A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.19.
Nem újabb szankciókra van szükség, hanem béketárgyalásokra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.
Kitüntette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Müller Cecília országos tisztifőorvost „kimagasló szakmai munkájáért”.
A kormányalakítással megbízott Benjámin Netanjahu beleegyezett a folyamatban lévő koalíciós tárgyalások során, hogy a választási ígéreteknek megfelelően elkötelezi magát egy kérdéses törvény elfogadása mellett.
Ítéletet született a nyolc évvel ezelőtt lelőtt maláj utasszállító ügyében.
Belföldi hírek:
Nem újabb szankciókra van szükség, hanem béketárgyalásokra – mondta Orbán Viktor miniszterelnök közösségi oldalán, azt kérve az emberektől, hogy támogassák a küzdelmünket azzal, hogy elmondják a véleményüket a nemzeti konzultációban. Most már az interneten is ki lehet tölteni a szankciókról szóló konzultációs kérdőívet. Én már meg is tettem – mondta a kormányfő a közösségi-oldalán közzétett videójában. Úgy folytatta: a brüsszeli tárgyalásokon azt látja, hogy további szankciókat akarnak elfogadtatni. „Ez tévút, mert a szankciók nem oldottak meg semmit, viszont óriási gazdasági károkat okoznak” – hangsúlyozta Orbán Viktor. A miniszterelnök hozzátette: „a háborúnak nem lett vége, az energiaárak viszont az egekbe emelkedtek, nőnek az élelmiszerárak és rekordokat dönt az infláció”. Kiemelte, nem újabb szankciókra van szükség, hanem béketárgyalásokra.
A Demokratikus Koalíció (DK) egy ötéves lakásfelújítási programot sürget. Varju László hangsúlyozta, hogy a javasolt program keretében félmillió panellakást és egymillió más típusú társasházi lakást vagy családi házat lehetne felújítani. A párt számításai szerint ez körülbelül 4500 milliárd forintba kerülne, aminek kétharmadát, háromezermilliárd forintot az EU-tól lehetne lehívni – tette hozzá. A program közös nemzeti érdek, mert a felújított ingatlanok fenntarthatóbbak lennének, érdemben csökkenne a rezsijük és így az orosz gáztól is függetlenedni lehetne – érvelt elképzelésük mellett. Az alelnök rámutatott, hogy egy ilyen horderejű beruházás a teljes magyar építőiparnak és annak beszállítóinak is évekre munkát adna. Varju László elmondta, azt is javasolják, hogy a program résztvevőinek ne kelljen önrészt fizetniük.
Kitüntette az Egészségügyi Világszervezet (WHO) Müller Cecília országos tisztifőorvost „kimagasló szakmai munkájáért” – számolt be a Koronavírus tájékoztató oldal a közösségi-oldalán. A WHO a saját közösségi-oldalán arról írt, hogy a lehető legmagasabb fokozatú kitüntetést adta át Müller Cecíliának Hans Kluge, a WHO európai régiós igazgatója. Hans Kluge Müller Cecíliának elkötelezettségét és szakértelmét is megköszönte, amit állítása szerint a koronavírus során tapasztalhattunk meg. A WHO európai régiójának vezetője egyébként még kedden érkezett Magyarországra, és találkozott Haris Hajrulahoviccsal, a WHO magyarországi Országirodájának vezetőjével is. Müller Cecília kitüntetésénél jelen volt Pintér Sándor belügyminiszter, aki együttműködési megállapodást írt alá Hans Klugéval. Az egyezmény a felek közötti közös munkaprogramot határozza meg a következő két évre.
Speciális ösztöndíjprogram indul a diaszpóra fiataljai számára, magyarországi felsőoktatási tanulmányaikat támogatandó – jelentette be Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a Magyar Diaszpóra Tanács XI. ülésén. Semjén Zsolt elmondta: a programot Csák János kulturális és innovációs miniszterrel együttműködve valósítják meg. A szerdai kormányülésen született döntés a Welcome Office, azaz hazatérési iroda létrehozásáról, amellyel azokat akarják segíteni, akik úgy döntenek, hogy véglegesen vagy átmenetileg hazatelepülnek Magyarországra. Az irodában elintézik majd például a nyugdíjfolyósítással, diplomahonosítással, jogosítvánnyal összefüggő ügyeiket – ismertette Semjén Zsolt, aki az egyetemes magyarság integráns részének nevezte a diaszpóra és az emigráció magyarságát, akik nélkül az egyetemes magyarság válna szegényebbé.
Külföldi hírek:
A kormányalakítással megbízott Benjámin Netanjahu beleegyezett a folyamatban lévő koalíciós tárgyalások során, hogy a választási ígéreteknek megfelelően elkötelezi magát egy olyan törvény elfogadása mellett, amely lehetővé tenné a kormány számára, hogy megkerülje a Legfelsőbb Bíróság döntéseit, jelentette a Walla hírportál riportere. A Netanjahuhoz hű pártok – Likud, a Vallásos Cionizmus szövetség, a szefárd ultraortodox Sasz és az askenázi ultraortodox Jahadut Hatora – tömbje 64 széket szerzett a választásokon. Források szerint Netanjahu kezdetben nem akarta belefoglalni a törvényt a megállapodásba, de most beleegyezett, hogy megemlítse anélkül, hogy részletekbe bocsátkozna. A fő hiányzó részlet, hogy hány szavazat lenne elég a bíróság megkerüléséhez – 61 vagy magasabb küszöb, amelyhez ellenzéki szavazatok kellenek. Ha csak többségre van szükség, egy ilyen törvény drámai módon alááshatja a bíróság relevanciáját, és megszüntetheti a kormányzó kormány hatalmának egyik legnagyobb korlátját, amely már mind a végrehajtó, mind a törvényhozó hatalmat ellenőrzi. A Legfelsőbb Bíróságnak lényegesen kisebb lehetősége lenne beavatkozni, ha úgy érzi, hogy a kisebbségek jogait vagy általában az emberi jogokat sértik.
