Növekszik az elesett izraeli katonák száma a Gázai övezet északi részén a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet ellen vívott háborúban

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.11.02.Orbán Viktor miniszterelnök Kazahsztán fővárosába, Asztanába utazott.

Az LMP szerint javítani kell a szociális szféra, a szociális szférában dolgozók helyzetén – mondta a párt frakcióvezető-helyettese.

Növekszik az elesett izraeli katonák száma a Gázai övezet északi részén a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet ellen vívott háborúban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Izraelbe érkezik, immár másodszorra a Vaskardok hadművelet kezdete óta.

Belföldi hírek:

Orbán Viktor miniszterelnök Kazahsztán fővárosába, Asztanába utazott, ahol hivatalos kétoldalú találkozóit követően részt vesz a Türk Államok Szervezete 10. csúcstalálkozóján – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke szerdán. A magyar delegáció, melynek tagja Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, valamint Varga Mihály pénzügyminiszter is – tárgyalásokat folytat Kaszim-Zsomart Tokajev államfővel, Alikhan Szmailov miniszterelnökkel és Jerlan Kosanov parlamenti elnökkel. Magyarország és Kazahsztán szorosan együttműködik az energetika területén. 2023 januárjában a békés célú nukleáris energia használatának oktatásáról szóló egyetértési nyilatkozatot írtak alá – emlékeztetett a sajtófőnök, hozzátéve: vállalati szinten is kiemelkedő az energetikai együttműködésünk, számos érdekelt magyar cég van jelen a kazah piacon. Az oktatás is az államközi kapcsolatok egyik kiemelt területe, az asztanai tárgyalások során aláírják a 2024-2026 közötti időszakra vonatkozó Stipendium Hungaricum megállapodást, valamint folyamatban van több magyar egyetem kazahsztáni megjelenésének előkészítése is. A Türk Államok Szervezetének „türk idő” vagy „türk éra” mottóval megrendezett pénteki csúcstalálkozója a szervezet honlapja szerint „kulcsfontosságú platformként szolgál majd a széleskörű napirendről szóló magas szintű megbeszélésekhez.

A magyar külgazdasági és külügyminiszter részt vesz a Türk Államok Szervezete Külügyminiszteri Tanácsának asztanai ülésén. Szijjártó Péter erről a közösségi-oldalán számolt be szerdán. Azt írta, a Kazahsztán fővárosában rendezett eseményen találkozik üzbég és azeri kollégáival is. Közölte azt is, hogy új magyar-kazah ösztöndíj-megállapodást írnak alá és Asztanában átadják a Petőfi Sándorról elnevezett utcát. A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszámolt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök pedig hivatalos látogatást tesz Kazahsztánban.

Az LMP szerint javítani kell a szociális szféra, a szociális szférában dolgozók helyzetén – mondta a párt frakcióvezető-helyettese. Kanász-Nagy Máté arra hívta fel a figyelmet, hogy szerintük elfogadhatatlanul alacsony a tartósan beteg, vagy fogyatékossággal élő hozzátartozójukat otthon ápolók juttatása, megbecsülése, ezért az LMP azt javasolja, hogy ők is kapják meg munkájukért legalább a minimálbért, amely jelenleg bruttó 232 ezer forint. Az ellenzéki politikus szerint emellett az ápolást, gondozást hivatásszerűen végzők helyzetén is javítani kellene. Az LMP az ő béremelésüket is szükségesnek tartja – tette hozzá. Álláspontjuk szerint a szociális szféra dolgozóit is megilletné az az 500 ezer forint, amit a koronavírus-járvány idején tanúsított helytállásukért az egészségügyi dolgozók megkaptak. Érdemi béremelésre és életpálya-modellre van szükség ezen a területen is – szorgalmazta. Kanász-Nagy Máté a sajtótájékoztatón bejelentette, hogy törvényjavaslat benyújtását kezdeményezték az Országgyűlés népjóléti bizottságában annak érdekében, hogy április 23. legyen az otthonápolók ünnepnapja, mert szerintük így méltó módon lehetne elismerni a munkájukat. Tovább fogunk küzdeni azért, hogy a szociális szférában dolgozók valódi megbecsülést kapjanak – hangoztatta a politikus.

