A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.28.
Az igazságot mindig meg lehet védeni – mondta Szijjártó Péter.
Elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor 40 milliárd forintért küldene embert az űrbe – jelentette ki Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője.
Itamar Ben-Gvir felszólította az izraeli rendőrséget, hogy vizsgálják ki a hétvégén Hebronban történteket.
Hazaérkezett Kijevből Novák Katalin, ahol a Gabona Ukrajnából nevű programon vett részt Voldomir Zelenszkij ukrán elnök meghívására.
Belföldi hírek:
Az igazságot mindig meg lehet védeni, még Párizsban is – Szijjártó Péter ezzel az üzenettel osztotta meg interjúját, amelyet egy angol nyelvű francia televíziócsatorna politikai műsorában adott. A külgazdasági és külügyminiszter arra a kérdésre, nem számít rossz üzenetnek-e, hogy részt vett az oroszországi energiakiállításon, úgy válaszolt, az energetikai kérdést nem kötik össze ideológiai vagy politikai megközelítéssel. „Az, hogy együttműködünk Oroszországgal energiakérdésekben, nem politikai ízlésünk, és nem szórakozásból van, hanem az infrastruktúra régióbeli adottságai miatt” – magyarázta. Majd rámutatott, Magyarország elhelyezkedése miatt egyszerűen fizikailag lehetetlen elegendő olajjal és gázzal ellátni az országot az orosz források nélkül. Arra a felvetésre, hogy mégis hagyatkozhatnánk alternatív útvonalakra, például lengyel vagy horvát cseppfolyós gázra (LNG), emlékeztetett, hogy ennél több LNG-t már nem tudunk vásárolni Horvátországtól. Az interjúban szóba került paksi atomerőmű bővítésének ügye is, ahol a riporter ismét az oroszok szerepét firtatta. Szijjártó Péter rámutatott, hogy a lényegi egység, az irányító és vezérlőrendszer épp Franciaországból érkeznek. Azt is elmagyarázta, hogy a Roszatommal a szerződést még 2014-ben kötöttük meg, illetve hogy a jelenlegi erőmű is a Roszatom technológiáját használja, ezért nem akartunk azzal kísérletezni, hogy két különböző technológia hogyan képes egymással együttműködni.
Elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor 40 milliárd forintért küldene embert az űrbe, miközben pedagógusbér-emelésre és rezsitámogatásra nincs pénz – jelentette ki Varga Zoltán, a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője. Az ellenzéki politikus azt mondta: a nemzetközi sajtó és az űripari szakportálok szerint az Orbán-kormány százmillió dollárt, azaz mintegy 40 milliárd forintot készül arra költeni, hogy az amerikai Axiom Space segítségével embert juttasson az űrbe. A Demokratikus Koalíció szerint elfogadhatatlan, hogy Orbán Viktor százmillió dollárból küldene embert az űrbe, miközben az ország „belesüpped a Fidesz által okozott megélhetési válságba”. Ha ez megtörténhet, akkor valóban fényévekre van Magyarország egy európai demokráciától – vélekedett. Azt mondta: egy felelős kormány sohasem tenne ilyet egy megélhetési válság kellős közepén. Ez a pénz jobb helyen lenne, ha akár a pedagógusok bérére, akár rezsitámogatásra költené a kormány – fogalmazott Varga Zoltán.
A véradók a mi hétköznapi hőseink – írta a kiemelt társadalompolitikai ügyekben a miniszterelnök munkájának támogatásáért felelős miniszterelnöki biztos a magyar véradók napján a közösségi oldalán. Nyitrai Zsolt a bejegyzésében hangsúlyozta, a vér nélkülözhetetlen az élethez, az életmentéshez és a rászoruló betegek gyógyításához. Mesterségesen nem lehet előállítani, csak véradással pótolható – fűzte hozzá. Közlése szerint Magyarországon naponta 1600-1800 véradóra van szükség a biztonságos vérellátáshoz, hiszen évente 400 ezer beteg szorul vérre, vérkészítményre. „A véradás az egyik legnemesebb emberi cselekedet. A véradók azért segítenek, hogy mások élhessenek” – mutatott rá. Nyitrai Zsolt a közleményben véradásra buzdított, felhívva a figyelmet arra, hogy egy véradással akár három élet is megmenthető.
