A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.10.11.
Orbán Viktor miniszterelnök Georgiába (Grúzia) utazott, hogy részt vegyen az első magyar-georgiai közös kormányülésen.
Ne telepítsenek több akkumulátorgyárat Magyarországra! – szólította fel a külgazdasági és külügyminisztert az LMP a nemzetközi klímaakciónap alkalmából.
Egy nemzeti vészhelyzeti egységkormány megalakításával bízták meg Benjámin Netanjahu miniszterelnököt.
A kormány tartja a kapcsolatot az Izraelben rekedt magyar állampolgárokkal – közölte Szijjártó Péter.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök Georgiába (Grúzia) utazott, hogy részt vegyen az első magyar-georgiai közös kormányülésen; a legfőbb téma a gazdasági kapcsolatok fejlesztése és az energiabiztonság lesz – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke. Orbán Viktor a kétnapos program során kétoldalú megbeszélést is folytat Irakli Garibasvili georgiai kormányfővel. A magyar és a georgiai kormány együttes üléséről a georgiai kormányfő tavaly októberi magyarországi hivatalos látogatása során született döntés, a két miniszterelnök ekkor írta alá a stratégiai partnerségi megállapodást is – emlékeztetett Havasi Bertalan. A közös kormányülés során ezúttal várhatóan öt kétoldalú megállapodást írnak alá.
A közel-keleti béketeremtés eddigi eredményeit meg kell őrizni – írta a külgazdasági és külügyminiszter kedden a közösségi-oldalán, miután találkozott az ománi Maszkatban Abdel-Latif az Zajáni bahreini külügyminiszterrel. Szijjártó Péter azt írta a közösségi oldalán, hogy Abdel-Latif az Zajáni egyik kulcsfigurája a közel-keleti béketeremtési folyamatnak. Úgy fogalmazott: Bahrein „történelmi tettet hajtott végre” 2020-ban, amikor aláírta az Ábrahám-megállapodásokat Izraellel. Ez a megállapodás a fenntartható béke reményét hozta el hosszú évtizedek szenvedése után a Közel-Keleten. Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy az elmúlt napok szörnyű eseményei veszélybe sodorják a békeerőfeszítések eddigi eredményeit. Hozzátette: Abdel-Latif az Zajánival egyetértettek abban, hogy az eddigi eredményeket meg kell őrizni, a sikereket nem szabad elfelejteni, s most arra kell összpontosítani minden globális erőfeszítést, hogy „meg tudjuk akadályozni az eszkalációt és az azzal járó humanitárius válságot, és megkíméljük a civil lakosságot a további szenvedésektől”.
A jelenlegi, „kifeszített” költségvetési helyzetben racionális és észszerű lépés a jegybank veszteségkezelésének átalakítása – jelentette ki a pénzügyminiszter a Magyarország gazdasági stabilitásáról, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvények módosításáról szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés ülésén. Varga Mihály azt mondta: a módosítás lényege, hogy a jegybank veszteségét – hasonló nemzetközi példák alapján – nem a központi költségvetésnek kell pótolnia, hanem azt szembe lehet állítani a középtávon várható nyereséggel. A módosítások elfogadása esetén 2024. január elsején a 2024-es költségvetéssel egyidejűleg léphetnek hatályba az új szabályok. Az ilyen típusú rendszerbe Horvátország 2020-ban állt át, jegybanktörvényük a magyar szabályozáshoz is mintaadó volt, de alapvetően az Európai Központi Bank (EKB) kritériumából indultak ki. A tervezetet egyeztették az EKB-val, amely szintén jóváhagyta az elképzelést – ismertette a tárcavezető. Varga Mihály kiemelte: a módosítás növeli a jegybank függetlenségét és ezáltal gazdálkodásának hatékonyságát is, másrészt a költségvetési egyensúlyt is támogatja, hiszen a büdzsé 400 milliárd forintot meghaladó kiadás alól mentesül.