Külföldi hírek:

Növekszik az elesett izraeli katonák száma a Gázai övezet északi részén a Gázai övezetet uraló iszlamista Hamász terrorszervezet ellen vívott háborúban – jelentette az izraeli hadsereg. Két katona akkor halt meg, amikor harckocsijukat felrobbantotta egy, az útra telepített pokolgép, heten pedig egy harci járműben ültek, amelyet eltalált egy páncéltörő rakéta. A halottakon kívül négy katona súlyosan megsebesült. A katonai szóvivő szerint a hadsereg egyesített erői az éjszaka folyamán több mint tizenegyezer terrorista célpontot támadtak meg a Gázai övezetben, köztük hadműveleti főhadiszállásokat és a Hamász terrorista-csoportjait. „A Gázai övezet mélyén folytatott hatalmas harcok jelentős eredményei sajnos súlyos árat követelnek. Előkészültünk és készen állunk egy hosszú és összetett hadjáratra, amely bátorságot, elszántságot és kitartást igényel – nyerni fogunk” – írta Joáv Galant izraeli védelmi miniszter haláluk után. A keddi harcokban az izraeli erők a Hamász számos fegyveresével végeztek, akik az övezet északi részén, a dzsabalíjai menekülttábor egyik többszintes épületében barikádozták el magukat. Az épület iskola, orvosi rendelő és kormányhivatalok közelében fekszik. A szárazföldi egységek útmutatása alapján a vadászgépek légicsapást mértek a terroristákra. A palesztin egészségügyi minisztérium jelentése szerint az éjjeli razziákon négy palesztin vesztette életét Ciszjordániában kitört összecsapásokban. Az egyik halott a palesztin beszámolók szerint egy, hatvanöt éves civil volt. A Hamász október 7-ei terrortámadása után kitört háborúban szerdáig több mint 300 izraeli katona esett el. Mellettük több tucat rendőr, és a Sin Bet belbiztonsági szervezet számos tagja is áldozatul esett a harcokban.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter pénteken Izraelbe érkezik, immár másodszorra a Vaskardok hadművelet kezdete óta, jelentette a héber média. Legutóbbi, október 12-i látogatásán többórás megbeszélést folytatott Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, és háborús kabinetjével, majd tovább folytatva útját a régió arab államaiban a Hamász terrorszervezet-elleni szövetséget próbált összehangolni, ami ugyan korlátozott sikerrel járt, de az amerikai diplomácia jelentős szerepet játszott abban, hogy Izrael és Egyiptom végül beleegyezett a humanitárius segélyek bejutását illetően az enklávéba. Pénteki utazása előtt Blinken felszólította a Kongresszus tagjait, hogy hagyják jóvá az Izraelnek szánt segélyezési költségvetést. “Nem kell választanunk Izrael védelme és a palesztin civilek segítése között. Mindkettőt megtehetjük, és meg is kell tennünk. Ez az egyetlen út,” – fogalmazott Blinken, hangsúlyozva, hogy a “gyors és tartós humanitárius segítségnyújtás nélkül a szenvedés növekedni fog, a Hamász és támogatói pedig hasznot húznak abból, hogy megmentőként tüntetik fel magukat az általuk okozott kétségbeesés közepette.”

Az Irán támogatását élvező húti lázadók közzétették első felvételüket a Jemenből Izrael felé indított lövedékekről és drónokról. Szakértők szerint Szamad drónokról, Kudsz-4 robotrepülőkről és Burkan-3 ballisztikus rakétákról van szó. A Jemenből indított és Izrael határain kívül elfogott légi fenyegetésekről a hadsereg szóvivője, Daniel Hagari ellentengernagy azt mondta, ,,sok olyan elem van a régióban, amely iráni parancsoknak engedekmeskedik, mint például a hútik”. Nem sokkal éjfél után az izraeli hadsereg elfogott egy újabb ,,légi fenyegetést” a Vörös-tenger felett, Eilattól délre, melyet feltehetően Jemenből indítottak. A jemeni fenyegetések tükrében a haditengerészet rakétahajókat küldött a Vörös-tenger térségébe. Hagari reggeli nyilatkozatában hangsúlyozta, a civilekre nincs veszély, a hadsereg fokozott készültségben van a Vörös-tenger térségében.

