A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.04.22.
A kormány huszonöt termékkörre rendelt el behozatali tilalmat Ukrajnából – jelentette be Gulyás Gergely.
A Magyar Honvédség 1,65 milliárd forintból fejlesztette katasztrófavédelmi képességét.
Tovább folytatódnak Izrael szerte a több százezer résztvevővel rendelkező tüntetések, a koalíció tervezett igazságügyi reformja ellen.
Újabb dokumentumok kerültek nyilvánosságra az Északi Áramlat gázvezetékeinek tavaly szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban.
Belföldi hírek:
Gulyás Gergely, a miniszterelnökséget vezető minisztertől a kormányinfón a Heti TV szerette volna megtudni, mit tud tenni a kormány a lakáshitelek magas kamatai ellen, amelyek a hazai építőipart is nehéz helyzetbe hozzák. A politikus válaszában arról beszélt, hogy való igaz, a jelenlegi inflációs környezetben valóban olyan magasak a lakáshitelek kamatai, hogy lakásvásárlásra, építésre alig vesznek fel hitelt az emberek. Az infláció letörése egy hosszabb folyamat, aminek az egyik nagyon fontos lépése lehet az MNB alelnökének bejelentése, mely szerint a Monetáris Tanács a jövő héten dönthet a kamatfolyosó felső szintjének csökkentéséről. Ám miután egy hosszabb folyamatról van szó, Gulyás Gergely szerint erre az évre nem sok jót lehet mondani a hazai építőipar számára. Amennyiben sikerül az év végére az egyszámjegyű inflációt elérni, úgy a jövő év elejére a hitelkamatok csökkenésével az építőipar is beindulhat.
A miniszter beszámolt arról is, hogy a kormány huszonöt termékkörre rendelt el behozatali tilalmat Ukrajnából – köztük a repcére, a napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, valamint egyes húsfélékre – június 30-ig. A más országokból behozott termékekre pedig kötelezővé tették az elektronikus áruforgalom-ellenőrző rendszerbe való bejelentést. Tranzitszállításokra továbbra is van lehetőség. A hatóságok zárral látják el a határon a szállítmányokat, amelyeket elektronikus eszközökkel és járőrökkel is nyomon követnek – ismertette. Emlékeztetett: még az Európai Bizottság is azzal érvelt, hogy az ukrán gabonának Afrikát megsegítendő kell kijutnia Ukrajnából, ehhez képest a magyar agrárpiacot teszi tönkre. Úgy tűnik, Brüsszel is hajlandó konkrét javaslatot elfogadni a piaci nehézségek kezelésére – jegyezte meg. Magyarország szívesen segít Ukrajnának, de a szolidaritás korlátja, hogy a magyar gazdaságot, különösen a mezőgazdaságot ez nem teheti tökre.
Duray Miklós egész élete és személyes példamutatása üzenet a világ magyarságának – mondta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes csütörtökön a Parlamentben. A miniszterelnök-helyettes a közelmúltban elhunyt felvidéki politikus emlékére rendezett konferencián a rendszerváltoztatás emblematikus személyiségének nevezte Duray Miklóst. A politikus nemcsak a felvidéki, de az egyetemes magyarság életében is intellektuális iránytű volt – fogalmazott. Kiemelte: vannak ma is, akik politikai megrendelésre próbálják meghamisítani az elmúlt idők történelmét. De sem Duray Miklóst, sem az általa irányított Együttélést nem lehet kitörölni a történelemből – jelentette ki Semjén Zsolt.
A Magyar Honvédség 1,65 milliárd forintból fejlesztette katasztrófavédelmi képességét; a részben európai uniós forrásból megvalósult projektben olyan eszközöket vásároltak, amelyek segítik, hogy a honvédség hatékonyan tudjon részt venni a katasztrófák megelőzésében, a kár elhárításában. Solymosi Ferenc ezredes, a Magyar Honvédség Tartalékképző és Támogató Parancsnokság parancsnoka, a projekt menedzsere az eszközök csütörtöki átadásán a honvédség budapesti anyagellátó raktárbázisán felhívta a figyelmet arra: egyre gyakoribb és hevesebb természeti katasztrófákkal kell számolni világszerte és Magyarországon is. Az ezredes kiemelte: a Magyar Honvédségre a lakosság már hosszú évek óta nemcsak az ország területi szuverenitásának, lakosságának fegyveres védőjeként tekint, hanem olyan szervezetre is, amely katasztrófák idején a polgári lakosság, az infrastruktúra, az anyagi javak védelmezője.
