A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.23.
A kormány egyelőre nem tervez rendkívüli nyugdíj-emelést.
A jövő hónapban egyezség születhet Brüsszellel az uniós forrásokról.
Holnap ismét tiltakozó akciók lesznek az oktatás helyzete miatt.
A NATO főtitkára Kijevben segítséget és tagságot is ígért Ukrajnának.
Hírek:
A katolikus egyházfő magyarországi útjával áldozatot vállal, de mindenképpen jönni akar, hogy lelkipásztorként meglátogassa a magyar katolikus közösséget és a magyar népet. Egyebek között erről beszélt Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, amikor beszámolt a látogatás előkészületeiről. Ferenc pápa jövő pénteken érkezik a magyar fővárosba és három nap alatt találkozik a hazai egyházak és az állam vezetőivel, valamint fiatalokkal is. Mához egy hétre a Kossuth téren tart szentmisét, ez ígérkezik a legkiemelkedőbb eseménynek. A látogatás biztonságos lebonyolításáért felelős operatív törzs is megkezdte tevékenységét és Kovács Zoltán államtitkár arról számolt be, hogy az előkészületek rendben zajlanak.
A kormány egyelőre nem tervezi, hogy novemberről előre hozná a nyugdíjak kiegészítését. A kancelláriaminiszter közölte, nem biztos, hogy egyáltalán szükség lesz erre, miután – szavai szerint – az idei infláció nehezen becsülhető meg. Gulyás Gergely arra számít, hogy a nyáron valószínűleg már nagymértékben csökken a pénzromlás üteme, az áttörést július-augusztusra várják. Szakemberek viszont nem tartják helyesnek, hogy – megfogalmazásuk szerint – addig a nyugdíjasok hiteleznek az államnak. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa közleményben sürgette a nyugdíjak mielőbbi kiegészítő emelését. Úgy látták, hogy legalább 3 százalékkal kellene növelni az ellátást, de emellett jogosnak tartanának egy visszamenőleges másfél százalékos emelést is, amivel kompenzálnák az előző két évben elmaradt összegeket. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a nyugdíjas vásárlói kosár alapján mért infláció rendre magasabb, mint az általános.
Az unióval is tárgyaló területfejlesztési miniszter bízik benne, hogy a jövő hónapban megszülethet az egyezség az uniós források érkezéséről. Navracsics Tibor azonban azt sem tartaná tragédiának, ha csak az év második felében kapna Magyarország pénzt Brüsszelből. Mint mondta, az a legfontosabb, hogy olyan kompromisszumos megállapodás szülessen, amelyet mindkét fél el tud fogadni. A miniszter szerint minden vitás kérdésben közel jutottak az egyezséghez, miután az utóbbi három hónapban nagyon hatékonyan tárgyaltak. Azt elismerte, hogy egy időre megszakadt a kommunikáció, de cáfolta, hogy a gyermekvédelmi törvény miatt. Navracsics Tibor úgy fogalmazott, az ígért pénz jár Magyarországnak és ezt Brüsszelben is tudják.
Holnap ismét tiltakozó akciók lesznek az oktatás helyzete miatt. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete újabb sztrájknapot hirdetett, miután a kormány továbbra sem adott elfogadható ajánlatot az érdekképviseletek követeléseire. A tervek szerint délután tüntetést is tartanak. A menet a Kálvin térről az oktatásért is felelős Belügyminisztérium épülete elé vonul. A demonstráción szót kapnak a pedagógusok mellett a szülők és a diákok is. Tiltakoznak majd amiatt, hogy a köznevelési törvény módosításával, valamint egy új jogállási törvénnyel szűkítenék a tantestületek, pedagógusok jogköreit, megszüntetnék közalkalmazotti státuszukat, illetve tovább növelnék munkaterheiket. Felhívják a figyelmet arra, hogy mindez tovább ronthatja az oktatás színvonalát
A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt állította, hogy még nem is született meg a kifogásolt státusztörvény tervezete sem. Gulyás Gergely azt is közölte, a tervezett szabályokról tárgyalnak az érdekképviseletekkel. Mint mondta, a kormány addig akar tárgyalni, amíg van esély a megegyezésre. Úgy vélte, miután ma jóval több mint százezer tanár dolgozik Magyarországon, ha négy-ötezer az új törvény miatt felmond, az nem rendíti meg az oktatást. Eközben közéleti személyiségek, köztük volt államtitkárok, tudósok és értelmiségiek nyilatkozatban követelték, hogy ne módosítsák a pedagógusokat érintő törvényeket. Szerintük elkapkodott, erőszakos reformok helyett a közoktatás tartalmának és intézményrendszerének körültekintő újragondolására lenne szükség.
