A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.27.
A visegrádi országok az ellentétek dacára is folytatják az együttműködést.
Zöld utat kaphatnak Brüsszelben a Magyarországnak szánt uniós pénzek.
A jegybank egyik alelnöke az ársapka kivezetését szorgalmazta.
Sikeresnek minősítette a népszámlálást a statisztikai hivatal elnöke.
Hírek:
A négy visegrádi ország álláspontja több kérdésben eltér, ennek ellenére fontosnak és szükségesnek tartják a további együttműködést. A miniszterelnökök csúcstalálkozóján Orbán Viktor arról beszélt, hogy korunk problémáira együtt könnyebben adnak választ, mint külön. A közös kihívások közül megemlítette az illegális migrációt, az energiaválságot, a gazdasági recesszió megakadályozását és a külső schengeni határok védelmét. Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő szerint a kassai találkozón megerősítették, hogy a visegrádi partnereknek nagyon is szükségük van egymásra. Petr Fiala cseh kormányfő elmondta: nyílt párbeszédet tudtak folytatni olyan kérdésekről is, amelyekben különböznek az álláspontok.
Az ukrajnai háborút érintő alapvető kérdésekben egyetértettek a visegrádi négyek kormányfői. Megerősítették, hogy meg kell őrizni Ukrajna területi egységét, mielőbb be kell fejezni a háborút és Oroszország nem jelenthet veszélyt Európára. Orbán Viktor fontosnak nevezte, hogy a NATO-tagállamok és Oroszország között mindig legyen egy szuverén Ukrajna, amely meg tudja őrizni a területi integritását. Jelezte, hogy Magyarország pénzügyileg segíti Ukrajnát, erre már el is különítették a megfelelő összeget, de azt nem támogatja, hogy az Európai Unió eladósítsa magát. Megismételte, hogy elhúzódó háborúra kell számítani, így a migrációs nyomás a következő időszakban nőni fog, ezért joggal várják, hogy a terhekből az unió is vállaljon valamennyit.
A magyar katonák képesek garantálni a magyar emberek biztonságát. Ezt közölték a katonai vezetők az államfővel. Novák Katalin az orosz-ukrán háborúról kapott tájékoztatást Béres Jánostól, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójától és Ruszin-Szendi Romulusztól, a Magyar Honvédség parancsnokától. Megerősítették, hogy a tervek szerint halad a haderőfejlesztési program. Az államfő főhadsegéde, Kun Szabó István elmondta, hogy a háborús helyzetben Novák Katalin nem a szokásos negyedévente, hanem kéthetente kap információkat a katonai vezetőktől. Az elnök egyébként a múlt héten Izraelben járt és megnézte az ottani Vaskupola védelmi rendszer működését. Arról is megállapodás született, hogy a rakétaelhárító-rendszer egyes elemei már jövőre megérkeznek Magyarországra.
A parlament csak a téli szünet után, jövő évi első ülésén tűzi napirendre a két északi állam NATO-csatlakozásának jóváhagyását. A miniszterelnök azt is közölte, hogy Magyarország biztosan támogatja Svédország és Finnország belépését a szövetségbe. A NATO 30 tagállama közül már csak kettő – Magyarország és Törökország – nem ratifikálta a csatlakozási kérelmet. A visegrádi négyek kassai találkozóján a kormányfők igyekeztek megsürgetni a tagsági kérelem támogatását, de csak annyit értek el, hogy Orbán Viktor kijelentette, a svédek és a finnek egyetlen perc késedelmet sem szenvednek. Korábban Szijjártó Péter arra hivatkozott, hogy a brüsszeli kívánságok feszített tempójú tárgyalása miatt nem vette még napirendre a kérdést az Országgyűlés.
