A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.29.
A Mol jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon – mondta Homonnay Ádám.
Ismét benyújtotta a szélenergia hasznosítását célzó határozati javaslatát az Országgyűlés elé az LMP.
Jelentős előrelépés történhetett Benjamin Netanjahu miniszterelnök kormányalakításában.
Az ukrán hatóságok különböző forgatókönyvekkel készülnek arra az esetre, ha teljes áramszünet fordulna elő.
Belföldi hírek:
A jó gondoskodáspolitika egy közösségi műfaj, az abban résztvevő különböző szervezetek együttműködésén alapul – hangoztatta a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. Fülöp Attila az első ízben megrendezett magyar csörgőlabdázás napja alkalmából rendezett eseményen kitért arra, hogy az állami fenntartó mindent megtesz a rábízottak ellátásáért, de valódi integráció csak több szereplővel képzelhető el. Ezért fontos a sportszövetségek, a civilek, az egyházak közreműködése – emelte ki. Elmondta, a jövő évi költségvetésben 1300 milliárd forint szerepel a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi kiadásokra, ami a 2010-es 325 milliárd forint négyszerese. „Többet adunk, mint korábban”, de ez csak akkor tud igazán hasznosulni, ha ilyen és hasonló programok, kezdeményezések vannak – mondta az államtitkár, utalva arra, hogy a Magyar Kézilabda Szövetség (MKSZ) a rendezvényen együttműködési megállapodást kötött a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal.
Az árnyékkormány puszta léte a politikai látszattevékenység része, mondta Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában. Már azért is, tette hozzá, mert az árnyékkormány nevében nem lehet törvényjavaslatot, módosítást benyújtani, erre csak a parlamenti pártoknak és képviselőknek van jogosítványa. A Momentum is így tesz. Ami a parlamenti munkát illeti, vannak olyan helyzetek, amikor a kormánypártokkal együtt lehet szavazni, az ellenzéki pártok közül például csak a Momentum képviselői nyomtak igen gombot az Európai Bizottsággal történő megállapodás érdekében benyújtott módosításokhoz. Tették ezt azért, jegyezte meg Gelencsér Ferenc, mert ezekre a forrásokra nagy szükség van. Azonban azt látni kell, ezeket az összegeket nem a magyar kormány, hanem a magyar emberek kell, hogy megkapják. Ezért is van szükség olyan programokra, amelyek valóban a magyarok érdekeit képviselik. A politikus beszámolt arról is, hogy pártja egy delegációt küldött Kijevbe. Mint elmondta, nem csak azért tartották ezt fontosnak, hogy szolidaritásukat fejezzék ki Ukrajna mellett, hanem azért is, mert Európában eddig csak Magyarország nem küldött magas szintű látogatót Ukrajnába. Az igaz, tette hozzá, hogy a hétvégén Novák Katalin is Ukrajnába látogatott, ám mindezt több más vezető európai politikussal együtt tette. A Momentum delegált küldöttsége Kárpátalján és Herszonban is járt.
Ismét benyújtotta a szélenergia hasznosítását célzó határozati javaslatát az Országgyűlés elé az LMP. Kanász-Nagy Máté azt mondta: ezzel megadják a cselekvés lehetőségét a kormánynak, ha ugyanis a kabinetnek fontos a megújuló energiaforrások elterjedése, támogatni fogja kezdeményezésüket. Az LMP „már elvesztette a fonalat” a kormány álláspontját illetően, ezért már nem arra figyel, amit kormányzati politikusok mondanak, hanem arra, amit tesznek – közölte Kanász-Nagy Máté, aki zavarosnak minősítette a kormányzati megnyilatkozásokat. Szerinte miközben Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, hogy személy szerint tiltaná a megújuló energiaforrások használatát, Palkovics László azóta távozó miniszter azok hasznosítása mellett foglalt állást; az energiaügyi tárca élére érkező Lantos Csaba pedig azt mondta, lesznek, lehetnek még Magyarországon szélkerekek, ha a helyi közösségek ezt jóváhagyják.