Ne telepítsenek több akkumulátorgyárat Magyarországra! – szólította fel a külgazdasági és külügyminisztert az LMP a nemzetközi klímaakciónap alkalmából. Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke a Külügyminisztérium épülete előtt tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, Magyarországon már van három akkumulátorgyár, és ezek bőven kielégítik a hazai igényeket, nincs szükség továbbiakra. Ezeket vigyék vissza Kínába! – mondta az ellenzéki politikus. Közölte, arra kérik továbbá Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert, fordítson kiemelt figyelmet arra, hogy a már meglévő magyarországi gyárak szigorúan betartsák a környezetvédelmi és munkavédelmi normákat.
Külföldi hírek:
Israeli PM Benjamin Netanyahu
Az izraeli kormánykoalícióban részt vevő jobboldali és ultraortodox pártok vezetői nemzeti vészhelyzeti egységkormány megalakításával bízták meg Benjámin Netanjahu miniszterelnököt tárgyalásukon. A koalíció pártjainak vezetői egyhangúlag beleegyeztek a vészhelyzeti nemzeti egységkormány felállításába, és megbízták Netanjahut a nagykoalíció létrehozásával. A jobboldali Zsidó Erő nevű pártot vezető Itamár Bengvír nemzetvédelmi miniszter ugyanakkor tiltakozott az ellen, hogy az új pártok belépésével átalakítsák a biztonságpolitikai kabinetet. Korábban a közvélemény-kutatások szerint már hónapok óta az ország legnépszerűbb pártjának számító, Beni Ganz vezette centrista Nemzeti Tábor nevű párt kifejezte szándékát a csatlakozásra. Nem kértek miniszteri tárcákat, de a katonai lépésekbe történő érdemi beleszólás érdekében új biztonságpolitikai kabinet felállítását sürgették részvételükkel. Gideon Szaár, a Nemzeti Tábor egyik vezetője a katonai rádiónak azt mondta, hogy a vészhelyzeti kormány felállítása Netanjahutól függ.
Izrael ellenőrzése alá vonta a Gázai övezet határát, az elmúlt 24 órában már nem szivárogtak be fegyveresek Izrael területére – közölte az izraeli hadsereg szóvivője, Daniel Hagari. A hadsereg közölte, hogy elaknásítja azokat a területeket, ahol a palesztin területet Izraeltől elválasztó biztonsági kerítést áttörték. Az izraeli katonaság szóvivője arra is kitért, hogy nincsenek arra utaló jelek, hogy a határ alatt alagutak húzódnának, melyeken keresztül szélsőségesek juthatnának be Izraelbe. Ugyanakkor úgy vélik, hogy még lehetnek bujkáló terroristák Izrael területén. Az izraeli légierő több mint kétszáz célpontot lőtt a Gázai övezetben. Köztük egy fegyverraktárként szolgáló mecsetet, egy lakást, melyet az iszlamista Hamász egyik rakétákat lövő osztaga birtokolt, a terrorszervezet használta sokemeletes épületet, és egyéb katonai létesítményeket.
Az Izraelnek nyújtandó amerikai támogatásról tárgyalt Antony Blinken amerikai és Eli Kohen izraeli külügyminiszter – tudatta az amerikai külügyminisztérium kedden kiadott közleményében. Antony Blinken „megerősítette, hogy erőfeszítéseket tesznek az összes túsz azonnali szabadon bocsátása érdekében” – áll a közleményben. Az amerikai külügyminiszter tárgyalást folytatott Catherine Colonna francia külügyminiszterrel is, akivel újfent egyetértettek abban, hogy elítélik a Hamász Izrael elleni támadásait – áll a tárca külön közleményében.
Izrael hazaszállítja a külföldön rekedt izraeli tartalékosokat, 360 ezer tartalékos mozgósítását jelentették be – jelentette a helyi média. Az izraeli légierő több száz, külföldön tartózkodó izraeli katonát szállított légi úton az országba az elmúlt napon, hogy harcolni tudjanak a Gázai övezetben a Hamász terrorcsoport elleni háborúban. A hadsereg „Rinocérosz” és „Sámson” gyártmányú teherszállító repülőgépei Európa különböző országaiba repültek, hogy a szolgálaton kívüli katonákat visszahozzák Izraelbe. A műveletet a külügyminisztériummal egyeztetve hajtották végre – közölte az izraeli hadsereg. Az őszi zsidó ünnepek idején külföldön nyaraló tartalékos katonák hazajutása érdekében egy Thaiföldről érkező repülőgépen legkevesebb harmincan ülőhelyek nélkül utaztak, a bevonulni készülő katonák az El Al járaton a vécékben, a legénységi pihenőszobákban és a repülőgép padlóján jutottak el Izraelbe. Az izraeli rendőrség már negyvenegy olyan elesett rendőrt gyászol, akik a Gázai határ melletti megtámadott településeken a frontvonalban harcoltak a terroristákkal, gyakran megfelelő fegyverek nélkül, a katonai kommandós egységek megérkezéséig.
