A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.24.
Életének 59. évében elhunyt Bajkai István országgyűlési képviselő.
Az LMP indítványozza, hogy április 23-át nyilvánítsák az otthonápolás napjává – mondta Hohn Krisztina.
Este 8 órakor egy percre Izrael szerte megszólalnak a szirénák az izraeli háborúkban elesett katonák és a terrortámadások áldozatainak emlékére.
Évek után újra közösen emlékeztek meg a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának 78. évfordulójáról a horvátországi állami és kisebbségi vezetők.
Belföldi hírek:
Életének 59. évében elhunyt Bajkai István országgyűlési képviselő. Bajkai 1988-ban a Fidesz alapító tagja volt. 1990-1994 között Budapest VI. kerületben önkormányzati képviselő, 2014-2018 között Budapest VII. kerületben önkormányzati képviselő és alpolgármester. 2018-tól országgyűlési képviselő volt. Képviselőtársai a közösségi-oldalaikon emlékeztek meg róla: „Élmény volt vele beszélgetni. Műveltsége, szerénysége, hite példa lehet mindannyiunk számára!” – fogalmazott Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója. „Bajtárs hunyt el. Régi, jó bajtárs, olyan, aki hosszú betegsége alatt is a munkájának élt. Sosem feledünk, Pista. Isten nyugosztaljon!” – írta Kocsis Máté. A Fidesz Bajkai Istvánt saját halottjának tekinti és osztozik a család fájdalmában – írta a párt közleményben. A Parlamenti imacsoport is búcsúzik Bajkai Istvántól. Vejkey Imre kereszténydemokrata országgyűlési képviselő, az imacsoport vezetője elmondta, Bajkai István az imacsoport rendszeres résztvevője volt, most érte imádkoznak. Bajkai István visszajáró vendége volt televíziónknak. Ma rá emlékezünk. Bajkai István 59 éves volt.
Novák Katalin köztársasági elnök a közösségi-oldalán reagált a pápa magyarországi látogatásával kapcsolatos szavaira. A szentatya bejegyzésében köszönetet mondott a magyarországi látogatásnak az előkészületeiért. „Remélem, hogy együtt imádkozhatunk Magyarországon a békéért, a családért, a hit, a remény és a szeretet megújulásáért” – fogalmazott immár a magyar államfő. Ferenc pápa a Szent Péter téren vasárnap délben, a liturgiai év ezen időszakában szokásos Mennyek királynője imádság után elmondta, hogy pénteken háromnapos látogatásra indul Budapestre. Kijelentette, útja a 2021 szeptemberében, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából tett korábbi látogatásának teljessé tétele. Ferenc pápa hangoztatta, Európa közepébe utazik, mely felett továbbra is a háború fagyos szelei fújnak. Hozzátette, hogy rengeteg ember elmenekülése miatt sürgető a humanitárius kérdések napirendre tűzése. Ferenc pápa vasárnap Budapesten mutatja be a vasárnapi misét és mondja el a Mennyek királynője imádságot.
Az LMP indítványozza, hogy április 23-át nyilvánítsák az otthonápolás napjává – mondta az ellenzéki párt népjóléti és családügyi szakszóvivője. Hohn Krisztina kifejtette: a beteg hozzátartozóikat otthon ápolók megbecsüléséhez hozzátartozna az is, hogy minimálbérhez kötött ápolási díjat kaphassanak, azokhoz hasonlóan, akik gyermeküket ápolják otthon. Hozzátette, hogy a szociális és az egészségügyi ellátórendszer is rendkívül leterhelt, ezért is lenne lényeges, hogy minél többen meg tudják oldani hozzátartozóik otthoni ápolását. Az LMP ezért felkéri a kormányt, hogy haladéktalanul dolgozza ki az ápolási díj összegének a mindenkori minimálbérhez való kötését, ennek jogszabályi feltételeit, és a költségvetésben biztosítsa az erre szánt pénzt – közölte Hohn Krisztina.
Az ukrán-magyar határszakaszon 6097-en léptek be Magyarországra szombaton, a román-magyar határszakaszon belépők közül pedig 9537-en nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül a rendőrség 83 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Nekik ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzéséért – áll a közleményben.
