Vájécé hetiszakasz 2. kommentár, 5783. Kiszlév 4.
|
||||
 |
||||
Vájécé hetiszakasz 2. kommentár, 5783. Kiszlév 4.
„…létra van állítva a földre, teteje az eget éri, és íme, Isten angyalai fel és alá járnak rajta.” A tegnapi gondolat folytatása: „Jákob rájött: az általa tanult tudományágak képesek olyan szoros kapcsolatra, hogy valójában összekapcsolhatók. Megfigyelte, hogy „Isten angyalai”, vagyis azok az emberi lények, akik tanulmányaik és erőfeszítéseik révén tökéletességet értek el a szellem dolgában, fel tudtak mászni a létrán. Elérhetik a mennyország küszöbét, vagyis a megértés kapuját. Emelkedésük úgy írható le, mint az ismert jelenségek felől az ismeretlen felé való haladás, azaz minden ismert hatás oka. Ezt az okot a létra tetején álló Isten képviseli. Ezzel szemben, miután a végső okot tisztán elvontnak és spirituálisnak észlelték, ez a belátásuk lefelé ereszkedik, hogy egyre inkább a fizikai világunk részévé váljon. A létrán leereszkedő „angyalok” tehát a megvilágosodott emberek elméi, amelyek visszatérnek a földre, hogy hozzáadják az új talált dimenziót, és beépítsék azt gondolkodásukba. Bölcseink ezt a fogalmat közvetítették úgy, hogy rámutattak, hogy a szulám (létra) és a Szináj szavak számértéke megegyezik.”
Szép napot mindenkinek!
8.00: Saharit (Hegedűs)
