A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.11.03.
A tizenötből nyolc magyar állampolgár el tudta hagyni a Gázai övezetet, a többi hét személlyel továbbra is folyamatos lesz a kapcsolattartás – jelentette be Szijjártó Péter.
Az LMP a környezeti hatósági szerződésről szóló rendelet utólagos normakontroll vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságon – jelentette be Csárdi Antal.
Az izraeli hadsereg a Hamász katonai infrastruktúráját támadta, és több tucat iszlamista fegyverest ölt meg az elmúlt napon a Gázai övezetben.
“Az önvédelem joga a palesztin-izraeli konfliktusban nem terjed ki Izraelre, mivel az megszálló állam,” – vélekedett Oroszország állandó ENSZ-képviselője.
Belföldi hírek:
A tizenötből nyolc magyar állampolgár el tudta hagyni a Gázai övezetet, a többi hét személlyel továbbra is folyamatos lesz a kapcsolattartás a minél előbbi evakuáció érdekében – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Asztanában. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető arról számolt be, hogy az izraeli fegyveres konfliktus számos magyart is veszélybe sodort, több mint 550 főt sikerült kimenekíteni a közel-keleti országból, de tizenöt, magyar állampolgársággal is rendelkező ember Gázában rekedt, ahogyan nagyjából hétezer más külföldi állampolgár is. „Az ő evakuálásuk érdekében próbáltunk minden követ megmozgatni, de mint ahogy önök is láthatták, az elmúlt hetekben nem volt lehetősége arra senkinek, hogy Egyiptom felé a rafahi határátkelőhelyen elhagyja a Gázai övezetet” – közölte. Elmondta, az előző héten arra kérte egyiptomi kollégáját, hogy tegyék lehetővé a magyarok kimenekítését Egyiptom irányába, ő pedig jelezte, hogy segíteni fognak az evakuációban, amennyiben a gázai hatóságok engedélyezik a kilépést az érintettek számára. Kitért arra is, hogy a kormány értesítést kapott, miszerint megkezdődik a kettős állampolgárok biztonságba helyezése, és mivel alapvetően az izraeli hatóságok hagyják jóvá a távozók listáját, azonnal fel is hívta Eli Cohen izraeli külügyminisztert – tudatta, hozzátéve, hogy az utóbbi órákban meg is kapták az engedélyeket.
Az erőszak fokozódik a határtérségben, ami próbára teszi a szolgálatot teljesítő állományt – derül ki abból a titkosszolgálati jelentésből, amelyet az Országgyűlés honlapján tettek közzé. Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető hétfőn jelentette be: a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülésén kezdeményezte, hogy a közvélemény is ismerhesse meg a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló titkosszolgálati jelentést. „A nemzetbiztonsági bizottság mai ülésén hivatalosan is kezdeményeztem a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló titkosszolgálati jelentés feloldását. Az indítványt a bizottság támogatta, így azt a közvélemény is megismerheti hamarosan” – írta közösségi-oldalán a kormánypárti politikus. A jelentésben az áll, hogy Magyarország és Európa illegális migrációval szembeni védelmét a jogszabályok, a déli határon szolgálatot teljesítő állomány, valamint a biztonsági határzár jelenti. Az elmúlt időszak tendenciái és a rendvédelmi és nemzetbiztonsági szervek információi azt mutatják, hogy a védvonal mindhárom eleme növekvő nyomásnak van kitéve.
Az LMP a környezeti hatósági szerződésről szóló rendelet utólagos normakontroll vizsgálatát kezdeményezte az Alkotmánybíróságon – jelentette be Csárdi Antal, az LMP frakcióvezető-helyettese. Az ellenzéki politikus kifejtette: az LMP amellett, hogy kéri az Alkotmánybíróságot, állapítsa meg a kormányrendelet alkotmányellenességét, lemondásra szólítja fel Lantos Csabát. Véleményük szerint ugyanis azzal, hogy az energiaügyi miniszter szó nélkül tűri azt, hogy teljesen leépítik és tönkreteszik a környezetvédelmi hatósági eljárások alapjait, olyan kárt okozott Magyarország számára, amely „nem teszi méltóvá a továbbiakban, hogy miniszterként tevékenykedjen”. Közölte: a szóban forgó rendelet lehetővé teszi minden szennyező cég számára, hogy amennyiben környezetszennyező tevékenységet folytat, minden joghátrány alól mentesüljön, ha egy úgynevezett környezeti hatósági szerződést ír alá a kormánnyal.
