csúcs elé kerül – tájékoztatott. Majd figyelmeztetett, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magyar álláspont nem „taktikai pozíciót” jelent, itt nincs tér alkudozásra, ugyanis a kormány úgy látja, hogy az EU nincs felkészülve egy jól strukturált, kölcsönös előnyöket biztosító csatlakozási folyamat megindítására az országgal.
Időjárás:
Ma is folytatódik a borús, esős időjárás.
Este mindenütt megszűnnek a csapadékzónák.
A hőmérséklet jellemzően 7 – 11 fok köré emelkedhet.
