A BreuerPress és a HetiTV hírei 2023.01.04.
Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó Rómában, a Szent Péter-bazilikában rótta le kegyeletét a szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa ravatalánál.
Magyari Gábor Zoltán, a Magyar Kutatóűrhajós Program repülésüzemi és képzési vezetője a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a Hunor programról.
Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter kedden, jelentős rendőri erő kíséretében felment a Templom-hegyre.
Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a jogszabályt, amely lehetővé teszi a kormány számára, hogy blokkolja azokat a webhelyeket, amelyek nem hivatalos sajtóorgánumok.
Belföldi hírek:
Novák Katalin köztársasági elnök csütörtök reggel Vatikánvárosba utazik, hogy lerója kegyeletét XVI. Benedek nyugalmazott pápa gyászmiséjén – közölte a Sándor-palota Kommunikációs Igazgatósága. A 95 éves korában elhunyt emeritus pápát a Szent Péter-bazilika kriptájában helyezik örök nyugalomra, előtte gyászmise lesz. A magyar delegáció tagja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes is – közölte a Sándor-palota. Mindeközben Orbán Viktor miniszterelnök és felesége, Lévai Anikó kedden Rómában, a Szent Péter-bazilikában rótta le kegyeletét a szombaton elhunyt XVI. Benedek nyugalmazott pápa ravatalánál – közölte Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője. Orbán Viktor és Lévai Anikó imát mondott XVI. Benedekért és a gyászoló keresztény hívők közösségéért – tette hozzá a sajtófőnök.
A nyugdíjasok 2023-ban is számíthatnak a kormányra – mondta Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő a közösségi-oldalára feltöltött videójában. A kormányszóvivő elmondta: az új év újabb nyugdíjemelést hozott; január 1-jétől újabb 15 százalékkal nőttek a nyugdíjak. Ez átlagnyugdíjnál havi 27 120, illetve a 13. havi nyugdíjat is figyelembe véve évi 352 560 forintos emelést jelent – mondta. Hozzátette: a kormány a mostani emeléssel megelőlegezi az idénre becsült inflációt, ami a háború és a brüsszeli szankciók miatt jóval magasabb, mint az előző években volt. Kiemelte: ha a becsültnél magasabb lenne a valós infláció, akkor – ahogyan tavaly is megtették – idén is ki fogják egészíteni a nyugdíjakat. A kormányszóvivő szólt arról is, a nyugdíjasok megélhetését nemcsak a szankciós inflációt követő nyugdíjjal, hanem az élelmiszerár-stopokkal és a rezsicsökkentéssel is segítik.
Magyari Gábor Zoltán, a Magyar Kutatóűrhajós Program repülésüzemi és képzési vezetője a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a Hunor programról. Arra a kérdésre, hogy mi a különbség egy régebbi és egy mai űrhajó között, a szakember úgy felelt, alapjában véve semmi, de természetesen jóval modernebb eszközök találhatók egy mai űrhajóban. Mindezek mellett az űrhajósok szerepe is megváltozott, a 80-as években még a veszélyhelyzetek megoldására és az egész űrhajó üzemeltetésére is kiképezték őket, ma már kifejezetten kutató űrhajósokat küldenek fel. Arra a felvetésre, hogy mit lehetne azokra a véleményekre mondani, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem biztos, hogy a magyar űrprogramra kellene költeni, Magyari Gábor úgy felelt, soha nem voltak alkalmas időpontok. Azt is elmondta, a Hunor programot amerikai közreműködéssel hajtjuk végre, mindezek mellett Magyarország tagja az Európai Űrügynökségnek is, ami további szélesebb együttműködésekre ad lehetőséget. Hozzátette, ami a magyar űrhajósokat illeti, rövidesen kiderül annak a négy embernek a neve, aki a kiképzést megkezdheti, annyi azonban már most kijelenthető, hogy a legutolsó körbe csak férfiak jutottak be. Hangsúlyozta, ettől függetlenül a nők szerepe is elengedhetetlen, példaként említve Ferencz Orsolya miniszteri biztost, aki nélkül a magyar űrprogram sem valósulhatna meg.
