A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.05.14.
A kormány vállalja a kockázatot és újra fél évvel előbb elkészíti a költségvetést.
Az izraeli helyzet miatt elmarad Gulyás Gergely tervezett látogatása.
Törökországban véget érhet Erdogan elnök 20 éves uralma.
A két napos német vasutassztrájk kihat egész Európára.
Hírek:
A Miniszterelnökséget vezető miniszter elismerte, hogy a jövő évi költségvetés tervezése nagyobb kockázattal jár, mint az előző években, de a kormány úgy ítélte meg, hogy mégis több érv szól mellette, mint ellene. Guylás Gergely azután mondta ezt, hogy bejelentette, a hónap végére elkészül a büdzsé és a parlament július elején szavazhat róla. Szerinte így a kormány kiszámíthatóságot teremt, a gazdaság számára is fontos üzenetet küld és rögzíti azokat a gazdaságpolitikai célkitűzéseket is, amelyeket a jövő évben a nehezebb körülmények között is el akarnak érni. Jövőre 6 százalékos inflációt és 3-4 százalékos növekedést prognosztizálnak. Közölte azt is, arra számítanak, hogy nyáron radikálisan csökken az infláció, de az élelmiszer árstopokat mindaddig fenn akarják tartani, amíg nagy a pénzromlás üteme.
A gazdaságfejlesztési miniszter szerint nagyon nehéz környezetben sikeres évet zárt a magyar gazdaság. Nagy Mártonnak annak ellenére ez a véleménye, hogy az előző év harmadik és negyedik negyedében lefelé tartó pályára került a gazdaság, és ez folytatódott az idei év elején is. Ugyanakkor jó jelnek nevezte, hogy megoldódni látszik „az energiacsapda”, ha pedig az energiaár lemegy, akkor az infláció csökkenhet, a GDP pedig javulhat. A miniszter is annak kapcsán beszélt erről, hogy a kormány a következő napokban véglegesíti a jövő évi büdzsé számait. Emlékezetes, hogy tavaly is nyáron fogadta el a parlament kormánypárti többsége a következő évi költségvetést, de aztán decemberben rendeletben kellett módosítani.
A kancelláriaminiszter úgy vélte, az igazságügyi törvény módosításával néhány héten belül mindenben megfelel a kormány az uniós kohéziós pénzek folyósításához támasztott feltételeknek. Gulyás Gergely ezzel lényegében cáfolta az igazságügyi miniszter múlt heti kijelentését, miszerint Magyarország már teljesítette vállalásait. Azt is közölte, körülbelül egy hónap múlva tudnak számlákat küldeni Brüsszelnek és azokat reményeik szerint ki is fizetik. Egyúttal nemcsak az Európai Bizottságot, hanem a magyar ellenzéket is hibáztatta, amiért még nem érhetők el az uniós források. Azt állította, hogy azonnal emelik a pedagógusok bérét, amint a bizottság garanciát ad az ahhoz szükséges összegek kifizetésére.
Elmarad Gulyás Gergely holnaptól tervezett izraeli látogatása. Korábban úgy volt, hogy a miniszter Jeruzsálemben találkozik Benjamin Netanjahu izraeli kormányfővel és beszédet mond az izraeli Külkapcsolatok Tanácsában. Csakhogy a közel-keleti országban kialakult biztonsági helyzet miatt a magyar nagykövetség az út elhalasztását javasolta. Az utóbbi napokban ismét kiéleződött a konfliktus Izrael és Palesztina között. A hét közepén Gázából mintegy háromszázötven rakétát indítottak Izrael felé, miután az izraeli légierő újabb légicsapással ismét egy páncéltörő rakétát kilőni készülő osztaggal végzett a Pajzs és nyíl hadműveletben. Mindkét oldalon voltak civil áldozatok is.