Külföldi hírek:
Az izraeli hadsereg a Hamász katonai infrastruktúráját támadta, és több tucat iszlamista fegyverest ölt meg az elmúlt napon a Gázai övezetben – közölte a hadsereg szóvivője. A páncéltörő rakétákkal, kézigránátokkal és lőfegyverekkel felszerelt palesztin fegyveresek ellen az izraeli hadsereg a szárazföldi és a légierőt is bevetette. Az elmúlt napokban megsemmisítették a Hamász katonai infrastruktúrájának több elemét, fegyverraktárakat, fegyvergyártó műhelyeket, rakétaindító állásokat – fejtette ki a hadsereg szóvivője. Daniel Hagari korábban azt közölte, hogy a légierő Dzsabálija központjában bombázott egy olyan épületet, amelynek föld alatti bunkerében a Sin Bet belbiztonsági szolgálat információja szerint a Hamász több fegyverese rejtőzködött. A hadsereg által készített videofelvételeken a becsapódó rakéták robbanása után láthatók további robbanások, ami arra utal, hogy a Hamász a bunkerben vagy bunkerekben nagymennyiségű robbanószert tartott – tette hozzá a szóvivő. A bombázásban több más épület is összeomlott, aminek következtében számos palesztin fegyveres, de civilek is életüket vesztették. Meghalt ott az egyik Hamász-zászlóalj parancsnoka, az izraeli települések elleni október 7-i terrortámadás egyik vezetője, Ibráhim Biari is – mondta.
Hatvan ország mintegy hétezer állampolgára vár arra, hogy elhagyhassa a Gázai övezetet – közölte az Egyiptomban akkreditált nagykövetségek képviselőivel a kairói külügyminisztérium az evakuáláshoz szükséges dokumentumok és a művelet logisztikájának a bemutatására összehívott tájékoztatón. A tájékoztatóból nem derült ki, hogy a távozni kívánó hétezer ember második útlevéllel rendelkező palesztinokat is magában foglal-e. Az övezetből távozni nem kívánó külföldi állampolgárok száma szintén nem ismeretes. A héten, a gázai hadműveletek kezdete óta először több száz külföldi állampolgár és második útlevéllel rendelkező palesztin hagyta el a lezárt tengerparti területet. A távozók között a német külügyminisztérium közleménye szerint nemzetközi segélyszervezeteknél dolgozó német állampolgárok is voltak. Őket a kairói nagykövetség munkatársai fogadták a határátkelőnél.
A gázai övezeti háború kitörése óta első alkalommal kelhettek át sebesült palesztinok Egyiptomba a héten, hogy a helyi kórházakban ellátást kaphassanak. Az egyiptomi al-Kahera televízió beszámolója szerint az első mentőautók már elhagyták a rafahi határátkelőt al-Arís felé. Az egyiptomi Vörös Félhold megerősítette három palesztin páciens – két férfi és egy fiú – megérkezését a Sínai-félsziget északi részén található városba.
Lövöldözős terrortámadás történt csütörtökön Szamáriában, az 557-es úton. A Magen David Adom mentőszolgálat szerint a támadás következtében egy 35 éves izraeli férfi járműve felborult. A mentősök életjelek nélkül találtak a férfira, testét lövés okozta sebek borították. Kénytelenek voltak halottnak nyilvánítani. ,,Lövöldözős terrortámadás történt a Menase Regionális Dandár területén, Einav telep közelében, mely során terroristák rálőttek egy járműre, amely a lövöldözés következtében felborult” – közölte az Izraeli Védelmi Erők. ,,Az izraeli erők megkezdték a terroristák utáni hajtóvadászatot, és lezárták az utakat a térségben”.
