A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.01.31.
Magyarország egy fokozattal feljebb emelte az együttműködés szintjét Azerbajdzsánnal – jelentette be Orbán Viktor.
A szankciók ellenére béke nincs, és Európa gazdasága szenvedte el a hibás döntéseket, mondta Németh Szilárd a Heti TV Pirkadat című műsorában.
Izrael ENSZ-nagykövete szerint a világszervezet nem tölti be azt a célt, amiért egykor létre lett hozva.
Brazília, Argentína és Kolumbia is megtagadta, hogy az Egyesült Államokat és az Európai Unió tagállamainak egy részét követve fegyvereket küldjenek Kijevnek.
Belföldi hírek:
Magyarország egy fokozattal feljebb emelte az együttműködés szintjét Azerbajdzsánnal, a kiemelt stratégiai partnerség szintjére – jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Budapesten. A kormányfő a Karmelita kolostorban találkozott Ilham Aliyev azeri elnökkel. Közös sajtónyilatkozatukban Orbán Viktor kiemelte: azért emelték az együttműködés szintjét, mert mindkét ország jól látja, hogy „nemcsak Európa, hanem az Európával kapcsolatban lévő térségei is a világnak a veszélyek korába léptek”. A mostani találkozót az különbözteti meg a korábbiaktól, hogy „a nemzetközi viszonyrendszer, amely körülvesz bennünket”, sokkal veszélyesebb, mint bármikor korábban – mondta. Közölte: az energiadiverzifikáció igénye felértékeli Azerbajdzsánt, és üdvözölik, hogy Azerbajdzsán elkötelezte magát az európai energiabiztonság javítása mellett.
Ausztriával hagyományosan jó szomszédok vagyunk, együttműködésünk szinte minden területen, így a katonai-védelmi területen is nagyon szoros – mondta a honvédelmi miniszter, miután megbeszélést folytatott az osztrák védelmi miniszterrel hétfőn Budapesten. Szalay-Bobrovniczky Kristóf kiemelte: a megbeszélésen egyetértettek Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszterrel a nyugat-balkáni országok stabilitásának fontosságában. Hozzátette: a megbeszélésen szóba került az ukrajnai háború is. Magyarország álláspontja világos: nem küldünk fegyvereket a konfliktusba, mert el akarjuk kerülni annak eszkalációját, és ebben a tekintetben is Ausztriával egy platformon állunk, a semleges Ausztria sem küld fegyvereket a háborúba – emelte ki a miniszter. Szalay-Bobrovniczky Kristóf elmondta: tájékoztatta osztrák kollégáját a magyar haderőben zajló fiatalításról is. Klaudia Tanner osztrák védelmi miniszter hangsúlyozta: kiváló a két ország együttműködése, a két ország hadereje hét külföldi misszióban is együtt dolgozik.
A szankciók ellenére béke nincs, az oroszokat sem sikerült térdre kényszeríteni, és Európa gazdasága az, amelyik a hibás döntéseket megszenvedte, mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, rezsivédelmi biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában. Elmondta, a magyar kormány jelentős forrásokat biztosít annak érdekében, hogy az ország elkerülje a válságot. Hangsúlyozta, a miniszterelnök kitartó munkájának is köszönhető, hogy hazánk a földgázra és a kőolajra vonatkozó szankciókból kimaradt. Hozzátette azonban, hogy Brüsszel még mindig további szigorításokat tervez, most éppen a nukleáris energiahordozókra és technikákra vetnének ki szankciókat. Németh Szilárd kijelentette, ez Magyarországot lehetetlen helyzetbe hozná. Németh Szilárd az orosz-ukrán háborúról is beszélt a folyamatos és növekvő fegyverszállítások kapcsán. Szerinte ez egy veszélyes játék, mert az látszik, a fegyvereket szállító országok a háborúban érdekeltek. Emlékeztetett, Orbán Viktor többször is hangoztatta, amíg ő a miniszterelnök, addig Magyarország nem süllyed bele a háborúba, a kormány egyértelműen a béke álláspontján van. A Holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából a képviselő elmondta, a magyar kormány álláspontja egyértelmű, zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben, és ezt mindenek felett képviselni fogja.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Abdellatif Miraoui marokkói felsőoktatásért és innovációért felelős miniszterrel közös sajtóértekezletén arról számolt be, hogy megállapodást írtak alá, amelynek értelmében a 2023 és 2025 közötti időszakban évi 150-ről 165-re növelik a marokkói diákoknak biztosított ösztöndíjas helyek számát a magyarországi egyetemeken. Kiemelte, hogy folyamatos bővülés mellett az idei tanévre ismét rekordszámú jelentkezőt regisztráltak az észak-afrikai országból. Márciusban közös ülést tart a magyar és a marokkói rektori konferencia, magyarországi intézmények vendégoktatókat küldenek a legnagyobb marokkói egyetemekre, illetve közös kutatási pályázatokat is finanszíroznak – sorolta.