Eközben Izrael és az Iszlám Dzsihád folytatja a tűzszüneti tárgyalásokat, de tart a rakétaháború is. A megbeszélések lassan haladnak és érdemi eredményre nem vezettek. Benjámin Netanjahu miniszterelnök azt közölte, hogy a hadműveleket mindaddig nem állítják le, amíg nincs garancia arra, hogy nem szenvednek el újabb támadást. Egy katonai szóvivő viszont nyíltan bejelentette, ha az Iszlám Dzsihád továbbra is lövi Izraelt, akkor nagy árat fog fizetni érte. Washingtonban azt szorgalmazták, hogy a térségben csökkentsék a feszültséget. Jake Sullivan, nemzetbiztonsági megerősítette, hogy az amerikai kormányzat „erőteljesen támogatja” Izrael biztonságát, valamint támogatja azt a jogát, hogy megvédje lakosait az ellene irányuló rakétáktól.
Törökországban ma parlamenti választásokat tartanak. Az előzetes felmérések szerint könnyen elképzelhető, hogy véget ér az országot immár húsz éve irányító Rcep Tayyip Erdogan uralma. Ezt erősíti, hogy négy nappal a voksolás előtt az egyik ellenzéki elnökjelölt bejelentette, kiszáll a versenyből. Neki ugyan nem lett volna esélye a győzelemre, viszont támogatói tovább erősíthetik a valódi ellenzéki jelöltet, Kemal Kilicdaroglut. Így az is elképzelhető, hogy már az első fordulóban megszerzi a voksok több mint felét. Az utolsó közvélemény-kutatások alapján ugyanis ő 49,3 százalékon állt, míg a hivatalban lévő államfő a szavazatok 43,7 százalékára számíthatott. Erdogan ugyan a héten 45 százalékos béremelést ígért a közszféra dolgozóinak, de meglehet, ez sem vezet már sikerre.
Szlovákiában egyre feszültebb a belpolitikai helyzet. Az államfő közölte, jogi lépéseket tesz a legnagyobb ellenzéki párt vezetőjével szemben. Robert Fico ugyanis azzal vádolta meg az elnököt, hogy amerikai ügynök, a szeptemberi választásig pedig egy olyan szakértői kormányt akar megbízni, amelyet kívülről az amerikai-magyar milliárdos, Soros György irányít. Az immár csak ügyvezető kormányfő, Eduard Heger a múlt héten kérte felmentését. Zuzana Caputova államfő ezután Ódor Lajost, a szlovák központi bank alelnökét jelölte az ügyvezető kormány élére. Később közölte, hogy elege van Fico hazugságaiból, amelyek már a belső nyugalmat fenyegetik Szlovákiában.
Egy magyar szakértő szerint a bukott amerikai elnök egyre inkább elveszti erkölcsi tőkéjét és ez aligha segíti, hogy jövőre újra elnökjelölt legyen. Magyarics Tamás azután beszélt erről, hogy Donald Trumpot szexuális zaklatásért ötmillió dolláros kártérítésre kötelezte egy manhattani bíróság. Szerinte sokkal többet nyom a latban, hogy vétkesnek találhatják lázadásra felbujtásban a Capitolium 2020 januári ostroma ügyében. Ráadásul minősített iratokat foglaltak le floridai rezidenciáján, amiket be kellett volna szolgáltatnia, miután elhagyta a Fehér Házat. Mindez még a republikánus szavazókat is arról győzheti meg, hogy Trump erkölcsileg alkalmatlan az újabb elnöki ciklus megpályázására – véli a szakértő.
Válsághelyzet alakult ki a mexikói-amerikai határon, miután a szokottnál sokkal több menekült torlódott fel a térségben. Ennek oka, hogy ettől a hétvégétől már nem lehet járványügyi szabályokra hivatkozva kitoloncolni a migránsokat az Egyesült Államokból. Hatályát vesztette ugyanis az a jogszabály, amelyet még 2020 márciusában, Trump elnöksége idején hoztak és amely alapján az illegális bevándorlókat járványügyi okok miatt is ki lehetett utasítani az országból. Joe Biden elnök elismerte, hogy a hatóságok minden erőfeszítése ellenére a határon a helyzet „egy ideig kaotikus lesz”. A menekültáradattal már most is alig tudnak megbirkózni a határmenti városokban, és arra számítanak, hogy a következő napokban még nehezebb dolguk lesz. El Pasónál mintegy 10 ezer migráns vár arra, hogy bejusson Amerikába.