Ismét élesebbé vált a vita a kormány és a főváros között. Az újabb feszültséget a főpolgármester kijelentése váltotta ki. Karácsony Gergely ugyanis közölte, a főváros nem fizeti meg a rá kirótt szolidaritási adó teljes összegét. Ez azt jelenti, hogy 58 milliárdból 25-öt vissza akarnak tartani. Ezt azzal indokolta, hogy a válságok és a kormányzati megszorítások miatt rendkívül nehéz pénzügyi helyzetbe került a főváros, miközben a kormánytól nem kapják meg a minimális támogatás sem. A kancelláriminiszter viszont úgy vélte, a helyzetet a jelenlegi budapesti vezetés rossz gazdálkodása rontotta tovább. Egyúttal azzal vádolta a főpolgármestert, hogy már jövő évi újraválasztására készül és emiatt igyekszik megszerezni az ellenzéki pártok támogatását.
A kormány árcsökkentő akciókra kötelezi a nagy élelmiszer-kereskedelmi láncokat, amelyek azonban emlékeztettek rá, hogy ilyenek eddig is voltak. A kormányszóvivő azt közölte, hogy július 1-jétől francia és görög mintára vezetnek be az árak letörését szolgáló intézkedéseket. Eszerint 20 kategóriába sorolják az alapvető élelmiszereket és az érintett kereskedelmi egységeknek minden kategória egy-egy termékét kell olcsóbban meghirdetniük. Szentkirályi Alexandra szavaiból az is kiderült, hogy a részleteket csak ezután dolgozzák ki. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára megerősítette, hogy ezúttal sem egyeztettek a szabályozásról a szektor szereplőivel. Iparági források szerint a lépés amúgy is inkább tekinthető kormányzati promóciós eszköznek, mint az árdrágulással küzdő családok valós megsegítésének.
Várhatóan a jövő héten ismertté válnak a Pentagontól kiszivárgott titkos dokumentumokban említett magyar vonatkozású ügyek. Ezt közölte e parlament nemzetbiztonsági bizottságának jobbikos elnöke a testület zárt ülése után. Sas Zoltán szerint ebben a kérdésben fontos a közvélemény pontos és hiteles tájékoztatása. Ezért kérte a Nemzeti Ionformációs Központ vezetőjét – aki a képviselőket is tájékoztatta -, hogy oldja fel az anyag titkosítását. Külföldi lapok értesülése szerint amerikai kémek szövetségesekről is gyűjtöttek adatokat. A hírszerzés ukrán tábornokokon kívül magyar, izraeli és dél-koreai hivatalos személyeket is megfigyelt.
A NATO főtitkára további sokoldalú segítséget ígért Ukrajnának váratlan kijevi látogatásán. Jens Stoltenberg elmondta, hogy eddig a NATO-szövetségesek már több tízezer ukrán katonát képeztek ki és 65 milliárd eurós katonai segítséget nyújtottak az országnak. Ezután úgy fogalmazott, nem lehet tudni, mikor ér véget ez a háború, de a mérgező orosz agressziót meg kell állítani. Egyúttal azt is kijelentette, hogy Ukrajna helye az euro-atlanti családban, a NATO-ban van és ehhez támogatásra is számíthat. Moszkvában azonnal reagáltak erre és jelezték, hogy nem hagyják válasz nélkül, ha Ukrajna valóban a NATO tagja lesz.
