A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.12.02.
Gulyás Gergely szerint Brüsszelben akkor történhet fordulat a migráció ügyében, ha az EU-parlamenti választások során fordulat következik be.
A Momentum támogatja Karácsony Gergely főpolgármester újraindulását a 2024-es önkormányzati választáson – jelentette be Gelencsér Ferenc.
A jövő héten folytatódik Benjámin Netanjahu miniszterelnök korrupciós pere, amelyet az összes többi nem sürgős üggyel együtt október 7-e után felfüggesztettek.
Az ukrán elnök szerint a Krím félszigetet könnyebb lesz visszavenni Oroszországtól, mint a Donyec-medencét, mivel helyi szakadárok is harcolnak az orosz oldalon.
Belföldi hírek:
A heti kormányinfón Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter számos dologról beszámolt. Gulyás Gergely szerint Brüsszelben akkor történhet fordulat a migráció ügyében, ha az EU-parlamenti választások során fordulat következik be. Nem látja realitását annak, hogy az európai baloldal más álláspontot foglalna el, az elmúlt hét év valamennyi kudarca ellenére ugyanazt a véleményt képviselik a migráció kérdésében. A kórházak adósságállományáról Gulyás Gergely elmondta, hogy a kormány két döntést hozott. Egyfelől fel kell tárni, hogy miért halmozódott fel a korábbi éveknél nagyobb adósság a kórházaknál, másfelől pedig a kórházi adósságokat ki fogják fizetni, ami igaz az év végéig kifizetendő adósságokra, tehát a novemberi és a decemberi hónapokra is. A benzinárról azt mondta, hogy erről még nem döntött a kormány, még azt vizsgálják, hogy a rezsivédelmi alapok forrásai elegendők-e. Ennek kapcsán megjegyezte: idén mintegy ezermilliárd forintot fizetett ki a kormány azért, hogy a rezsivédelmet fenntartsák. A Nemzetközi Beruházási Bankkal kapcsolatban arról tájékoztatott, hogy van egy tartozás a magyar állam felé és van egy eljárás a bankkal szemben. A szabályok szerint az állam érvényesíti az igényét az adóssal szemben. Ha egy cég nem tud fizetni, akkor vagy végelszámolási vagy felszámolási eljárás fog kezdődni. A tervezett Szuverenitási Hatóság büdzséjéről elmondta, hogy lényegesen kevesebb lesz az Alkotmányvédelmi Hivatal költségvetésénél. Mindenki láthatja majd, hogy ez konkrétan mekkora összeg lesz még a hivatal működésének megkezdése előtt. A kormányinfón a Heti TV kérdésére szóba került a párizsi klímaegyezmény is, ennek kapcsán Gulyás Gergely elmondta, hogy a nagy államok nem tartották be a vállalásaikat, Magyarország viszont csökkentette a saját kibocsátását. A miniszter a migránsok fegyvereire vonatkozó kérdésre válaszolva kijelentette:az unió szerint a határ erővel védése bűnös dolog, Brüsszelnek nincs használható válasza.
A Momentum támogatja Karácsony Gergely főpolgármester újraindulását a 2024-es önkormányzati választáson – jelentette be Gelencsér Ferenc, az ellenzéki párt elnök-frakcióvezetője. Karácsony Gergely azt mondta, a Momentum mellett minden más párt támogatására szükség van ahhoz, hogy az ellenzéki pártok a 2019-es önkormányzati választáson elért eredményeiket meg tudják tartani, illetve bővíteni tudják azokat. A Momentum közösségi-oldalán közvetített sajtótájékoztatón Gelencsér Ferenc pártja országos választmányának döntését ismertetve azt mondta, 2019-ben az ellenzéki szövetség győzte le az „állampárt helytartóját” a fővárosban, és 2024-ben is ez a szövetség fogja megtenni ugyanezt. Szerinte az elmúlt négy évben Karácsony Gergely főpolgármesterként rászolgált arra, hogy a Momentum, mint liberális párt támogassa őt a továbbiakban is.