A területfejlesztési miniszter szerint az év végéig meg lehet kötni az Európai Bizottsággal azokat a megállapodásokat, amelyek nyomán megérkezhetnek az uniós források Magyarországra. Navracsics Tibor azt mondta, így az ország nem esik el a tervezett összegektől. Az uniós tárgyalásokat vezető miniszter így reagált a héten szárnyrakelt hírekre, amelyek szerint a Bizottság esetleg felfüggeszti a pénzek folyósítását. Közölte, hogy megkötik a partnerségi megállapodást és a helyreállítási tervet is jóváhagyják Brüsszelben. Hozzátette, hogy az unió által kért 17 pontos csomagot teljesítette Magyarország. Orbán Viktor megerősítette mindezt és elmondta, azóta már van tizennyolcadik igény is, de megegyeztek, hogy azt is teljesítik, viszont annak a határideje márciusban jár le.
A modern társadalom nem képzelhető el az energia biztosítása nélkül, a jövőben pedig Magyarországnak még több energiára lesz szüksége. Erről is beszélt az új energiaügyi miniszter, aki csütörtökön lép hivatalba. Bizottsági meghallgatásán Lantos Csaba emlékeztetett rá, hogy a jelenleg felhasznált energia háromnegyede importból származik. Szavai szerint ebben a helyzetben energiaszuverenitást kell teremteni, ami idő- és eszközigényes, és csak lassan lehet változtatni a jelenlegi ellátási rendszeren. Mint mondta, szükség van a megújuló energiaforrásokra, de azok külső tényezőktől is függenek. A napelemeknél például nem lehet figyelmen kívül hagyni az időjárást és ugyanígy időjárásfüggő a szélenergia is.
A parlament várhatóan a jövő héten szavaz az egészségügyi törvény módosításáról. Az ágazatot is felügyelő Belügyminisztérium szerint a javaslat korszerűbbé és hatékonyabbá teszi az ellátás rendszerét. Az ellenzék viszont úgy látja, a tervezet a jelenlegi formájában betegellenes, orvosellenes és szakdolgozóellenes. Minderről 18 órán át vitáztak a képviselők. Takács Péter államtitkár azzal érvelt, hogy olyan rendszert akarnak kiépíteni, ami nem a betegség, hanem az egészség ügyével foglalkozik. A Magyar Orvosi Kamara kifogásolta, hogy hatástanulmányok nélkül, erőltetett ütemben akarnak átalakítani, ami jelentős kockázatokat rejt. Az ellenzék szerint az ellátási és emberi erőforrás-válságot kényszerintézkedésekkel, pénz nélkül próbálják orvosolni, eszközéül pedig a központosítást választották.
A jegybank alelnöke arra számít, hogy a jövő év első felében lassulhat az infláció, de a folyamat elhúzódik. Virág Barnabás úgy vélte, a fogyasztóiár-index az idei év egészét tekintve átlagosan 13 és fél-14 és fél százalék között alakulhat. Az uniós gazdaságokban a pénzromlás jelentős részét az energia- és élelmiszerárak emelkedése okozza, és ez a hatás a következő hónapokban is megmarad. A jegybank másik alelnöke biztatónak nevezte az infláció elleni küzdelem állását. Patai Mihály ugyanakkor állást foglalt a maximalizált árak megszűntetése mellett. Mint mondta, ezek ugyan rövid távon működhetnek, de hosszú távon ellentmondásokat okoznak.
Izraelben tovább tart a nyomozás a szerdán történt robbantásos merényletek tettesei után. Két pokolgép robbant fel félórás különbséggel, Jeruzsálem két autóbusz-megállójában. Két ember életét vesztette, hárman életveszélyesen, további tizenöten kevésbé súlyosan megsebesültek. A rendőrség szerint ugyanaz a csoport hajthatta végre a két robbantást, teljes erővel megkezdték felkutatásukat. Jaír Lapid, az átmeneti kormány miniszterelnöke bejelentette, hogy a kettős merénylet miatt összehívta a biztonsági kabinetet. Hasonló merényletek többször is történtek már Izraelben, de az új kormány megalakulását kísérő belpolitikai feszültség közepette az újabb robbantásoknak a korábbinál is nagyobb visszhangjuk volt.