Külföldi hírek:
Ma este kezdődik az Emlékezés Napja. Este 8 órakor egy percre megszólalnak a szirénák országszerte az izraeli háborúkban elesett katonák és a terrortámadások áldozatainak emlékére. Közvetlenül a sziréna után országszerte megemlékezések kezdődnek. A fő szertartásra Jeruzsálemben a Siratófalnál került sor. Holnap 11:00 órakor két percre ismét megszólalnak majd a szirénák, ezzel veszik kezdetüket az állami megemlékezések, országszerte 52 katonai temetőben és az emlékhelyeken. A fő ceremóniára a jeruzsálemi Herzl-hegyen kerül sor, amelyen Benjamin Netanjahu miniszterelnök is részt vesz. Az Emléknap holnap este fáklyagyújtással ér véget és kezdetét veszi a 75. Függetlenségi Nap.
Herci Halevi izraeli vezérkari főnök a politikai ellentétek félretételére szólított fel a ma este kezdődő Emlékezés napjának idejére. Halevi szerint a politikai vitákat távol kell tartani a katonai temetőktől, hogy a gyászoló családok magányosan gyászolhassanak. Halevi azért szólalt meg az Emlékezés napja előtt, mert több temetőben tiltakozásra számítanak a megemlékezések idején a miniszterek beszédei alatt, különösen olyan helyeken, ahol a hadseregbe vallási vagy más okból be nem vonult politikusok készülnek megemlékezni az elesettekről. Halevi mellett Netanyjahu is felszólított mindenkit a politikai viták kerülésére a temetők környékén. „Az elmúlt hónapokban fontos vita dúlt közöttünk a demokráciánkról, de ezekben a napokban arra kérek minden választott tisztségviselőt – jobb- és baloldalról egyaránt -, hogy tegyék félre a vitát és hagyják azt a temetőkön kívül” – állt Netanjahu videónyilatkozatában.
Jichák Joszef szefárd főrabbi azt mondta egy videóban Moshe Arbel új bel- és egészségügyi miniszternek, hogy csak azzal a feltétellel biztosítson költségvetést az önkormányzatoknak, hogy zsinagógákat és jesivákat hoznak létre. A videót a Kan közszolgálati műsorszolgáltató tette közzé. A rabbi arra is felhívta Arbel figyelmét, hogy ne mondja ezt el nekik, hisz ahogy fogalmazott, ez nem legális. „Csináld okosan” – szólította fel. A megjegyzések a heti vallástudományi ülésen hangzottak el, amelyet Joszef rabbi a hétvégén szokott tartani. A videóban Arbel nem reagál a rabbi megjegyzésére, csak kuncog. A szekuláris jobboldali Jiszráel Beitenu elnöke, Avigdor Liberman a főrabbi menesztésére szólított. „Eljött az idő, hogy véget vessünk annak az őrültségnek, hogy a Kneszetben és a hivatalos állami intézményekben ultraortodox üzletelők trükközései és kétes ügyletei révén kirabolják a közkasszát” – írta Liberman. „Eljött az ideje a vallás és állam szétválasztásának.” – fogalmazott.
A kelet-ukrajnai Bahmut városában harcoló orosz erők elfogták és „kivégezték” Alekszandr Dubovikot, az izraeli állampolgárt, aki önként jelentkezett az ukrán hadseregbe harcolni. Dubovik 2022. december 23-án halt meg, de személyazonosságát csak most hozták nyilvánosságra. A jelentések szerint a harc során megsebesült, az orosz erők elfogták, majd kivégezték. A 34 éves Dubovik Dnyiproban született, később alijázott Izraelbe, megnősült és két gyermeke született. Szülei, és testvérei Izraelben élnek. 2022 februárjában, miután Ukrajnában kitört a háború, visszatért, hogy jelentkezzen a hadseregbe. „Ha ezt nem teszem meg, hogyan tudnék a gyermekeim szemébe nézni?” – magyarázta akkor a feleségének. Azt mondta, hogy „Ukrajnáért, a szabadságért és a rabszolgaság ellen harcol”.
A fekete-tengeri gabonamegállapodás meghosszabbítását és betartását sürgették vasárnap a hét legfejlettebb ipari ország csoportjának (G7) gazdasági miniszterei. A tárcavezetők a Japánban tartott, kétnapos egyeztetés után kiadott közös közleményben hívták fel a figyelmet az egyezmény fontosságára, egyúttal azt vetették Oroszország szemére, hogy „az élelmiszert geopolitikai kényszerítőeszközként használja”. A G7 államai készek támogatni Ukrajna újjáépítését, beleértve a mezőgazdasági földek aknamentesítését és a mezőgazdasági infrastruktúra helyreállítását – szögezték le. A miniszterek emellett aggodalmukat fejezték ki az ukrajnai háború a világ élelmiszerellátásra gyakorolt hatása miatt, beleértve a gabona, a műtrágya és az üzemanyag árának jelentős drágulását.