A több ezer elhurcolt és meggyilkolt terézvárosi tragédiájának kutatásába kezd a VI. kerületi önkormányzata a holokauszt 80. Évfordulóján. A terézvárosi önkormányzat azt közölte, hogy az áldozatoknak emléket állító online platform készül, ahol interaktív térkép, arcképcsarnok, digitalizált korabeli dokumentumok, visszaemlékezések tárják fel a múltat, a civil áldozatok személyes történetét. Azt írták, hogy a németek és a magyar nyilasok a megszállás és a felszabadulás között eltelt hónapokban a fővárosi zsidók majdnem felét megölték. Terézvárosban ekkor a lakosság 40 százaléka izraelitákból állt, közülük több ezer nőt és munkaszolgálatost hurcoltak táborokba, mások a nyilas terrornak estek áldozatul – tették hozzá.
Külföldi hírek:
A jövő héten folytatódik Benjámin Netanjahu miniszterelnök korrupciós pere, amelyet az összes többi nem sürgős üggyel együtt október 7-e után felfüggesztettek. Járiv Levin igazságügyi miniszter elrendelte a bíróságok többségének, hogy holnap folytassák a normál működést. Netanjahu perének következő tárgyalása a Jeruzsálemi Kerületi Bíróságon hétfőn lesz. A miniszterelnök ellen három ügyben folyik tágyalás, a legsúlyosabb 4000-es számú ügyben vesztegetés is szerepel a vádak között. Netanjahu egyébként tagadja, hogy bűncselekményt követett el.
Joe Biden amerikai elnök szerint jelentős eredményekkel járt az Izrael és a Hamász palesztin szélsőséges szervezet között több mint egy hete tartó tűzszüneti megállapodás. Az elnök Washingtonban kiadott közleményében az eredmények közé sorolta, hogy csaknem 100, a Hamász által október 7-én Izraelből elhurcolt túsz visszanyerte szabadságát. Kiemelte, hogy szerdán kiszabadult a második amerikai is, egy izraeli-amerikai kettős állampolgár, Liat Beinin. Joe Biden az elkötelezettségét hangoztatta abban, hogy minden túsz szabadon engedését elérjék, valamint szavai szerint az Egyesült Államok a nemzetközi közösség élén vezetője volt azoknak az erőfeszítéseknek, amelyek célja az volt, hogy felgyorsítsák a humanitárius segélyek eljuttatását a Gázai övezetben élőkhöz. Emellett az elnök méltatta a tűzszünet meghosszabbítását, amelynek érdekében az Egyesült Államok szintén komoly erőfeszítéseket tett.
Éljenzés és taps tört ki a Holt-tenger melletti David Hotelben, ahol jelenleg a Be’eri Kibbutz tagjai tartózkodnak, amikor megtudták a héten, hogy hat Be’eri lakos – hazafelé tartott. Azok, akik a szálloda társalgójában egy óriási képernyőn nézték a híreket, örvendtek a hír hallatán. Az éljenzés még hangosabbá vált, miután Simcha Shani, a 16 éves Amit Shani nagymamája, aki a szabadon bocsátottak között volt, elmondta, mennyire izgatott, hogy újra láthatja unokáját. Miközben felolvasták a kibuc kiszabadult hat tagjának nevét, hatalmas tapsot kaptak, különösen hangos ujjongással Raaya Rotemnek, akit a hét elején elválasztottak kislányától, Hilától, amikor az utóbbi kiszabadult.
A Hamász által Gázában fogvatartott nőket ketrecekben tartották – adta hírül az izraeli média. A túlélők arról számoltak be, hogy a fogságuk alatt csak korlátozott mennyiségű élelemet kaptak, fizikai bántalmazásról vagy kínzásról azonban nem érkezett hír. A kapott csekély fejadagot – néha csak rizst és pitát – a túszoknak gyakran maguknak és a velük tartott gyerekeknek kellett elkészíteniük. Elmondták azt is, hogy az utolsó két hétben egyre kevesebb és kevesebb ételt kaptak. Hannah Katzir, az egyik túsz, akit szintén szabadon engedtek, azon kevés alkalmak egyikén, amikor izraeli rádiót hallgathattak, értesült fia meggyilkolásáról. A saját kiszabadulása után tudta meg, hogy a férjét is elrabolták, és továbbra is Gázában tartják fogva. A túszok közül néhányan arról számoltak be, hogy aggódtak amiatt, hogy a Hamász vagy a gázaiak – akik kövekkel dobálták meg az őket Egyiptomba szállító járműveket – az utolsó pillanatban megpróbálják megtámadni őket, mielőtt hazaérnek.