“Az önvédelem joga a palesztin-izraeli konfliktusban nem terjed ki Izraelre, mivel az megszálló állam,” – jelentette ki Oroszország állandó ENSZ-képviselője, Vaszilij Nebenzja az ENSZ Közgyűlés rendkívüli ülésén. Továbbá, képmutatással vádolva Washingtont, hozzátette: “nem hagyhatom említés nélkül az USA és szövetségesei képmutatását sem, akik más, teljesen más helyzetekben a humanitárius jog betartására szólítanak fel, vizsgálóbizottságokat hoznak létre, szankciókat szabnak ki azokkal szemben, akik csak szélsőséges eszközként alkalmaznak erőszakot az évek óta tartó erőszak megállítására,” – közölte, utalva a Kelet-Ukrajna orosz megszállását követő nyugati bírálatokra. “És ma, látva a borzalmas gázai pusztítást, amely sokszorosan meghaladja mindazt, amit más regionális összefüggésekben kritizálnak – a polgári létesítményekre mért csapásokat, gyermekek ezreinek halálát és a civilek borzalmas szenvedését a teljes blokád közepette. Mindössze annyit tudnak tenni, hogy folyamatosan Izrael állítólagos önvédelmi jogáról beszélnek, amellyel megszálló államként nem rendelkezik, amint azt az ENSZ Nemzetközi Bíróság 2004-es konzultatív döntése is megerősítette,”– mondta, majd “méltatlannak” nevezte az Antonio Guterres ENSZ-főtitkár megjegyzéseivel kapcsolatos kritikát, amely során kijelentette, hogy a Hamász október 7-i mészárlása “nem légüres térben történt.”
Bár Magyarország és Kazahsztán gazdasági együttműködésének a volumene még nem elég magas, ebben nagy növekedést értek el, és megteremtették az alapját annak, hogy a következő években ez akár egy nagyságrenddel bővüljön – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Asztanában, ahol hivatalos kétoldalú találkozón vett részt Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel. A sajtótájékoztatón Orbán Viktor megköszönte a kazah-magyar barátság jegyében neki adományozott kitüntetést, megjegyezve, megtiszteltetésnek tekinti azt, és „ennek jegyében fogunk dolgozni a jövőben is a két ország stabil együttműködésének elősegítésén”. Orbán Viktor részvétét fejezte ki a karagandai bányában történt katasztrófa miatt, majd szólt arról is, hogy kilenc éve döntöttek úgy, hogy magas stratégiai szintre emelik a magyar-kazah kapcsolatokat, amelybe sok munkát fektettek. A kormányfő a beszédében háláját fejezte ki Kaszim-Zsomart Tokajev államfőnek, amiért nemcsak gazdasági kérdések kerültek szóba egyeztetésükön, hanem globális biztonsági kérdések is. Megjegyezte, hogy a téma ma újra elő fog kerülni pénteken a Türk Államok Szervezete tizedik csúcstalálkozóján is.
Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta az Átfogó Atomcsend-egyezmény (CTBT) orosz ratifikációjának visszavonásáról szóló törvényt. A CTBT-t egyelőre nem lépett hatályba, mert nem ratifikálta az ehhez szükséges elegendő számú állam. Az ENSZ Közgyűlése által 1996. szeptember 10-én elfogadott, és két héttel később aláírásra megnyitott CTBT-t 187 állam írta alá, közülük 178 ratifikálta is. Az atomhatalmak közül ezt eddig Franciaország, Nagy-Britannia és Oroszország tette meg. Az egyezményt a hatályba lépéséhez mind a 44, nukleáris technológiával rendelkező országnak ratifikálnia kellene, de közülük az Egyesült Államok, Kína, India, Pakisztán, Irán, Izrael, Egyiptom és Észak-Korea ezt nem tette meg. Az orosz parlament arra hivatkozva döntött a ratifikáció visszavonásáról, hogy az Egyesült Államok törvényhozása egyelőre nem ratifikálta az egyezményt.
Időjárás:
Ma is marad a változóan felhős-napos időjárás.
Este mindenütt megvastagszik a felhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 15 – 20 fok körül alakul.
