A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.02.01.
Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, közölte Szijjártó Péter.
Az LMP szerint az emberek elutasítják az újabb akkumulátorgyárak építését Magyarországon.
Az izraeli koalíció egy olyan új törvényt szorgalmaz, amely megakadályozza a Legfelsőbb Bíróság miniszteri kinevezésekbe való beavatkozását.
Oroszország megkezdte a „nagy bosszút” azért, hogy Ukrajna ellenállt az inváziójának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij.
Belföldi hírek:
Orbán Viktor miniszterelnök a Karmelita kolostorban fogadta Mevlüt Cavusoglu török külügyminisztert, aki magyar kollégája, Szijjártó Péter meghívására érkezett Budapestre – közölte Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke kedden. A megbeszélésen Magyarország és Törökország kétoldalú kapcsolatainak további megerősítéséről egyeztek meg. Orbán Viktor elmondta: Magyarország elkötelezett a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett, és mindent megtesz annak érdekében, hogy sikerüljön elérni a 6 milliárd dolláros magyar-török kereskedelmi forgalmat. A magyar kormányfő szerint Európa nem lehet stabil és biztonságos Törökország stabilitása és biztonsága nélkül. Éppen ezért az Európai Uniónak támogatnia kell Törökországot a migrációs kihívások kezelése során – szögezte le. Orbán Viktor és Mevlüt Cavusoglu egyetértett abban, hogy a nemzetközi közösségnek az orosz-ukrán háború mielőbbi, békés lezárásáért kellene erőfeszítéseket tennie.
Megkezdődött a tárgyalás a kiemelt stratégiai partnerségi megállapodás létrehozásáról Magyarország és Törökország között, a két ország együttműködésének kulcsszerepe van a hazánk előtt álló három legfőbb biztonsági kihívás kezelésében – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a török kollégájával, Mevlüt Cavusogluval közös sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszak eseményei jelentősen felértékelték Törökországot, és Magyarország rendkívül nagyra is értékeli Ankara szerepét a legfontosabb globális kihívások kezelésében. Leszögezte, hogy Magyarország, Ukrajna szomszédjaként, súlyosan és azonnal érzékeli a háború negatív hatásait, ezért érdekelt a minél előbbi békében. Kiemelte, hogy manapság már ahhoz is bátorság kell, hogy valaki a békéről beszéljen, sok esetben ez azonnal bírálatokat von maga után, az érintetteket „Putyin szövetségeseiként, az oroszok barátjaiként, a Kreml propagandistáiként” tüntetik fel. „Holott a háborúnak csak tárgyalásokkal lehet véget vetni, ezt Törökország sikeres közvetítési kísérlete is bizonyította” – mondta, utalva a gabonaexport újraindításáról létrejött megállapodásra.
A mielőbbi fegyvernyugvást nevezte célnak Ukrajnában Novák Katalin a Corriere della Sera olasz napilapban kedden megjelent interjúban. A köztársasági elnök Magyarország európai uniós tagságáról azt mondta, az ország a vállalt kötelezettségeket eddig is betartotta, ezután is betartja. Novák Katalin kedden és szerdán Rómában tárgyal Sergio Mattarella olasz államfő meghívására. A köztársasági elnök az ukrajnai háború kapcsán elmondta, Magyarország a NATO és az Európai Unió tagjaként szövetségesei mellett áll és a mielőbbi fegyvernyugvás a célja, Ukrajnának pedig erején felül segít. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kárpátalján százötvenezer magyar él. Szerinte Európának határozottan ki kell mondania, „ne tovább! Putyin átlépte a Rubicont”. Helyesnek tartja az egységes fellépést, de úgy értékelte, a választott eszközök kapcsán vannak, és kell, hogy legyenek különbségek az országok között. Elmondta, Európa valódi feladata megtalálni az egységet úgy, hogy közben elfogadjuk: történelmünk, adottságaink, kultúránk, gondolkodásunk sokban különbözik. Miközben lényegileg azonos is.
Az LMP szerint az emberek elutasítják az újabb akkumulátorgyárak építését Magyarországon. Kanász-Nagy Máté, az LMP frakcióvezető-helyettese azt mondta: Debrecenben és más városokban is jól látható, milyen elementáris lakossági ellenállást váltanak ki az akkumulátorgyár-építések. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, az akkumulátorgyártás súlyosan víz- és energiaigényes ágazat, Magyarországon pedig mindkettőből hiány van. Hozzátette: Magyarországon már működik annyi akkumulátorgyár, amely ellátja az országot. A debreceni akkumulátorgyár egy év alatt le tudna gyártani annyi akkumulátort, amivel az összes Magyarországon futó autót le lehetne cserélni elektromos autóra. Egy év után gyakorlatilag csak és kizárólag külföldi országokat támogatna Magyarország akkumulátorgyártása, miközben a gyártás negatív hatásait Magyarország viselné. Az LMP szerint nemet kell mondani a gazdaság olyan fejlesztésére, amely súlyos környezeti ártalmakkal jár.
Külföldi hírek:
Az izraeli koalíció egy olyan új törvényt szorgalmaz, konkrétan egy alaptörvény módosítást, amely megakadályozza a Legfelsőbb Bíróság miniszteri kinevezésekbe való beavatkozását. A koalíció ezzel a manőverrel adná vissza az egészségügyi és belügyminiszteri posztokat a szefárd ultraortodox Sasz párt vezetőjének, Arje Derinek. Benjámin Netanjahu miniszterelnök a múlt héten kénytelen volt kirúgni Derit, miután a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a nemrég elítélt képviselő nem tölthet be kabinet miniszteri posztot. A Legfelsőbb Bíróság úgy ítélte meg, Deri kinevezése „szélsőségesen ésszerűtlen” volt. Két fő okot említettek: Többszörösen elítélték korrupciós vádak miatt. Tavaly januárban tett hamis állítása, hogy örökre távozni szándékozik a politikai életből, ami arra késztette a jeruzsálemi békebíróság elnökét, hogy jóváhagyja a vele kötött enyhe vádalku megállapodást.