Kihívást jelent az Európai Unió azon ígéretének teljesítése, mely szerint tavaszig leszállít egymillió 155 milliméteres lőszert Ukrajnának, a vállalás teljesítése „valamivel több időt vesz igénybe” – közölte Charles Michel, az Európai Tanács elnöke Brüsszelben, az Európai Védelmi Ügynökség (EDA) éves konferenciáján. Kiemelte, hogy az orosz agresszióra válaszul és Ukrajna megsegítésére az Európai Unió rekordidő alatt fogadta el a lőszergyártást támogató intézkedését a termelés felgyorsítására. „Azon dolgozunk, hogy egymillió lőszert juttassunk el Ukrajnába. Igen, ez kihívást jelent. Valamivel több időt vesz igénybe, mint reméltük, de meg fog történni” – fogalmazott. Az EU-tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanács elnöke kiemelte: az ukrajnai háború kitörését követően az EU példátlan döntést hozott azzal, hogy az Európai Békekereten keresztül fegyvereket és lőszereket szállít Ukrajnának. Szavai szerint folytatni kell az ukrán népnek nyújtott katonai támogatást, a lehető legrövidebb határidőn belül még több rakéta, még több lőszer, még több légvédelmi rendszer átadásával. „Ez kötelezettség Ukrajna és saját polgáraink felé is. Ukrajna védelmével magunkat védjük” – fogalmazott.
Az ukrán elnök szerint a Krím félszigetet könnyebb lesz visszavenni Oroszországtól, mert ott nem voltak harci cselekmények, a Donyec-medence visszafoglalása azonban nehezebb lesz, mivel azt tíz éve megszállva tartják az oroszok, a területet militarizálták, és a helyi szakadárok is harcolnak az orosz oldalon. Volodimir Zelenszkij erről a dél-ukrajnai Mikolajiv megyében beszélt diákoknak, amint arról beszámolt. „Megtörténhet, hogy bizonyos területeket előbb szerzünk vissza, mint az ott élő embereket. Például ha Donbászt vesszük, az emberek ott tíz éve egy másfajta közegben élnek” – mutatott rá az államfő. Kiemelte: szerinte rendkívül nehéz helyzetet teremt az, ha egy területet úgy vesznek vissza, hogy azt az ott élő emberek nem akarják. Úgy vélekedett, hogy a Donyec-medencében a helyi szakadárok kitartóbbak az orosz katonáknál, és ezzel is számolni kell. „A Krímben viszont nem voltak harci cselekmények, ezért úgy gondolom, hogy a Krím az Ukrajnához való visszatérésre vár. A Donbász is erre vár, de ez nagyon nehéz lesz, mert ennek a területnek a nagy része teljes mértékben megszállás alatt áll, és erőteljesen militarizált” – fejtette ki.
Szélsőséges szervezetnek minősítette és betiltotta Oroszországban a legfelsőbb bíróság a nemzetközi LMBT társadalmi mozgalmat. „A kereset követelése teljesítendő: az LMBT nemzetközi közéleti mozgalom szélsőséges szervezetnek ismerendő el, és tevékenysége betiltandó Oroszországban” – jelentette ki a bíró a RIA Novosztyi hírügynökség szerint, hozzátéve, hogy a határozat azonnal hatályba lépett. A bíróság sajtószolgálata a hírügynökséggel közölte, hogy a tárgyaláson csak az igazságügyi minisztérium képviselője vett részt, az alperesnek nem volt képviselője a bíróságon. Az ülés zárt ajtók mögött zajlott, több mint négy órán át tartott, és az ügy peranyaga több mint 20 kötetet tett ki. A keresetet az orosz igazságügyi minisztérium nyújtotta be. A tárca korábban közölte, hogy megvizsgálta a mozgalom oroszországi tevékenységét, és „a szélsőséges irányultság különböző jeleit és megnyilvánulásait” fedezte fel benne, egyebek között a társadalmi és vallási viszályra való uszítást. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságíróknak kijelentette, hogy az orosz elnöki hivatal nem kísérte figyelemmel a mozgalom ügyében folytatott eljárást, és nem fűz kommentárt az ítélethez.
Időjárás:
Ma is mindenütt esőd időjárásra készülhetünk.
Este országszerte felerősödik az északnyugati szél.
A hőmérséklet jellemzően 1 – 16 fok körül alakul.
