A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.15.
A Mazsihisz közgyűlése nagy többséggel Grósz Andort választotta Heisler András utódjának.
Ma „kritikus fontosságú témákról” Pekingben tárgyal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – közölte a tárcavezető közösségi-oldalán.
Már meg is szegték az Izrael és a palesztin Iszlám Dzsihád terrorista csoport között kötettett tűzszünetet.
Ukrajna készen áll a békére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Berlinben Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott megbeszélése után.
Belföldi hírek:
A Mazsihisz közgyűlése nagy többséggel, 70 szavazat mellett, 35 ellenében Grósz Andort, a Kecskeméti Zsidó Hitközség elnökét, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány alapítvány elnökét választotta Heisler András utódjának. A Mazsihisz közgyűlésről szóló beszámolója szerint a szavazást megelőző rövid beszédében dr. Grósz Andor a vallásoság fontosságát hangsúlyozta. „Grósz Andor legfontosabb célja, hogy a Mazsihisz jobb vallási szolgáltatást nyújtson, a vallási élet, a magyar neológia fontossága a legfontosabb. A vallási élet megerősítése, a zsidó közösségi célok fejlesztése kerüljön előtérbe. Nyugalom, biztonság, a Mazsihisz érekeinek megalkuvás nélküli képviselete” – olvasható a Mazsihisz közösségi-oldalán közétett beszámolóban. Grósz hangsúlyozta, hogy célja, hogy a Mazsihisz ne politikával, hanem a szervezet vallási építésével foglalkozzon. „A zsidó élet megéléséhez színvonalas szolgáltatás kell nyújtani. Szervezeten belül abba kell hagyni az ellenségeskedést, közös úton kell mennünk a sikerért” – mondta.
Pekingben tárgyal Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – közölte a tárcavezető közösségi-oldalán. Jelezte: „kritikus fontosságú témák” lesznek napirenden, ezek közül hármat nevezett meg legfontosabbként. Az ukrán-orosz háborúról szólva azt írta: különös jelentősége van a békepárti erőfeszítéseknek. Magyarország támogatja a kínaiak által előterjesztett béketervet, „két okból is: egyrészt mert a békéről szól, másrészt pedig azért, mert van” – szögezte le a miniszter. Hozzátette: „végre valami, ami nem a háború folytatásáról, hanem annak lezárásáról szól”. Kiemelte, Magyarország nem szeretné, ha Európa és Kína kapcsolata elmérgesedne. „Mi nem kockázatként tekintünk Kínára, hanem egy olyan országként, mellyel való együttműködés óriási lehetőségeket jelent számunkra”. A nyugat-keleti (európai-kínai) gazdasági együttműködésben létrejöhet olyan munkamegosztás, amely előnyös mindenki számára – fűzte hozzá.
Az ukrán-magyar határszakaszon 5768-an léptek be Magyarországra, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 6374-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 61 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely harminc napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben. Vonattal 55 ember – köztük 15 gyermek – érkezett Budapestre az ukrajnai háború elől menekülve – tudatta az ORFK. A rendőrök továbbra is segítik a háború elől menekülőket – írták.
Az LMP – Magyarország Zöld Pártja nem ért egyet azzal a napokban megjelent kormányrendelettel, amely szerint a városnéző turistabuszok áfája 5 százalékra csökken – jelentette ki Bakos Bernadett, a párt országgyűlési képviselője. Bakos Bernadett azt mondta, hogy az LMP – Magyarország Zöld Pártja rendkívül szürreálisnak tartja ezt az intézkedést. Rámutatott: „a turizmus az egyik legszennyezőbb vállalkozási forma”, és ennek részei a városnéző buszok, amelyekkel sok probléma van. Ráparkolnak a buszsávokra, nem tisztelik a zöld területeket, sem a lakókat, és a BKK megállóit is úgy használják, mintha a 7-es buszcsaládba tartoznának – sorolta.
Külföldi hírek:
Izrael és a palesztin Iszlám Dzsihád terrorista csoport a Gázai övezetben egy egyiptomi közvetítéssel létrejött tűzszünetről állapodott meg, véget vetve a több napig tartott heves harcoknak. Az egyiptomi közvetítéssel létrejött tűzszünet a hétvégén lépett életbe, az utolsó pillanatban fellobbanó rakétatűz és izraeli légicsapások több perccel elhúzódtak az Egyiptom által meghirdetett határidő után – írta az Israel Hayom. Bár a nyugalom megkönnyebbülést jelentett a Gázai övezet több mint 2 millió lakosa és több százezer izraeli számára, akik az elmúlt napokban bunkerekbe kényszerültek, a megállapodás nem oldotta meg azokat a problémákat. Már vasárnap este megszegték a tűzszünetet, miután rakétát lőttek ki a Gázai övezetből a déli tengerparti város, Askelon felé – közölte a hadsereg. Ezzel meg is törték az alig 20 óráig érvényes tűzszünetet.