Az Izraeli Védelmi Erők, a Sabak belbiztonsági szolgálat és a határrendőrség csapatai a terrorhullám megtörésére indított művelet részeként újabb razziákat végeztek Júdea és Szamária valamint a Jordán-völgy különböző pontjain, beleértve Kafr Nima, Ramadin, Kuszra közösségeket és Hebron városát. A biztonsági erők a Menase Regionális Dandár (Dzsenin körül) területén lévő Suveika és Dzsalabun falvakban letartóztattak három keresett személyt. Mindemellett Dzsalabun faluban a csapatok izraeli katonai egyenruhákat, mellényt és fegyveralkatrészeket valamint lőszert találtak. Az erők Sechemben letartóztattak egy terrorista tevékenységgel gyanúsított személyt. A művelet során lövéseket adtak le az erőkre. Az Efráim Regionális Dandár területén lévő Kalkíliában valamint Dzsamma’in faluban letartóztattak egy-egy terrorista tevékenységgel gyanúsított személyt. A Jordán-völgy Regionális Dandár területén lévő Bardala és Audzsa falvakban letartóztattak két keresett személyt.
Oroszországot nevezte a lengyelországi rakétaincidens végső felelősének csütörtökön Antony Blinken amerikai külügyminiszter Bangkokban, nem sokkal az Ázsiai és Csendes-óceáni Gazdasági Együttműködésnek (APEC) a thaiföldi fővárosban kezdődő csúcstalálkozója előtt, s kiállt Ukrajna önvédelemhez való joga mellett. Jóllehet az előzetes lengyel vizsgálatok szerint az ukrán légvédelem két rakétája csapódott kedden a kelet-lengyelországi Przewodów melletti gabonasilóba, mind Blinken, mind pedig nem sokkal korábban Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter leszögezte: akárhogy zárul a vizsgálat, a végső felelősség Moszkvát terheli az ügyben. A két tárcavezető azt mondta, hogy teljes mértékben megbíznak a lengyel vizsgálati eredményekben. Ukrajnának joga van az önvédelemhez, mi pedig elkötelezettek vagyunk Ukrajna védelme mellett – fogalmazott Blinken.
Benyújtotta az új brit költségvetési tervezetet Jeremy Hunt pénzügyminiszter. A politikus kijelentette, hogy az ország recesszióban van. A költségvetés nagyon jelentős megszorításokat és adóemelést tartalmaz, mely milliókat érint. Eközben a lakosságot továbbra is sújtja a lakhatási krízis, valamint a negyvenegy éve nem látott mértékű árnövekedés. Előrejelzések szerint az energiaárak emelkedése folytatódik. Jeremy Hunt egy hónappal ezelőtt közölte, hogy nem fogja az eredetileg megállapított október 31-i időpontban benyújtani a költségvetést, mivel szeretne minél tisztábban látni a döntéshozatal előtt. Ennek érdekében felkereste a brit kormány mellett működő Felelős Költségvetés Hivatalát. Ez az a szerv, ami megpróbál minél pontosabb előrejelzést adni a költségvetést érintő változtatások várható hatásairól. Hunt ragaszkodott ahhoz, hogy az OBR értékelését is bevárja. Hunt a brit parlament alsóházával közölte az OBR legfontosabb megállapítását: a brit gazdasági növekedés negatív, az ország recesszióban van.
Ítéletet született a nyolc évvel ezelőtt lelőtt maláj utasszállító ügyében. A kelet-ukrajnai szakadárok ellenőrzése alatt álló Pervomajszk település mellől, a szovjet–orosz gyártmányú Buk légvédelmi rendszer egyik rakétájával lőtték le nyolc évvel ezelőtt a maláj légitársaság MH17-es járatszámú repülőgépét – közölte ítéletében a hágai kerületi bíróság. Hendrik Steenhuis elnöklő bíró a támadást „összehangolt katonai akciónak nevezte”, és kiemelte: a katasztrófa előkészítésében és végrehajtásában részt vevők közül többen orosz állampolgárságúak voltak, illetve korábban az orosz fegyveres erők kötelékébe tartoztak. A nyomozás során visszahallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint a szakadár „Donyecki Népköztársaság” több vezetője, akik tudtak a rakétatámadásról, szoros kapcsolatot ápoltak akkor Oroszországgal. A három orosz, valamint egy ukrán vádlott nem volt jelen sem a tárgyalásokon, sem az ítélethirdetésen. Hendrik Steenhuis az ítélethirdetéskor kiemelte: a vádlottak nem tekinthetők az orosz fegyveres erők tagjainak „ezért nem illeti meg őket a harcokban részt vevő katonák mentelmi joga”. Közölte továbbá: a bíróság később dönt az üggyel kapcsolatos más jogi kérdésekről, valamint a gyanúsítottak bűnösségéről vagy ártatlanságáról.
Időjárás:
Ma is folytatódik a lehűlés. Országszerte borongós idő várható. Este intenzívebb eső kialakulására számíthatunk. A hőmérséklet jellemzően 4 – 9 fok körül alakul.