Külföldi hírek:
A hadsereg vezetőivel ellentétben, Itamar Ben-Gvir másképp látja a hétvégén Hebronban történteket. A következő Netanjahu – kormányban, a számára létrehozott nemzetbiztonsági miniszteri pozíció várományosaként, a héber médiának nyilatkozó Ben-Gvir kijelentette, miszerint a baloldali aktivisták provokálták a katonákat és nem fordítva, majd felszólította a rendőrséget, hogy vizsgálják ki az incidenseket, hozzátéve, hogy a kormány megalakulása után pontosítást kér a katonaságtól a katonák felfüggesztésével kapcsolatban. Az Otzma Jehudit elnökének megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy az Izraeli Védelmi Erők az elmúlt hetekben felfüggesztette a givati Tzabar zászlóalj 5 katonáját, mert eltértek az eljárástól a palesztinok és izraeliek kezelése során Hebronban, továbbá súlyos esetnek tekinti a pénteki hebroni incidenseket, mely két givati harcos felfüggesztését eredményezte a vizsgálat idejére. „Jól ismerem ezeket a szélsőbaloldaliakat, akik Hebronba jönnek. Bántalmazzák a katonákat, sértegetik, átkozzák, és sokszor meg is támadják őket” – állította Ben-Gvir arra utalva, miszerint lehetséges, hogy az „aktivisták provokálták először a katonákat, és bántották őket, hogy az esetről készült felvételeket meghamisítsák.” Elismerve, hogy „nincs helye a szélsőbaloldaliak bántalmazásának véleményük alapján”, Ben-Gvir azzal vádolta meg őket, hogy gyakran a csapatokkal való összecsapásaik mindössze egy részét dokumentálják, de „amint kiderül, hogy bántották és megtámadták a katonákat, azonnal le kell tartóztatni, és bíróság elé kell állítani őket” – tette hozzá.
Vasárnap délelőtt érkezett Kijevből vissza Novák Katalin, ahol a Gabona Ukrajnából nevű programban való részvételre kapott meghívást Voldomir Zelenszkij ukrán elnöktől. A köztársasági elnök a kárpátaljai Beregszászra ment, ahol a város református templomában istentiszteletre került sor, ezt követően Magyarország államfője köszöntötte a helyi magyarságot. Novák Katalin elsőként arról beszélt, hálás azért, hogy Kárpátalján lehet, a köztársasági elnökké választása előtt, márciusban már járt itt, ugyanebben a beregszászi református templomban.„akkor már tartott a háború” – emelte ki, majd hozzátette: Itt állok most ugyanebben a templomban 9 hónap elteltével. Nem egyedül állok most itt, hanem itt van velem élekben 15 millió magyar Magyarországról, a Kárpát-medence minden részéről és a diaszpórából is. Majd így folytatta: Itt lesznek velem a jövőben is, tartson bármeddig a háború – legyen mielőbb vége. Itt vannak velem azok a névtelen családok is, akik megosztják hajlékaikat a Kárpátaljáról érkezettekről. Novák Katalin hangsúlyozta: azért mentem Kijevbe és azért vagyok most Beregszászon, hogy bátorítsam önöket, tartsanak ki, békére van szükség – fűzte hozzá.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár döntő jelentőségűnek nevezte Németország Ukrajnának nyújtott támogatását az orosz támadás elleni ukrán küzdelemben a Die Welt am Sonntag című német vasárnapi lapban megjelent interjújában. Korábban vezető ukrán tisztségviselők számos alkalommal bírálták a német politikai vezetést, mert szerintük Berlin túl lassan biztosított katonai felszerelést Kijevnek, és különösen azért, mert Németország nem volt hajlandó nehézfegyverzetet szállítani Ukrajnának. A keddi bukaresti NATO-külügyminiszteri találkozó előtt két nappal egyébként Stoltenberg leszögezte, hogy a német fegyverkészletek életeket mentenek Ukrajnában, majd hozzátette: „mindannyiunknak fent kell tartanunk, sőt, növelnünk kell Ukrajna támogatását”. Németország a többi között korszerű Iris-T légvédelmi rendszert szállított Ukrajnának, az orosz rakéta- és dróntámadások elhárításához. Jövőre Berlin további három ilyen rakétavédelmi rendszert küld Kijevnek.