Az edénycsörömpölés nem viszi előre a dolgokat – mondta a francia elnök, akit vidéki körútjának több állomásán is edények összeütögetésével próbáltak megzavarni tüntetők. Emmanuel Macron a most elfogadott nyugdíjreformot igyekezett népszerűsíteni, de a legtöbb helyen tiltakozókkal találkozott. Többek között azt követelték, hogy az elnök mondjon le. A francia alkotmánytanács a múlt héten már jóváhagyta a nyugdíjkorhatárnak a jelenlegi 62-ről 64 évre emelését előíró törvénytervezetet, amelyet az államfő ki is hirdetett. Ennek ellenére a január óta tartó tiltakozások országszerte folytatódtak.
Nagy-Britanniában bajba kerülhet az új kormányfő is, noha a konzervatívok és a közvélemény is értékelte eddigi pragmatikus, nyugodt kormányzását. Csakhogy a héten kiderült, hogy Rishi Sunak nem jelentette be, hogy felesége részvényes egy olyan szervezetben, amely az állami költségvetésből is kap támogatást. Emiatt a képviselői magatartás normáit vizsgáló bizottság elnöke eljárást is indított vele szemben. Sunak feleségének egy gyermekgondozási ügynökségben vannak részvényei, a kormány pedig éppen a múlt hónapban emelte meg a hasonló cégeknek nyújtható támogatások összegét. Ráadásul mindez most került nyilvánosságra, noha korábban a kormányfő azt közölte, hogy minden érdekeltségét bejelentette.
Ünnepélyesen felavatták Izrael nagykövetségének új épületét Türkmenisztánban. Az ebből az alkalomból a közép-ázsiai országba látogató izraeli külügyminiszter a kapcsolatok bővítésének fontosságáról beszélt. Eli Cohen szerint nagy lehetőségek vannak a kétoldalú technológiai, mezőgazdasági együttműködésben és a két állam közösen sokat tehet a térség biztonságáért is. Az Ashgabatban most felavatott izraeli képviselet mindössze 17 kilométerre van az iráni határtól.
Vészesen fogy a grönlandi és antarktiszi jégtakaró – állapította meg egy nemzetközi tanulmány. A kutatók szerint 2017 és 2020 között az átlagos grönlandi olvadás évente 20 százalékkal nagyobb mértékű volt, mint az évtized elején. Ezt pedig sokan katasztrofálisnak minősítették. A felgyorsult jégolvadást egyértelműen a klímaváltozás okozza. Ugyanakkor a legfrissebb adatok alapján az Antarktisz egyes részein, ahol sokkal több jég található, mint Grönlandon, lassul a jégolvadás. Mindez viszont nem emeli jelentősen a tengerek vízszintjét. Miután a Föld óceánjai hatalmasak, a felolvadt jég miatt 1992 óta csupán alig 21 milliméterrel nőtt a vízszint.
A Fővárosi Állat- és Növénykert ezen a hétvégén változatos programokkal várta az érdeklődőket a Föld napja alkalmából megrendezett Föld Fesztiválon. Már több évtizedes hagyomány, hogy a Föld napját a környezet és a természetvédelem, valamint az élővilág megismertetése jegyében ünneplik. Pénteken főleg az óvodák és iskolák tanulmányi csoportjait fogadták, a következő két nap pedig a családoké. Az állatkert különböző pontjain összesen 16 állomáson kínáltak különböző ismeretterjesztő programokat. Emellett az érdeklődők találkozhattak a szezonban rendszeres látványetetésekkel, állatbemutatókkal és képzésekkel is.
Időjárás:
És végre egy hétvége, amikor nyugodtan lehetett szabadtéri programokat is szervezni. Ma is többórás napsütés várható. Délelőtt északkeleten lehet egy-egy zápor, délután nyugat felől fokozatosan vastagszik a felhőzet. Néha megélénkül a déli, délkeleti szél. A hőmérséklet napközben 17 és 23 fok között alakul, estére pedig 1 és 9 fok közé hűl le a levegő.