A Mol jövőre 40 milliárd forintot költ kőolaj- és földgázkutatásokra Magyarországon – mondta Homonnay Ádám, a Mol kutatási és termelési igazgatója Vecsésen, a társaság Vecsés-2 olajkútjánál, ahol november 11-én kezdődött a próbatermelés. A Mol egy hete jelentette be, hogy jelentős mennyiségű kőolajat talált Vecsés határában, 2100 méter mélyen, miután a júliusban elkezdett kutatóforrások sikerrel zárultak. A vecsési kutat november 11-én állították működésbe, a 2 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően mára naponta 100 köbméternyi (csaknem 600 hordónyi) olaj kitermelése zajlik, amelyet naponta tartálykocsikkal, a várost elkerülve szállítanak a százhalombattai Dunai Finomítóba. A próbatermelés a Mol 100 százalékos leánycégének, a Geoinform közreműködésével zajlik.
Külföldi hírek:
Jelentős előrelépés történhetett a Benjamin Netanjahu miniszterelnök – jelölt és a Vallásos Cionizmus elnöke, Becalel Szmotrich között kialakult patthelyzet feloldása érdekében. „Jó hangulatban zajlott a találkozó, minden kérdésben előrelépés történt” – közölte a Likud részletek kifejtése nélkül, hozzátéve, hogy a felek folytatják a tárgyalásokat azzal a céllal, hogy mielőbb jobboldali kormányt hozzanak létre. A kormányalakítással megbízott Likud, eddig a Sász szefárd-haredi, az Otzma Jehudit és Noam szélsőjobboldali pártokkal kötött megállapodást, így legvégére maradt – a Vallásos Cionizmus illetve a Jahadut HaTora szintén vallásos frakciókkal történő megállapodás tisztázása. A Szmotrich vezette cionista frakció korábbi szövetségese, Itamar Ben-Gvir meglepően könnyen érte el, hogy Netanjahu számára külön bejáratú nemzetbiztonsági minisztériumot hozzon létre. A Vallásos Cionizmusba kapaszkodva, mindössze egy mandátummal bejutó LMBT-ellenes Avi Maoz is fényes győzelmet könyvelhetett el, ugyanis Netanjahu áldását adta miniszterhelyettesi, és egy létrehozandó zsidó identitásügyi hatóság élére való kinevezésére. Maoz közleménye szerint a Likuddal kötött megállapodás az első lépés az ország lelkének visszatérésében.
Brüsszelben sokszor „idegből” reagálnak a brit felvetésekre, egyes döntések inkább nehezítik az együttműködést az Európai Unió és az Egyesült Királyság között, miközben a mostani nehéz helyzetben fontos lenne a jó kapcsolat – jelentette Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfőn Londonban. A tárcavezető a frissen kinevezett brit kollégájával, James Cleverlyvel folytatott egyeztetését követően óriási veszteségnek nevezte a szigetország távozását az EU-ból, és leszögezte, hogy a károkat valahogy minimalizálni kellene, amihez észszerű, kölcsönös tiszteletre alapuló együttműködésre lenne szükség. „Sokszor látjuk azt, hogy Brüsszelben inkább idegből reagálnak brit felvetésekre, azt látjuk, hogy olyan döntések születnek, amelyek inkább nehezítik a brit-EU-s együttműködést” – közölte. Erre példaként hozta fel és bírálta az Egyesült Királyság kizárását a Horizont programból és a digitális együttműködésből.