Németországban ma estétől kedd éjfélig tart a vasúti dolgozók szakszervezete által szervezett sztrájk. A bértárgyalások eredménytelensége miatt döntöttek a minden korábbinál hosszabb ideig tartó munkabeszüntetésről. Ez azonban nemcsak a határokon belül okoz majd jelentős fennakadásokat, hanem lényegében egész Európában. A tíz európai vasúti árufuvarozási folyosóból hat áthalad a németországi hálózaton. A szakszervezet 12 százalékos, és legalább 650 eurós béremelést igyekszik kiharcolni minden vasúti dolgozónak. A vasúttársaság egyelőre annyit reagált a sztrájk hírére, hogy „őrültség” és „végtelenül túlzó” lépés.
A Magyar Tudományos Akadémia folytatni akarja az előző három évben megkezdett programjait. Ezt közölte a tudós társaság újabb három évre megválasztott elnöke. Freund Tamás Széchenyi-díjas neurobiológus azt is elmondta, el akarják érni, hogy az akadémia megalapításának 200. évfordulója alkalmából 2025-öt a parlament nyilvánítsa a magyar tudomány évének. Kifejtette azt is, hogy az innovációk jó része nem hasznosul, amin változtatni kellene. Szerinte nem a kutatással és annak eredményességével van gond, hanem azzal, hogy a felfedezéseket a vállalkozások nem hasznosítják kellőképpen. Vagyis a kormánynak nem a tudományt kell megreformálnia, hanem inkább a felhasználói oldalt mozgósítani – mondta Freund Tamás.
A Margitszigeten, új helyszínen sikeres volt a tavaszi Margó Irodalmi Fesztivál. Három napon át több mint 50 programmal, könyvbemutatókkal, tematikus sétákkal és zenei programokkal várták az érdeklődőket a Kristály Színtérben. Az idén a legfrissebb megjelenésekhez kapcsolódva többek között olyan témákkal foglalkoztak, mint a szülővé válás, a háború, az alkotói szabadság vagy a kábítószer, esténként pedig kifejezetten a fesztiválra létrejött zenés irodalmi produkciókat hallhatott a közönség. A Margón debütált mások mellett André Ferenc, Grecsó Krisztián, Háy János, Rakovszky Zsuzsa és Tompa Andrea új kötete is. A családokat tematikus mese- és élményséta, valamint játszósarok várta.
A Kongói Demokratikus Köztársaságban majdnem 6 ezer ember tűnt el a súlyos áradások következtében. A múlt héten a hatalmas esőzések nyomán több folyó kilépett a medréből, földcsuszamlások voltak, sok ház összedőlt. A mentési munkákat azonnal megkezdték, mintegy 500 ember holttestét már megtalálták. Ez volt az afrikai ország történetének egyik legsúlyosabb természeti katasztrófája, de a csapadékos időszak várhatóan május végéig tart. A megáradt folyók a szomszédos országokban is súlyos károkat okoztak; Ruandában és Ugandában is követeltek halálos áldozatokat.
Időjárás:
Eső itthon is várható, de ennyire katasztrofális következményei nem lesznek. Ma általában felhős vagy borult marad az ég. Egyre többfelé várható eső, zápor, helyenként zivatar is lehet. Estefelé délnyugat felől csökken a felhőzet, és megszűnik a csapadék. A szél élénk, időnként erős lesz. A hőmérséklet napközben 13 és 22 fok között alakul, estére 7 és 12 fokig hűl le a levegő.
