Hosszabb távlatokban kell gondolkodni
Magyari Gábor Zoltán, a Magyar Kutatóűrhajós Program repülésüzemi és
képzési vezetője a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt a Hunor
programról.
A szakember elmondta, a repülés és az űrkutatás gyerekkora óta
foglalkoztatja, ami szinte természetes volt számára, hiszen édesapja
volt a 2018-ban elhunyt Magyari Béla kiképzett űrhajós, aki a 80-as
években az Interkozmosz programban vett részt. Hozzátette azt is, a
kiválasztási folyamat után annak idején két magyar űrhajósjelölt
maradt, végül Farkas Bertalan volt az, aki az első magyar űrhajós
lett. Mindez természetesen akkoriban elsőre csalódás volt, tette
hozzá, de végül Magyari Béla rájött arra, az űrhajózás egy hatalmas
csapatmunka, és minden szereplőnek büszkének kell lenni arra, hogy
ebben szerepet vállal. A szakember szerint úgy látszik, ez a családi
hagyomány folytatódik, hiszen édesapja után most ő az, aki a magyar
űrprogramban vállal szerepet. Arra a kérdésre, hogy mi a különbség egy
akkori és egy mai űrhajó között, a szakember úgy felelt, alapjában
véve semmi, természetesen jóval modernebb eszközök találhatók egy mai
árhajóban. Mindezek mellett az űrhajósok szerepe is megváltozott, a
80-as években még a veszélyhelyzetek megoldására és az egész űrhajó
üzemeltetésére is kiképezték őket, ma már kifejezetten kutató
űrhajósokat küldenek fel, akik a kutatási programot hajtják végre.
Arra a felvetésre, hogy mit lehetne azokra a véleményekre
mondani, hogy a jelenlegi nehéz gazdasági helyzetben nem biztos, hogy
a magyar űrprogramra kellene költeni, Magyari Gábor úgy felelt, sem a
történelemben, sem az űrkutatás történetében nem voltak alkalmas
időpontok. Pontosabban mindig voltak nehezebb helyzetek, gazdasági
válságok, háborúk, de mindezek mellett azt is meg kell érteni,
hosszabb távon kell gondolkodni. Ez egy olyan befektetés, ami
mindenképpen megtérül, és az emberiség javát szolgálja.
A Hunor programot amerikai közreműködéssel hajtjuk végre,
mindezek mellett Magyarország tagja az Európai Űrügynökségnek is, ami
további szélesebb együttműködésekre ad lehetőséget. Ezeknek az alapja
természetesen békés célú, hiszen az űrkutatás maga is békés célokkal
jött létre. Elegendő csak arra gondolni, hogy a világűr például már a
zsebünkben is ott van, hiszen telefonjainkban számos olyan alkalmazás
működik, amihez az űrtechnika ad segítséget. Ennek a békés célú
együttműködésnek kell működnie a továbbiakban is, a különböző – nem
békés célú történések pedig csak maradjanak meg a filmrendezők
fejében.
Ami a magyar űrhajósokat illeti, Magyari Gábor elmondta,
rövidesen kiderül annak a négy embernek a neve, aki a kiképzést
megkezdheti, annyi azonban már most kijelenthető, hogy a legutolsó
körbe csak férfiak jutottak be. Ám a nők szerepe az űrkutatásban is
elengedhetetlen, jegyezte meg. Hiszen például a magyar űrprogram sem
valósulhatott volna meg Ferencz Orsolya miniszteri biztos asszony
közreműködése nélkül.