Az ukrán hadsereg orosz támadásokat vert vissza az Ukrajna délkeleti részén található Donyeck megyében az elmúlt 24 órában – közölte az ukrán vezérkar napi helyzetjelentésében hétfőn. Az oroszok Bahmut és Avgyijivka városa ellen is támadást indítottak. Oleh Zsdanov ukrán katonai elemző szerint Harkiv megyében szintén összecsapásokra került sor. Ezek olyan területek, amelyeket az ukrán csapatok szeptemberben és októberben visszafoglaltak a megszálló erőktől. Hétfőn reggel Ukrajna egész területén áramkikapcsolások kezdődtek – közölte az Ukrenerho áramszolgáltató társaság. A tájékoztatás szerint 27 százalékos a kapacitáshiány. November 18-án Denisz Smihal ukrán miniszterelnök azt közölte, hogy a célzott orosz rakétacsapások miatt Ukrajna áramszolgáltatásának csaknem 50 százaléka nem működik. November 23-án Andrij Jermak, az elnöki hivatal vezetője azt mondta, hogy az áramkikapcsolások hetekig is tartanak.
Az ukrán hatóságok különböző forgatókönyvekkel készülnek arra az esetre, ha az infrastruktúrát ért rakétacsapások következtében teljes áramszünet fordulna elő a fővárosban. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök felszólította az ukránokat, hogy készüljenek fel az újabb orosz rakétacsapásokra. „Amíg vannak rakétáik, addig nem fognak megnyugodni. A most kezdődő hét ugyanolyan nehéz lehet, mint az elmúlt hét” – mondta az elnök videóüzenetében. Az ukrán hálózatüzemeltető közölte, hogy továbbra is korlátozzák az energiafogyasztást. A múlt heti orosz rakétatámadás-sorozat után folyamatban vannak a helyreállítási munkálatok. A kijevi polgármester szerint az áramkimaradások tavaszig eltarthatnak.
Biztonságpolitikai rendezvények helyszíne lesz a hét elején a román főváros: ma, kedden illetve holnap szerdán Bukarestben rendezik meg a NATO külügyminiszteri értekezletét. A román külügyminisztérium tájékoztatása szerint a román parlament épületében tartandó kétnapos NATO-értekezleten a keleti szárny védelmi és elrettentő képességeinek növelésére helyezik a hangsúlyt, válaszképpen az Ukrajna elleni törvénytelen orosz agresszióra, ugyanakkor napirenden szerepel majd a szövetséges támogatás növelése Ukrajna számára, a hibrid fenyegetések elleni védekezés, az euroatlanti közösség energetikai ellenállóképességének növelése, Moldova, Georgia, valamint Bosznia-Hercegovina segítése. A négy megbeszélést magában foglaló tanácskozássorozaton nemcsak a 30 NATO tagállam, hanem a csatlakozásra meghívott Finnország és Svédország külügyminisztere is részt vesz. A kedd esti munkavacsorán Ukrajna is képviselteti magát, az utolsó megbeszélésre pedig Moldova, Georgia, valamint Bosznia-Hercegovina is meghívót kapott.
Mpox néven hivatkozik ezentúl az Egészségügyi Világszervezet (WHO) az eddig majomhimlőnek nevezett járványos megbetegedésre – derült ki a szervezet hétfői bejelentéséből. A tervek szerint a majomhimlő elnevezést egy év alatt vezetik ki teljesen, addig mindkét néven lehet hivatkozni a betegségre – teszik hozzá a közleményben. A változtatást azzal indokolták, hogy több olyan panaszt kaptak, mely szerint a majomhimlő elnevezés rasszista és megbélyegző. A WHO idén korábban indított konzultációt az új névről. Az mpox elnevezést javasolta a többi között egy férfiak egészségével foglalkozó szervezet is, melynek vezetője úgy vélte, a majomhimlővel kapcsolatos képzettársítások miatt sokan nem vették komolyan a betegséget, sem a miatta kihirdetett egészségügyi vészhelyzetet. A WHO adatai szerint jelenleg világszerte mintegy 80 ezer fertőzöttről és 55 halálesetről tudni, összesen 110 országból jelentettek fertőzéseket.
Időjárás:
Ma is sokfelé borongós, néhol tartósan ködös idő lesz. Este mindenütt megvastagszik a felhőzet, de legfeljebb csak ködszitálás fordulhat elő. A hőmérséklet jellemzően 4 – 7 fok körül alakul.