Hanno Pevkur észt védelmi miniszter szerint Oroszország nem gyengült meg kritikus mértékben az ukrajnai háború első kilenc hónapja során. „Őszintén és világosan kell fogalmaznunk: az orosz haditengerészet és légierő többé-kevésbé ugyanolyan nagyméretű, mint a háború előtt” – hangsúlyozta Pevkur a dpa német hírügynökségnek berlini látogatásán. Habár az orosz szárazföldi erők jelentős veszteségeket szenvedtek, „inkább hamarabb, mint később”, de vissza fogják állítani az orosz-ukrán háború február 24-i megindítása előtti méretüket, vagy akár még nagyobbat is – emelte ki a tárcavezető. Pevkur szerint Moszkva tanulni fog ukrajnai katonai tapasztalataiból. „Semmi okunk azt hinni, hogy az Oroszországból érkező fenyegetés csökkent volna vagy a NATO-t célzó fenyegetés csökkent volna” – mondta a politikus.
Mintegy száz külföldi „zsoldos” vesztette életét és hat páncélozott jármű semmisült meg, amikor az orosz légierő a donyecki régióban található Csasziv Jar település közelében precíziós csapást mért az ukrajnai idegenlégió ideiglenes állomáshelyére – jelentette ki Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a vasárnapi hadijelentést ismertetve. A tábornok szerint az ukrán fegyveres erők vesztesége meghiúsult támadások és ellentámadások során Kupjanszk irányában mintegy harminc katona és két kisteherautó, Liman irányában több mint ötven halott és sebesült, három páncélozott harcjármű és négy speciális jármű, Donyeck környékén mintegy hetven katona, két harckocsi, két páncélozott harcjármű és öt kisteherautó, a donyecki régió déli részén pedig mintegy hatvan katona, egy gyalogsági harcjármű, két páncélozott harcjármű, két kétéltű páncélozott szállító jármű és öt gépkocsi volt. Az orosz harcászati légierő gépei, valamint a rakéta- és tüzérségi erők a hadijelentés értelmében hat ukrán vezetésipontra, 62 lőállásban lévő tüzérségi egységre, valamint 137 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulásra mértek csapást, megsemmisítve egyebek között egy Dnyipro melletti lőszerraktárt. Az orosz légvédelem lelőtt két HIMARS-rakétát és egy Excalibur irányított tüzérségi lövedéket is.
Kim Dzsong Un észak-koreai vezető kijelentette, hogy országa „végső célja” a világ legerősebb nukleáris erejének létrehozása. Az észak-koreai állami média szerint Kim Dzsong Un úgy fogalmazott, hogy az Észak-Koreát és népét megvédeni képes nukleáris erő felépítése „a legnagyobb és legfontosabb forradalmi cél, és az ország végső célja a világ leghatalmasabb stratégiai erejének, az évszázadban példa nélküli abszolút erőnek a birtoklása”. A politikus akkor beszélt erről szombaton, amikor több tucat katonatisztet és tudóst léptetett elő, akik részt vettek a „Hvaszong-17” nevű, legújabb fejlesztésű interkontinentális ballisztikus rakéta tesztelésének előkészítésében, amelyet Kim Dzsong Un a „világ legerősebb stratégiai fegyverének” nevezett. Phenjan legutóbbi ICBM-rakétatesztjét november 18-án hajtotta végre, amely ismét nemzetközi bírálatot váltott ki.
Időjárás:
Ma főképp derült, valamint szürke ködös területek váltják egymást.
Este megvastagszik felettünk egy frontfelhőzet.
A hőmérséklet jellemzően 4 – 8 fokig emelkedik.