„A G7-ek idiótáinak ötlete a hazánkba irányuló export teljes betiltásáról kiváló, mivel ez egyben a hazánkból származó import betiltását is jelentené a G7-országok leginkább érzékeny területein. Ebben az esetben a gabonaüzlet és sok más dolog, amire olyan égető szükségük van, megszűnik létezni” – írta Dmitrij Anatoljevics Medvegyev a közösségi-oldalán. Az orosz politikus a G7-es országok egyik tervére reagált, amelynek értelmében megtiltanák az árucikkek exportálását Oroszországba.
Franciaország, Ukrajna, Észtország, Lettország és Litvánia megdöbbenését fejezte ki, miután Kína párizsi nagykövete megkérdőjelezte a volt szovjet államok – közöttük Ukrajna – szuverenitását. Lu Sa-je nagykövet egy francia televízióban pénteken arra kérdésre válaszolva, hogy mi az álláspontja a Krím hovatartozásáról, kijelentette, hogy történelmileg Oroszország része volt, és Nyikita Hruscsov volt szovjet vezető ajándékozta Ukrajnának. „Ezeknek a volt szovjet országoknak jelenleg nincsen nemzetközi jogállásuk, mert semmilyen nemzetközi megállapodás nem rögzíti a szuverén státusukat” – tette hozzá Lu Sa-je. Franciaország vasárnap válaszul „teljes szolidaritásáról” biztosított minden érintett államot, amelyek megfogalmazása szerint „több évtizednyi elnyomás után” vívták ki a függetlenségüket. „Ami Ukrajnát illeti, az egész nemzetközi közösség, Kína is elismerte az 1991-es határaival, beleértve a Krímet” – szögezte le a francia külügyminisztérium egyik szóvivője.
Közösen emlékeztek meg a jasenovaci koncentrációs tábor felszabadításának 78. évfordulójáról vasárnap a horvátországi állami és kisebbségi vezetők – közölte a horvát közszolgálati televízió. Az elmúlt néhány évben a horvátországi zsidó közösség képviselő külön megemlékezést tartottak, és Zoran Milanovic köztársasági elnök sem vett részt tavaly a központi állami megemlékezésen, néhány nappal azt megelőzően egyedül rótta le tiszteletét az áldozatok előtt. A horvátországi zsidó, szerb és roma közösség tagjai éveken át azért bojkottálták a hivatalos állami megemlékezést, mert úgy vélték, „újra életre kelt az usztasizmus Horvátországban. Ognjen Kraus, a horvátországi zsidó közösségek elnöke a sajtónak úgy nyilatkozott: idén azért jött el a megemlékezésre, mert a meghívót a Jasenovac Közintézmény igazgatójától kapta rá, akinek munkáját nagyra értékeli. Ugyanakkor rámutatott: bár az elmúlt öt évben volt némi előrelépés az usztasa szimbólumok és köszönés közhasználatból való kitiltása terén, azok a dolgok, amelyekhez ragaszkodnak, nem történtek meg.
Szinte teljesen leállt az internetszolgáltatás Szudánban a több mint egy hete tartó harcok miatt – jelentette be a NetBlocks nevű internetfigyelő csoport. A tájékoztatás szerint a harcok kitörése óta rendszeresek a fennakadások az internetszolgáltatásban, vasárnapra az adatforgalom két százalékra esett vissza, vélhetően az áramkimaradások miatt. Mindeközben több ország, köztük Franciaország és Spanyolország kezdte meg a Szudánban dolgozó diplomáciai személyzet evakuálását, az Egyesült Államok pedig bejelentette, hogy kartúmi nagykövetsége munkatársait Etiópiába szállította, a diplomáciai képviselet munkáját határozatlan időre felfüggesztette. Az Egészségügyi Világszervezet azt közölte, a harcoknak már legalább 413 halálos áldozata és több mint 3500 sebesültje van, valamint figyelmeztetett, hogy a kórházakban elfogynak a vérkészletek és az orvosi felszerelések.
Időjárás:
Ma egy érkező hidegfront alakítja időjárásunkat. Mindenütt felhősödés várható.
Este több felé záporokkal, zivatarokkal kell számolnunk.
A hőmérséklet jellemzően 14 – 20 fok köré emelkedik.