Benjámin Netanjahu miniszterelnök elismerte az izraeli biztonsági erők teljesítményét a Gázai övezetben egy terrorcsoporttal való legutóbbi konfliktus során, mondván, hogy megfogadták utasításait, hogy kezdeményezzenek és meglepjék Izrael ellenségeit. „Az utasítást, amelyet a védelmi miniszterrel együtt adtam az IDF-nek és a Shin Betnek, két szóban lehetne összefoglalni: „Kezdeményezés” és „meglepetés” – mondta Netanjahu a jeruzsálemi kabinetülésen, az előző éjjel életbe lépett tűzszünet óta első nyilvános nyilatkozatában. „Tegnap gratuláltam az IDF vezérkari főnökének és a Shin Bet vezetőjének, és a következő két szót mondtam: ‘Well done'” – mondta, angolra váltva a dicsérő szavakat. Ekkor még nem sejtette, hogy újból rakétatámadás éri Izrael államát.
Izrael bejelentette, hogy fokozatosan újra megnyitja a Gázai övezet határátkelőit, miután az öt napja tartó harcok után törékeny tűzszünet köttetett a palesztin Iszlám Dzsiháddal. Az Erez átkelőt a gyalogosok számára reggel 8, a Kerem Shalom átkelőt pedig 11 órakor nyitották meg – közölte a Területi Kormányzati Tevékenységek Koordinátora. Még múlt héten zárták le mindkét átkelőt, miután az IDF elindította a Pajzs és Nyíl hadműveletet, válaszul az Iszlám Dzsihád rakétatüzére a hónap elején. A palesztinokkal való katonai kapcsolattartásért felelős COGAT közleménye szerint az átkelők újranyitása „részleges és fokozatos” lesz, de nem részletezték tovább. Azt is közölték, hogy újra megnyitják a gázai halászok számára a tengeri területet, amelyet a harcok idején hasonlóan korlátoztak vagy teljesen lezártak. A kiújult harcok miatt azonban kérdéses, hogy bevezetnek-e újabb korlátozásokat.
„Soha többé. Látogatás a meggyilkolt európai zsidók emlékművénél Berlinben” – posztolta közösségi-oldalán Věra Jourová az Európai Bizottság értékekért és átláthatóságért felelős tagja, az EB alelnöke, aki a bejegyzése mellé egy képet is csatolt magáról, amint az emlékmű falának nekidőlve szomorú arccal a kamerába néz. Nemrég nagy port kavart annak a nőnek az ügye, aki az Auschwitz-i megsemmisítőtáborba vezető síneken pózolt ízléstelenül. Több tízmillióan látták az arról szóló bejegyzést, amely hatalmas felháborodást keltett az internetezők körében. A cseh EU-biztos posztja most csakugyan kiverte a biztosítékot sokaknál, mert az emberek szerint megrendezett és álszent.
Ukrajna készen áll a békére – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár Berlinben Volodomir Zelenszkij ukrán államfővel folytatott megbeszélése után. A német kormányfő az ukrán elnökkel tartott tájékoztatóján kiemelte, hogy az orosz támadás ellen védekező Ukrajna készen áll a békére, „ugyanakkor joggal, és teljes támogatásunkkal követeli”, hogy a béke „ne egyszerűen a háború befagyasztása vagy egy orosz békediktátum” legyen. Ezért Oroszországnak vissza kell vonnia csapatait a megtámadott országból – tette hozzá Olaf Scholz, hangsúlyozva, hogy hazája, amely a második helyen, rögtön az Egyesült Államok után áll a védekezést a legtöbb fegyverrel és hadianyaggal segítő országok listáján, addig támogatja Ukrajnát, amíg csak szükséges. Volodimir Zelenszkij kijelentette: mindenki azt szeretné, hogy a lehető leghamarabb véget érjen a háború Ukrajnában és eljöjjön a béke.