Az Egyesült Államokban továbbra sem csitulnak a bukott elnök körüli botrány hullámai. Az igazságügyi miniszter különleges ügyészt nevezett ki a Donald Trump ellen zajló bűnügyi vizsgálatok felügyeletére. Merrick Garland elismerte, döntésében szerepet játszott az, hogy a volt elnök hivatalosan is bejelentette indulását a 2024-es elnökválasztáson. Trump közölte, hogy politikai hatalommal való visszaélésnek tartja a döntést, és nem működik együtt az eljárásban. Emlékezetes, hogy augusztus elején a volt elnök floridai rezidenciáján lefoglaltak olyan titkos és szigorúan titkos minősítésű dokumentumokat, amelyek Trump elnöki időszakából származnak és nem vihette volna magával. Eközben azt is vizsgálják, akadályozta-e a volt elnök tavaly januárban a hatalom békés átadását a megválasztott új elnöknek.
Brazíliában kudarcot vallott a volt elnök újabb kísérlete a hatalom visszaszerzésére. A választási bíróság ugyanis elutasította Jair Bolsonaro szélsőjobboldali pártjának beadványát, amiben az elnökválasztás eredményének megsemmisítését kérték. A döntés értelmében rosszhiszemű kísérletről volt szó. A bukott államfő hívei szerint a szavazógépekkel csalni lehetett, noha erre semmilyen bizonyítékuk nem volt. A bíróság szerint a beadvány sérti a demokratikus normákat, és demokráciaellenes, bűnözői mozgalmakat bátoríthat, Ezzel együtt szentesítették a választás végeredményét. Emlékezetes, hogy az új elnök, Lula da Silva szűk többséggel győzött ugyan, de ez mintegy kétmillió szavazatos többséget jelentett.
Itthon nagyon sikeresnek minősítette a népszámlálást a Központi Statisztikai Hivatal elnöke. Vukovich Gabriella különösen az online kitöltést tartotta jónak, hiszen az első menetben 3,2 millió címről, összesen hétmillió személyi kérdőív érkezett be. Ez messze felülmúlta várakozásokat. A múlt hét végén zárult újabb szakaszban, amikor számlálóbiztosok keresték fel a megadott címeket, még további több mint kétmillió személyi kérdőívet regisztráltak. Az elnök elmondta, a begyűjtött információk most egy védett adatbázisban vannak. Egy nagyon szűk kör férhet hozzájuk a hivatal munkatársai közül, azok, akik az adatokkal dolgoznak.
Magyarországon megjelent az influenza, de a légzőszervi fertőzésekben kimutatott kórokozók zöme most még a koronavírus. Ezt erősítette meg Rusvai Miklós víruskutató, aki szerint a két megbetegedés egyszerre is megjelenhet. Mint mondta, arról szó sincs, hogy ha valaki az egyikkel fertőződik, az megvédené a másik ellen, a párhuzamos fertőzések ugyanis akár súlyosabb következményekkel is járhatnak. Megerősítette azonban, hogy a jelenlegi rendelkezések lehetővé teszik a szimultán oltást is. Szerinte viszont érdemes kéthetes időközt tartani a két vírus elleni védőoltás között, hogy a vakcina esetleges mellékhatásait jobban lehessen kötni az egyes oltásokhoz.
Időjárás:
Ami pedig az időjárást illeti, visszatért a valódi, hamisítatlan ősz. Ma általában javulnak a látási viszonyok, de kevés helyen süthet ki a nap. Inkább rétegfelhős, párás idő lesz a jellemző. Estétől ismét többfelé képződhet köd. Helyenként előfordulhat szitálás, gyenge eső. Néha megélénkül a szél. A hőmérséklet napközben 3 és 8 fok között alakul, estére azonban már mínusz 3 és plusz 4 fok közé hűl le a levegő.