Iszmail Haníje, az Hamász iszlamista terrorszervezet vezetője bejelentette, hogy a háború végéig nem tárgyalnak a Gázai övezetbe hurcolt izraeli túszok sorsáról – jelentette a Walla izraeli hírportál. A Hamász vezetője, Iszmail Haníje kijelentette, hogy addig nem tárgyalnak a foglyokról, amíg a harcok tartanak. „Egyértelművé tettük a minket az izraeli foglyokkal kapcsolatban megkereső feleknek, hogy a háború végéig nem fogunk tárgyalni erről a kérdésről” – mondta. Az izraeli rendőrség arra kérte a lakosságot, hogy az eltűnt, valószínűleg Gázába hurcolt személyek mobileszközeit hagyják bekapcsolva és ne szakítsák meg velük a kapcsolatot. „Az elmúlt órákban olyan félrevezető tanácsot küldtek az eltűntek családjainak, hogy kapcsolják ki vagy blokkolják szeretteik telefonvonalát a mobiltelefon-társaságokon keresztül. Ezek az információk hamisak, és meghiúsíthatják az eltűntek felkutatását”- közölték.
A kormány tartja a kapcsolatot az Izraelben rekedt magyar állampolgárokkal – közölte Szijjártó Péter. A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető az Európai Unió és az Öböl Menti Együttműködési Tanács (GCC) közös tanácsülése után arról számolt be, hogy több járattal összesen 325 embert szállítottak haza Magyarországra, azonban azóta is többen jelentkeztek evakuációra. „Most is arra szeretnék kérni mindenkit, hogy ne halogassa a konzuli védelemre történő regisztrációt” – jelentette ki. Majd hozzátette, hogy az érintettek úgy járhatnak, mint akik most jelentkeznek, hogy ők is hazajöttek volna, de amikor a figyelemfelhívást közzétettük, akkor még nem érezték úgy, hogy a helyzet ennyire nehéz lenne, és inkább nem jelentkeztek vagy még elmentek egy–egy kirándulásra. Szijjártó Péter leszögezte, hogy folyamatosan figyelemmel kísérik az izraeli biztonsági helyzetet, s arról is értesültek, hogy előző nap rakétatalálat érte a tel-avivi repülőtér közvetlen környezetét.
Az Európai Unió 3,5 millió euró, azaz mintegy 1,4 milliárd forint kezdeti sürgősségi humanitárius segélyt hagyott jóvá az Afganisztánt szombaton sújtó földrengés által érintett lakosság legsürgősebb szükségleteinek kielégítésére – tájékoztatott az Európai Bizottság kedden. A brüsszeli közlemény szerint a megítélt összegből 2,5 millió eurót a már helyszínen dolgozó humanitárius partnerek kapják segélyező műveleteik folytatásához. Az EU továbbá az Európai Humanitárius Reagálási Kapacitáson keresztül, 1 millió euró értékben ajánl fel természetbeni segítséget dubaji humanitárius készleteiből – írták. A megítélt támogatás egyebek mellett szállás biztosítására alkalmas eszközöket, sátrakat és higiéniai készleteket biztosít a humanitárius segítségnyújtáshoz. Közölték: eddig 31 légijárat indult a földrengés sújtotta országba, az utolsó október 7-én érkezett meg.
Időjárás:
Ma kellemes, napos idő ígérkezik.
Este is marad a nyugodt, csillagfényes égbolt.
A hőmérséklet jellemzően 19 – 25 fok köré emelkedik.