Pert indítanak a DK fővárosi polgármesterei arra hivatkozva, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „politikai bosszúból megtagadta a kerületek rezsitámogatását”. Szaniszló Sándor, az ellenzéki párt fővárosi frakcióvezetője azt írta, a kormány Budapest lakosságának egyharmadától, összesen 620 ezer embertől tagadta meg a budapestiek adóiból is fizetett rezsitámogatást pusztán azért, mert ellenzéki vezetésű önkormányzatokat választottak. A fővárosnak szánt 8 milliárd forintos támogatásból nem részesül öt, DK-s polgármester által vezetett kerület, a III., a IV., a XI., a XV. és a XVIII. kerület, valamint Ferencváros sem. Szerinte a kormány által odaítélt önkormányzati támogatási összegek mögött nincsenek tisztességes számítások; a DK-s vezetésű kerületek a megítélt fővárosi kompenzáció átlagos összegére, kerületenként 471,5 millió forintra tartanak igényt.
Külföldi hírek:
Dacolva a Hamász terrorszervezet fenyegetéseivel, Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter (Otzma Jehudit) kedden, jelentős rendőri erő kíséretében felment a Templom-hegyre. Ez volt az első alkalom, hogy a párt vezetője kormánytagként látogatást tett a Templom-hegyen. Látogatása azután kapott zöld utat, hogy a miniszter hétfőn Jáákov Sabtáj rendőrfőkapitánnyal és a jeruzsálemi kerületi parancsnokkal közösen helyzetértékelést tartott, mely során megállapították, hogy tervének nincs akadálya. A helyzetértékelésen részt vevő biztonsági tisztviselők úgy vélték, hogy a fenyegetésekkel szembeni meghátrálás a terrorizmus jutalmazásának és az Izrael elleni fellépések legitimálásának minősülne. „Kormányunk nem adja meg magát a Hamász fenyegetéseinek. A Templom-hegy Izrael népe számára a legfontosabb hely, és fenntartjuk a muszlimok és keresztények mozgásszabadságát, de a zsidók is felmennek a hegyre. Azokkal pedig, akik fenyegetőznek, vasököllel kell bánni” – nyilatkozta Ben-Gvir a látogatás után. A palesztin külügyminisztérium elítélte a lépést, mondván: „Példátlan provokáció és veszélyes konfliktussal fenyeget”.
Elhalasztották Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök az Egyesült Arab Emírségekbe tervezett jövő heti látogatását, valamint számos muszlim ország, köztük Jordánia is tiltakozott Itamár Bengvír izraeli nemzetbiztonsági miniszter kedd reggeli templom-hegyi látogatása miatt – jelentette a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet kedden. Bengvír templom-hegyi látogatása után várhatóan egy későbbi januári időpontra halasztották Netanjahu első, korábban a jövő hétre tervezett külföldi útját az Egyesült Arab Emírségekbe. A miniszterelnöki hivatal illetékesei tagadták a lapnak, hogy összefüggés lenne Bengvír kedd reggeli vizitje és az emírségekbeli utazás késlekedése között, szerintük csak logisztikai okok állnak a háttérben. Az Egyesült Arab Emírségek, mellyel Izrael két éve, az Ábrahám-egyezmények keretében normalizálta kapcsolatait, hivatalos közleményben ítélte el Bengvír körsétáját az Al-Aksza-mecset mellett a jeruzsálemi Templom-hegyen, és azt követelte Izraeltől, hogy „hagyjon fel a veszélyes provokációkkal”.