Külföldi hírek:
A héten már többször voltak tüntetések Izraelben, hol a reformok mellett, hol a reformok ellen. Az igazságügyi reform több tucat izraeli támogatója tüntetett Aharon Barak, a Legfelsőbb Bíróság volt főbírájának otthona előtt. „Isten verjen meg” – hallani, ahogy az egyik tüntető egy megafonon keresztül Baraknak kiabál. A 86 éves holokauszttúlélő régóta a jobboldaliak haragjának célpontja az igazságszolgáltatás jelenlegi állapota miatt, bírálói szerint túl nagy hatalma van. Az ország több részén az ellentüntetők izraeli zászlókat tartottak, „szégyen” és „demokrácia vagy lázadás” szövegeket skandáltak, illetve Netanjahu bebörtönzését követelték. A héten idős asszonyok is ellepték a tel-avivi HaBima teret a tiltakozás jegyében. Ma a szombat kimenetele után, mint minden héten, ismét folytatódnak, az Izraelszerte több százezer résztvevővel rendelkező tüntetések, a koalíció tervezett igazságügyi felülvizsgálati reformja ellen.
Több tucat külföldi pilóta csatlakozik az izraeli légierőhöz az éves függetlenség napi átrepülésre jövőhét szerdán. Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint az Egyesült Államok, Németország, az Egyesült Királyság és Olaszország repülőgépei vesznek részt az átrepülésen, „az országok közötti partnerség és az Izrael Állammal való egyedülálló kapcsolatuk jeleként”. „A külföldi gépek Izrael egén fognak repülni, néhányukat az izraeli légierő gépei kísérik, az országok közötti együttműködés és szoros kapcsolat kifejezéseként” – teszi hozzá az IDF. A légierő bemutatói egy műrepülő-bemutatóból – köztük vadászgépek kutyaviadal-szimulációt bemutató bemutatójával – és egy átrepülésből állnak majd.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök felszólította a köztisztviselőket, hogy az idei emléknap és a függetlenség napja előtt tegyenek félre minden vitát, az igazságügyi reformmal kapcsolatos folyamatos viszálykodás ellenére. „Az elmúlt hónapokban fontos vita dúlt közöttünk a demokráciánkról, de ezekben a napokban arra kérek minden választott tisztségviselőt – jobb- és baloldalról egyaránt -, hogy tegyék félre a vitát és hagyják azt a temetőkön kívül” – áll Netanjahu videónyilatkozatában. A miniszterelnök szerint az „egység” az óra követelése, és a gyászoló családok „megérdemlik, hogy úgy éljék meg ezeket a napokat, hogy egész Izrael népe egységesen, viták nélkül álljon hőseink mögött”.
Szabadságát tölti nyugállományba vonulása előtt Szergej Avakjanc tengernagy, az orosz Csendes-óceáni Flotta parancsnoka – közölte a flotta sajtószolgálata. Avakjanc távozásának híre a Csendes-óceáni Flotta harckészültségének múlt pénteken elkezdődött meglepetésszerű ellenőrzése során került nyilvánosságra. Vlagyimir Putyin elnök szerint az ellenőrzés első szakaszát „nagyon magas színvonalon” hajtották végre. Orosz sajtójelentések egybehangzóan arról számoltak be, hogy a 65 éves Avakjanc helyére a tíz évvel fiatalabb Viktor Liina tengernagy kerülhet, aki 2021 óta az orosz Balti Flotta parancsnoki posztját tölti be. Ő korábban a vezérkari főnök helyettese és a Fekete-tengeri Flotta első parancsnokhelyettese volt. A Balti Flotta élére a TASZSZ állami hírügynökség értesülése szerint Vlagyimir Vorobjov altengernagy kerülhet, aki jelenleg az orosz fegyveres erők vezérkari főnökének helyettese.