A Zsidó Ügynökség utasította fehéroroszországi megbízottját, hogy hagyja abba az alijázás, azaz az Izraelbe való bevándorlás előmozdításával kapcsolatos tevékenységét – tudta meg a Jerusalem Post. Az izraeli lap szerint nem világos, hogy az ügynökség miért döntött így. A JPost egyik feltételezése, hogy az Oroszország és Fehéroroszország közötti szoros kapcsolatok, valamint a Zsidó Ügynökség és az Orosz Föderáció közötti feszültség lehetett az egyik oka a döntésnek. A Zsidó Adatbank szerint Fehéroroszországban a zsidó közösségnek 8500 tagja van, valamint 33 ezren jogosultak alijázni az izraeli visszatérési törvény alapján. A Zsidó Ügynökségnek egy izraeli megbízottja van Fehéroroszországban és körülbelül 20 helyi alkalmazottja.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter jeruzsálemi látogatása során, érezhetően a két ország közös érdekekben és a közös demokratikus értékeken alapuló partneri kapcsolatára helyezte a hangsúlyt, diplomatikusan utalva Netanjahu egy hónapja működő kormánya és tervezett igazságügyi reformja nyomán kialakult társadalmi feszültségre. A terv tömeges tüntetéseket és heves bírálatokat illetve figyelmeztetéseket váltott ki vezető pénzügyi és jogi szakértők részéről. Mindezen belpolitikai viharok közepette, az amerikai külügyminiszter hangsúlyozta az alapvető demokratikus elvek és intézmények támogatását, beleértve az emberi jogok tiszteletben tartását, az egyenlő igazságszolgáltatást mindenki számára, a kisebbségi csoportok egyenlő jogait, a jogállamiságot, a szabad sajtót, illetve a szilárd civil társadalmat. Blinken szerint az új javaslatokkal kapcsolatos konszenzus kialakítása a leghatékonyabb módja, annak, hogy elfogadják őket, illetve, hogy tartósak legyenek.
A litván elnök szerint a Nyugatnak át kellene lépnie bizonyos „vörös vonalakat”, és harci repülőgépeket kellene Ukrajna rendelkezésére bocsátani. Gitanas Nauseda úgy fogalmazott, hogy a vadászgépek biztosítása „elengedhetetlen katonai segítség” Ukrajna számára Oroszországgal szemben. „A háború mostani kritikus pillanatában, amikor már küszöbön áll a fordulat, fontos, hogy késlekedés nélkül cselekedjünk” – fogalmazott a litván elnök. Kijev korábban több alkalommal kérte a nyugati országokat, hogy szállítsanak neki harci repülőgépeket. Olaf Scholz német kancellár és Joe Biden amerikai elnök mindeddig elutasította ezt a kérést, bár Franciaország az elvi lehetőségtől nem zárkózott el.
Oroszország megkezdte a „nagy bosszút” azért, hogy Ukrajna ellenállt az inváziójának – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, miközben az orosz erők fokozatos győzelmeket könyvelhettek el országa keleti részén. Zelenszkij hetek óta figyelmeztet arra, hogy Moszkva fokozni kívánja az Ukrajna elleni támadását, miután mintegy két hónapja gyakorlatilag patthelyzet alakult ki a délen és keleten húzódó frontvonalon. Bár nem volt jele szélesebb körű új offenzívának, az ukrajnai kelet-donyecki tartomány orosz ellenőrzés alatt álló részeinek adminisztrátora, Denisz Puszilin azt mondta, hogy az orosz csapatok megvetették lábukat Vuhledarban, egy szénbányászvárosban, amelynek romjai a háború kezdete óta ukrán bástyának számítanak. Kijev közölte, hogy visszaverte a Blahodatne és Vuhledar elleni támadásokat. A jelentett harcok helyszínei azonban egyértelmű, bár fokozatos orosz térnyerésre utalnak.
A Japán és a NATO közötti kapcsolatok mélyítésében állapodott meg Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára és Kisida Fumio japán miniszterelnök kedden Tokióban, közös közleményükben pedig kitértek az erősödő kínai-orosz katonai együttműködés miatti aggályaikra is. Oroszország Ukrajna elleni támadása, valamint Moszkva és Peking növekvő katonai együttműködése a második világháború óta nem látott feszültségekhez vezetett – szögezték le a közleményben. A főtitkár Kínával kapcsolatban azt mondta, Peking műveletei az ázsiai és csendes-óceáni térségben „kihívást jelentenek”, valamint azt is a kommunista állam szemére vetette, hogy „hamis híreket terjeszt a NATO-val és az ukrajnai háborúval kapcsolatban, ám hozzátette: mindezek ellenére sem tartják Kínát ellenséges hatalomnak. A találkozót követően Stoltenberg Japánt „a béke erős partnerének” nevezte.
Időjárás:
Ma átmeneti napsütések előfordulhatnak, de általában felhős lesz az ég. Este viszonylag enyhe idő várható. A hőmérséklet jellemzően 4 – 8 fok körül alakul.