Külföldi hírek:
Izrael ENSZ-nagykövete szerint a világszervezet nem tölti be azt a célt, amiért létre lett hozva. Gilad Erdan, Izrael ENSZ-nagykövete a holokauszt emléknapja alkalmából a Közgyűlés előtt tartott beszédében ostorozta a világszervezetet, amiért az aránytalanul nagy hangsúlyt fektet Izraelre. Az ENSZ-t a holokauszt hamvaiból alapították. Azért hozták létre, hogy az emberiséget soha többé ne érje ilyen sötétség – mondta Erdan. A zsidó nép által elszenvedett borzalmak élő emlékműve. Mint ilyen, az ENSZ felelőssége, hogy a világ élére álljon a gyűlölet elleni küzdelemben, ám amikor az antiszemitizmus elleni küzdelemről van szó, az ENSZ sajnos figyelmen kívül hagyja a célt, amiért létrehozták – mondta Erdan.
Amicháj Chikli diaszpóraügyi miniszter megosztotta véleményét a Palesztin Hatóságról. „A Palesztin Hatóságot lényegét és szemléletét tekintve neonáci entitásnak látom” – mondta Chikli a Ynet hírportálnak. „Úgy gondolom, hogy a Palesztin Hatóság a mai napig Izrael Állam ellensége. Még mindig nincs semmilyen békemegállapodásunk vele. Ez egy ellenséges entitás, egy olyan entitás, amely ízig-vérig antiszemita. Meg kell vizsgálnunk a Palesztin Hatóság alternatíváit” – tette hozzá. „A világ legantiszemitább politikai entitása a Palesztin Hatóság, amelyben a lakosság 93%-a antiszemita álláspontokat képvisel” – jegyezte meg Chikli, utalva a Rágalmazásellenes Liga 2014-es jelentésére.
Légicsapást ért Szíria keleti részén egy iráni fegyvereket szállító autókonvojt, heten meghaltak – jelentette hétfőn a országbeli harci cselekményeket megfigyelő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja. A nagy-britanniai székhelyű szervezet szerint a támadás az iraki határ mentén lévő Bukamal térségében történt, az áldozatok nem szíriai állampolgárok voltak. A konvoj Irakból lépett szíriai területre – tette hozzá az OSDH. A szervezet emellett azt közölte, hogy a múlt héten legalább két másik konvoj ért Irakból Szíriába. A támadásért senki nem vállalta a felelősséget, Izrael azonban rendszeresen hajt végre légicsapásokat szíriai területen lévő Irán-barát célpontok ellen. Az általában fegyverszállítmányok, fegyverraktárak és iráni vagy Iránból támogatott fegyveresek elleni légitámadásokkal Izrael megpróbálja elejét venni az ország közelébe telepített iráni szövetségesek, köztük a libanoni síita Hezbollah milíciája további felfegyverzésének.