Ambiciózus tervekkel vágott neki Koszovó a 2023-as évnek, ebben az esztendőben ugyanis szeretne csatlakozni az UNESCO-hoz, a NATO Partnerség a békéért programjához, az Európa Tanácshoz, és reméli, hogy a december közepén átadott uniós csatlakozási kérelme is pozitív elbírálást kap – írta a Kosovo Online című észak-koszovói, szerb nyelven tudósító hírportál. Hajrulla Ceku koszovói művelődési, ifjúsági és sportminiszter decemberben jelentette be, hogy Koszovó 2023 őszén beadja csatlakozási kérelmét az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez. Pristina 2015-ben már megpróbált csatlakozni az UNESCO-hoz, akkor azonban felvételét nem támogatta elegendő tagország. Darko Tanaskovic, Szerbia egykori UNESCO-nagykövete szerint Koszovónak most sincs több esélye a felvételre, mint nyolc évvel ezelőtt, Pristina viszont úgy érzi, most több nemzetközi szervezetet is a felvételi kérelmével kell „bombáznia”, hogy megerősítse nemzetközi helyzetét. Koszovó 2008-ban vált függetlenné Szerbiától, de Belgrád ezt nem ismeri el. Míg a világ több mint száz országa szerint Koszovó önálló állam, több ország ezt kétségbe vonja. A szerb külügyminisztérium egyre többször jelenti be, hogy egy-egy ország visszavonta Koszovó függetlenségének elismerését.
A védelmi kiadások mértékéről tárgyal a NATO tagállamaival Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a következő hónapokban. Egyes tagországok legalább a GDP két százalékára akarják emelni az eddigi minimumot – derült ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár egy kedden megjelent interjújából. A főtitkár nem nevezte meg az ambiciózusabb célkitűzést szorgalmazó országokat az interjúban, azt azonban elárulta, hogy legkésőbb a NATO következő, július 11-12-re kitűzött vilniusi csúcstalálkozójáig megállapodásra akar jutni. Mint mondta: ennek érdekében miniszteri szintű tárgyalásokat folytat majd NATO-országok fővárosaiban. A jelenlegi célkitűzés szerint – melyről 2014-ben állapodtak meg – a NATO-tagországoknak 2024-ig „közelíteni kell” védelmi kiadásaikat a bruttó nemzeti termékük (GDP) két százalékához.
Egy új ukrán törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy blokkolja azokat a webhelyeket, amelyek nem regisztrálták magukat hivatalos sajtóorgánumként. Volodimir Zelenszkij elnök aláírta a jogszabályt, miután a parlament jóváhagyta. Az újságírói érdekvédelmi szervezetek szerint az új törvény aláássa a sajtószabadságot. A törvénnyel kapcsolatban az Európai Újságíró-szövetség is közleményben szólalt fel. Szerintük a jogszabály ellentétes az Európában elfogadott sajtószabadsággal. Az ukrán parlament már 2019 óta dolgozik egy új médiatörvény megalkotásán. Zelenszkij akkor utasította a törvényhozást, hogy dolgozzanak ki erre vonatkozó tervezetet. A jogszabályalkotás korábbi fázisaiban a hírek szerint voltak sokkal szigorúbb változatai is a törvénynek. A jogszabályt korábban még az ukrán parlament jogi osztálya is bírálta.
Kedden megalakult az Egyesült Államok új Kongresszusa, az ország két házból álló törvényhozása, az alsóházban republikánus, a felsőházban demokrata többséggel. Az Egyesült Államok 118. Kongresszusát november 8-án választották meg az amerikai polgárok. Az alsóház, a képviselőház tagjait 2 évre választják, így az teljesen megújult, míg a felsőház, a Szenátus tagjait 6 évre választják, ezért kétévente a szenátori helyek mintegy harmadára írnak ki választást. A 118. Kongresszus képviselőházában a 435 képviselői helyből, 222-t foglalhat el republikánus politikus, 212-t demokrata, és egy hely betöltetlenül, miután a megválasztott képviselő, a demokrata Ronald McEachin virginiai politikus november elhunyt. A 100 tagú szenátusban formálisan a republikánusoknak van több képviselője, ugyanis 49 szenátorral rendelkeznek, míg a demokratáknak 48 szenátora van, ugyanakkor a 3 hivatalosan függetlenként feliratkozó szenátor a demokrata párthoz kötődő politikus.
Időjárás:
Ma is marad az évszakhoz képest enyhe idő. Este megvastagszik a felhőzet, helyenként eső sincs kizárva. A hőmérséklet jellemzően 8 – 11 fok körül alakul.