A Jichák Herzog izraeli elnökkel készült interjút a BBC jelentősen megvágta: az összesen 28 perces interjúból, mindössze hat percet tettek közzé. Ennek a döntésnek az oka nem világos, bár valószínűleg köze lehet hozzá annak is, hogy Izrael keményen bírálta korábban a BBC-t, amiért az nem volt hajlandó terrorista szervezetnek nevezni a Hamászt, és a terroristákra csak, mint „militánsokra” hivatkozott a híradásaiban. A most kivágott részekben az izraeli elnök utalt ezekre a kritikákra, azonban a BBC újságírója annyival elintézte a dolgot, hogy „nem kívánja a BBC objektivitását megvitatni”. Herzog szóvivője azonban felvételt készített az interjúról és közzé is tette azt az interjú után.

Sürgős intézkedésekre van szükség a palesztin lakosságú Ciszjordániában, az ottani zsidó telepesek támadásai miatt ugyanis a helyzet kikerülhet az irányítás alól – jelentette ki az Európai Unió külügyi szolgálatának (EEAS) szóvivője. Közleményében az uniós illetékes hangsúlyozta: a ciszjordániai zsidó telepesek „terrorizmusának fellángolása” nagyon sok polgári áldozathoz vezetett, palesztin közösségek kényszerültek elhagyni otthonaikat. A telepesek támadásai „kimondhatatlan szenvedést okoznak a helyi közösségeknek” – fogalmazott. Kijelentette: Izraelnek kötelessége megvédeni a ciszjordániai civileket a „szélsőséges telepesek” által alkalmazott erőszaktól. Kötelessége továbbá felelősségre vonni az elkövetőket, és biztosítania az izraeli hadsereg (IDF) beavatkozását. Ez jogi kötelezettség, teljesíteni kell – húzta alá.

Észak-Korea már több mint egymillió tüzérségi lövedéket szállított Oroszországnak az ukrajnai katonai műveletekhez, amiért cserébe Phenjan műszaki tanácsokat kapott műholdjaihoz – közölte egy dél-koreai képviselő a szöuli hírszerző szolgálatokra hivatkozva. Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Vlagyimir Putyin orosz elnök szeptemberben találkozott az orosz Távol-Keleten. A dél-koreai nemzeti hírszerző szolgálat egy zárt ajtók mögött tartott parlamenti megbeszélésen közölte a szöuli parlamenti képviselőkkel, hogy Észak-Korea augusztus óta legalább tíz fegyverszállítmányt küldött Oroszországnak – mondta az ülés után újságíróknak Ju Szang Bum, a dél-koreai parlament hírszerzési bizottságának egyik tagja, a kormányzó Néphatalom Pártjának képviselője. „A NIS tudomására jutott, hogy több mint egymillió tüzérségi lövedéket adtak át” – tette hozzá.

Ukrajna annak ellenére is vereséget szenved az ellene folyó háborúban, hogy a NATO új fegyvertípusokat szállít neki, erői kimerülőben vannak – jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter egy moszkvai parancsnoki tanácskozáson. „Annak ellenére, hogy a NATO új fegyvertípusokkal látja el, a kijevi rezsim vereséget szenved. Az orosz csapatok folytatják az aktív védekezést, hatékony tűzveszteséget okozva az ellenségnek” – mondta a tárcavezető. Mint mondta, az ukrán hadsereg „kétségbeesetten” és „sikertelenül” próbál támadni Zaporizzsja, Donyeck és Herszon környékén, ami súlyos veszteségekhez vezet számára. „Az ukrán fegyveres erők kimerülnek, a személyi állomány egyre inkább demoralizált” – hangoztatta Sojgu. Állítása szerint az orosz alegységek ezzel szemben előrenyomulnak, kedvezőbb állásokat elfoglalva.

December 17-re írta ki az előrehozott parlamenti választást Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök Belgrádban. A televízióban is közvetített eseményen az elnök kiemelte: a kormány kérésére feloszlatta a parlamentet, és előrehozott parlamenti választást írt ki. Mint mondta: nehéz időket él az egész világ, globális kihívások, háborúk és összeütközések nehezítik az életet. „Olyan időket élünk, amikor arra van szükség, hogy mindannyian egységesek legyünk a létfontosságú nemzeti és állami érdekek megőrzéséért folytatott harcban” – hangsúlyozta.