Újabb dokumentumok kerültek nyilvánosságra az Északi Áramlat gázvezetékeinek tavaly szeptemberi felrobbantásával kapcsolatban. A dán járőrök ugyanis orosz hajókat láttak a vezetékek környékén, több mint száz fotót is készítettek róluk. Mindeközben a dán, finn, svéd és norvég állami műsorszolgáltatók közös vizsgálatot indítottak az Északi-tengeren cirkáló orosz felségjelzésű hajók ügyében, mely során arra jutottak, hogy Oroszország civileknek álcázott hajóflottával gyűjt információkat a térség országainak katonai tevékenységeiről. A dán járőrök szerint napokkal az Északi Áramlat gázvezetékek tavaly szeptemberi felrobbantása előtt Bornholm szigete közelében is orosz hajókat észleltek – közölte kedden a dán kormány.
Dánia és Hollandia tizennégy Leopard-2 A4 típusú harckocsit adományoz közösen Ukrajnának – közölte a két ország csütörtökön. A harckocsikat, amelyeket egy harmadik féltől vásárolnak meg, felújítják, és várhatóan 2024 első negyedévében szállítják le őket. Troels Lund Poulsen, Dánia ügyvivő védelmi minisztere elmondta: Európa békéje és biztonsága szempontjából elengedhetetlenül fontos, hogy ne hagyjuk, hogy az ukránok egyedül küzdjenek. Februárban Dánia, Németország és Hollandia bejelentette, hogy egyesítik erőforrásaikat, és legalább száz régi, Leopard 1-es tankot állítanak helyre, és adnak át Ukrajnának idén és jövőre.
Nincs alternatívája Ukrajna támogatásának, a segítség elmaradása Oroszország győzelmét jelentené – jelentette ki Petr Pavel cseh államfő Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral Brüsszelben közösen tartott sajtótájékoztatóján. A cseh elnök a NATO brüsszeli székházában tartott sajtóértekezleten kijelentette: Ukrajna támogatása kötelesség. Szavai szerint a segítségnyújtásnak következetesnek kell lennie, és figyelembe kell vennie azokat a kockázatokat, amelyekkel a támogatás elmaradása járhatna. Ukrajna esetleges NATO-tagságával kapcsolatban azt mondta, nehéz a csatlakozás pontos dátumáról beszélni a háború közepette. „Először a háborúnak be kell fejeződnie, aztán lehet majd időpontokról beszélni” – fogalmazott.
Ismét tüntettek Franciaországban. Ezúttal tüntetők rohamozták meg a párizsi üzleti negyedet a francia nyugdíjreform ellen tiltakozva. A demonstrálók elfoglalták az Euronext tőzsde épületét. „Itt vagyunk, itt vagyunk, még ha Macron nem is akarja, itt vagyunk!” − skandálták. Emmanuel Macront a nyugdíjreform ellen hangosan tiltakozók fogadták vidéki látogatássorozatának újabb, déli állomásán, ahova a következő száz napra előirányzott programja oktatási intézkedéseinek népszerűsítésére érkezett. A köztársasági elnököt egyébként a héten már egyszer edénycsörömpöléssel fogadták a tüntetők az elzászi Sélestat-ban, akik serpenyőket és lábasokat ütögettek, hogy belefojtsák a szót az elnökbe.
A legfőbb török ellenzéki elnökjelölt, Kemal Kilicdaroglu a hivatalos közösségi-oldalán nyíltan beszélt arról, hogy az alevita vallási kisebbséghez tartozik. Kilicdaroglu rámutatott: eljött az ideje, hogy egy nagyon érzékeny témáról beszéljen. „Alevita vagyok, azaz őszinte muszlim” – húzta alá a közzétett videóban. A választókhoz szólva hangsúlyozta: egyetlen szavazattal „ki tudják húzni” az országot a fájó felekezeti vitákból. Az aleviták az iszlám síita ágához köthetők. Törökország hivatalosan nem ismeri el őket, a múltban diszkrimináció és vérengzések áldozatai voltak. Nem azonosak a Szíriában élő alavitákkal. Az aleviták nem követik a szunnita iszlám öt oszlopát. Nem tekintik kötelezőnek a mekkai zarándoklatot, sem a ramadán idején esedékes böjtöt. Imádkozni nem mecsetekbe, hanem saját imaházaikba, azaz a cemevikbe járnak.
Időjárás:
Ma is folytatódik az alapvetően napsütéses. Tovább melegszik a levegő.
Este nyugodt, csillagfényes égbolt a valószínű.
A hőmérséklet jellemzően 18 – 20 fok köré emelkedik.