Orosz drónokat semmisített meg az ukrajnai légvédelem Kijev fölött – közölte Szerhij Popko, a kijevi városi katonai adminisztráció vezetője. Légitámadásokról adtak hírt a kelet-ukrajnai Harkiv és a nyugat-ukrajnai Ternopil megyékből is. Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó azt közölte, hogy már a megelőző éjszaka is az orosz erők – vélhetően Sz-300-as rakétákkal – támadást intéztek Harkiv megye azonos nevű székhelye, valamit Bohoduhiv körzete ellen. Több épület megrongálódott, áldozatokról nem tudni. Volodimir Trus, Ternopil megye kormányzója szintén rakétatámadásokról adott hírt vasárnap, legalább két ember megsebesült. Az ukrán légierő azt közölte, hogy szombatról vasárnapra összesen három rakétát és 25 drónt – köztük iráni gyártású Sahid kamikaze drónokat – semmisítettek meg.
A vasárnapi törökországi országos választások első eredményei szerint Recep Tayyip Erdogan elnök szilárd előnnyel vezet – közölte a török állami hírügynökség. A közvélemény-kutatások szerint egyre tekintélyelvűbbé váló Erdogan először indult újraválasztási pályázatán úgy, hogy fő kihívója akadt. Erdogan 2003 óta kormányozza Törökországot miniszterelnökként vagy elnökként. Kihívója Kemal Kilicdaroglu azzal az ígérettel kampányolt, hogy Törökországot demokratikusabb útra tereli. Faik Oztrak, Kilicdaroglu szóvivője úgy nyilatkozott, „a kép rendkívül pozitív” az ellenzék számára.
Ismét ágyúzást és légitámadásokat jelentettek Szudán több nagy városából, köztük a fővárosból, Kartúmból. Egy pánarab hírtelevízió azt közölte, az összecsapások elérték Kartúm belvárosi részeit, több különböző hírügynökség pedig egybenhangzóan azt állította, úgy tudják, harcok dúlnak a főváros tőszomszédságában lévő Omdurmán és Bahri városokban, valamint a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban is. Mindeközben a szemben álló felek, a szudáni fegyveres erők és a Gyorsreagálású Támogató Erők nevű szervezet képviselői a tervek szerint vasárnap folytatják Dzsiddában a tárgyalásokat a polgári lakosság védelmét szolgáló megállapodások végrehajtásáról. A kelet-afrikai országban áprilisban törtek ki a harcok az Abdel Fattáh al-Burhán tábornok vezette hadsereg, valamint ellenlábasa és egykori helyettese, a Mohamed Hamdan Dagalo tábornok irányítása alatt álló, félkatonai RSF között. A felek között azóta között többször is született megállapodás tűzszünetről, ezek azonban jellemzően kudarcba fulladtak.
A „fehér felsőbbrendűséget” nevezte a legsúlyosabb terrorista fenyegetésnek az Egyesült Államok számára Joe Biden. Az elnök egy többségében afroamerikai diákok által látogatott fővárosi egyetemen, a Howard University végzős hallgatói előtt „kemény valóságnak” nevezte, hogy a rasszizmus régen kettészakította az embereket. Megfogalmazása szerint az amerikai történelem nem mindig volt egy tündérmese. Kifejtette, hogy 240 éve zajlik a küzdelem „a legjobb és legrosszabb” amerikaiak között, azaz a mindenki egyenlőnek született eszméje és a rasszizmus általi megosztottság között. A csata pedig soha nem ér igazán véget – hangoztatta az elnök.
Életbe lépett az az uniós rendelet, amely felváltja a tagállami rendeleteket az ukrán gabonaimport ügyében – jelentette ki az agrárminiszter a záhonyi magyar-ukrán határátkelőhelyen. Nagy István jó hírnek nevezte, hogy Ukrajnából származó gabonát továbbra sem lehet Magyarország területére beszállítani és itt forgalmazni, vagyis ezzel együtt érvényben maradnak a búzára, a kukoricára, a repcére és a napraforgóra vonatkozó korábbi szabályozások. Ugyanolyan szigorúan és rendezetten történik ennek a rendeletnek a betartatása, mint a tagállami hatáskörben meghozott intézkedéseké – hangsúlyozta a tárcavezető. Az agrárminiszter úgy értékelte, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia összefogása meghátrálásra késztette a brüsszeli bürokratákat.
Időjárás:
Ma is marad a túlnyomóan felhős, borongós időjárás.
Este is marad a borult égbolt, helyenként kisebb eső is előfordulhat.
A hőmérséklet jellemzően 14 – 19 fok körül alakul.