Öngyilkos merénylő robbantotta fel magát hétfőn az északnyugat-pakisztáni Pesavár egyik mecsetjében, a merényletben legkevesebb 28 ember meghalt, a sebesültek számát 150-re teszik – közölték a helyi hatóságok. A mecsetben nagyjából 260 hívő imádkozott éppen, köztük több rendőr a közeli rendőrőrsről, amikor a támadó működésbe hozta a testére erősített robbanómellényt. A detonáció következtében az épület egy része beomlott, emiatt különösen magas a sérültek száma. Sokak állapota válságos, félő, hogy a halálos áldozatok száma tovább emelkedhet. Pesavárban, az Afganisztánnal határos Haibar-Pahtúnhva tartomány székhelyén fegyveres csoportok, köztük a pakisztáni tálibok rendszeresen követnek el támadásokat. A hétfői merénylet elkövetőjeként egyelőre nem jelentkezett senki.
Recep Tayyip Erdogan török elnök jelezte, hogy országa engedélyezheti Finnország NATO-csatlakozását, ellenben Svédországéval, amit Ankara provokációkra hivatkozva nem támogat – írta hétfőn a Yeni Safak török kormánypárti napilap. „Finnországot illetően más üzenetet adhatunk”. Amikor ezt megteszik, „Svédország sokkot fog kapni” – fogalmazott az államfő vasárnap egy, az északnyugat-törökországi Vezirhanban tartott rendezvényen. Figyelmeztette ugyanakkor Helsinkit, hogy nem szabad ugyanabba a hibába esnie, mint Stockholmnak. Törökország és Svédország viszonya januárban elmérgesedett, miután a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd bő egy héttel később a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.
Karl Nehammer osztrák kancellár hétfői georgiai látogatásán támogatást ígért a tbiliszi kormánynak az európai uniós közeledéshez. A folyamat nem könnyű, „de érdemes fokozni az erőfeszítéseket” – mondta Nehammer Irakli Garibasvili kormányfőnek. Az osztrák vezető egyúttal biztosította a tbiliszi kormányt, hogy megérti az óvatos magatartást Oroszországgal szemben. Bár Tbiliszi elítélte az Ukrajna elleni orosz támadást, nem csatlakozott a Moszkva elleni nyugati szankciókhoz. „Georgia különleges geopolitikai helyzetben van, mert területének egy részét megszállták, és orosz katonák állomásoznak az országban, ezért más a politika” – mutatott rá az osztrák kancellár. Hozzátette: ennek fényében örül annak, hogy a kaukázusi ország támogatja az Oroszország elleni pénzügyi szankciókat.
Brazília, Argentína és Kolumbia is megtagadta, hogy az Egyesült Államokat és az Európai Unió tagállamainak egy részét követve fegyvereket küldjenek Kijevnek. Noha első hivatalos dél-amerikai útján Olaf Scholz német szövetségi kancellár igyekezett fegyverfelajánlásokat gyűjteni, a térség országai továbbra is a békét sürgetik. – Argentína és Latin-Amerika nem tervez fegyvereket küldeni sem Ukrajnába, sem más konfliktusövezetbe – szögezte le Alberto Fernández baloldali argentin elnök, miután Olaf Scholz német szövetségi kancellárral tárgyalt. A kancellár elsősorban azért utazott a térségbe, hogy a nyugati oroszellenes szankciók következtében meggyengült német gazdaságot dél-amerikai üzleti megállapodásokkal élénkítse fel, ám a kormány tisztviselői arra hívták fel a figyelmet, Scholz egyúttal növelni szeretné Ukrajna nemzetközi támogatását – különösen a fegyverellátmányok területén. Fernández korábban bírálta Moszkvát Ukrajna megtámadása miatt, az elnök azonban csakúgy mint a magyar kormány, a békét sürgeti az eszkaláció helyett.
Időjárás:
Ma mindenütt többnyire esős időre van kilátás. Pár fokot enyhül az idő, illetve helyenként a nap is kisüthet. Este mindenütt fokozatosan legyengül a szél. A hőmérséklet jellemzően 3 – 7 fok köré emelkedik.
