A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.11.20.
Sikeresnek értékelte izraeli tárgyalásait a magyar államfő.
Januárban jelentős nyugdíjemelésre készül a kormány.
Újabb országos sztrájkkal és élőlánccal tiltakoztak oktatásügyben.
Ma estig tart a népszámlálás, de egy hétig még kitölthető a kérdőív.
Hírek:
Oroszországnak abba kell hagynia értelmetlen háborúját Ukrajna ellen – mondta a NATO főtitkára, amikor összegezte a keddi lengyelországi robbanás tanulságait. Jens Stoltenberg utalt rá, hogy a két halálos áldozatot követelő incidenst egy ukrán légvédelmi rendszer rakétája okozta. Ezt azért lőtték ki, hogy megvédjék az ukrán területet az orosz cirkálórakétáktól, vagyis a történtekért végső soron Oroszország a felelős. Ugyanerről beszélt az amerikai védelmi miniszter is. Lloyd Austin megerősítette, a NATO olyan katonai képességekkel akarja ellátni az ukránokat, hogy megállíthassák az oroszokat.
Az amerikai hadsereg vezérkari főnöke szerint Oroszország jelenleg Ukrajna területének 20 százalékát tartja ellenőrzése alatt. Ehhez képest az ukránok által a közelmúltban visszafoglalt területek mérete viszonylag kicsi. Mark Milley dandártábornok azonban úgy vélte: Oroszország ebben a háborúban stratégiai, műveleti és taktikai téren is vereséget szenvedett, bármihez is nyúlt, kudarcot vallott. A Kreml szóvivője eközben azt állította, hogy országa katonai célpontokat támad. Dmitrij Peszkov szerint a rakétacsapások kiváltó oka, hogy a kijevi vezetés nem hajlandó tárgyalni.
A magyar miniszterelnök megerősítette, hogy a háború által kiváltott veszélyeket egyetlen módon lehet elhárítani, tűzszünettel. Orbán Viktor úgy vélte, a lengyel áldozatokat követelő keddi incidens jelzi, hogy miután a szomszédban háború van, ezért nem érezhetjük magunkat biztonságban. Úgy fogalmazott, veszélyben vannak az emberek és a gazdaság is, így arra kell törekedni, hogy mielőbb békét teremtsenek. A héten a védelmi tanács és a kormány is megvitatta a kialakult helyzetet, a miniszterelnök pedig a szerb elnökkel és az osztrák kancellárral is tárgyalt Belgrádban. Ott elsősorban az illegális migráció elleni hosszú távú együttműködést vitatták meg. Orbán Viktor kifejtette, hogy Szerbia a saját határain nemcsak magát védi, hanem Magyarországot, Ausztriát és az egész Európai Uniót is.
A miniszterelnök szerint az árstopokkal csökkenteni lehet az általa szankciósnak nevezett infláció hatásait. Mint mondta, ilyen intézkedésekkel segíthetnek az embereken. Orbán Viktor leszögezte, hogy Magyarország elemi érdekeit meg tudja védeni, de nem vonhatja ki magát teljesen a szankciók hatásai alól. Azt állította, hogy nem szavazta meg az uniós szankciókat és sikerrel harcolt ki mentesítéseket az országnak. Azért tartja fontosnak, hogy minél többen válaszoljanak a nemzeti konzultáció kérdéseire, mert ezzel jelezhetik, hogy sokan állnak a kormány intézkedései mögött. A kormányfő megerősítette, hogy jelentős nemzetstratégiai célokat sosem adnak fel.
A magyar államfő az első külföldi vezető, aki találkozhatott az újabb kormányalakításra felkért Benjamin Netanjahuval. Novák Katalin kétnapos hivatalos látogatáson járt Izraelben. Úgy fogalmazott, hogy Magyarország és Izrael szövetsége megingathatatlan, Magyarország nemzetközi téren is mindig kiállt Izrael mellett. A Likud párt vezetőjével többek között arról beszélt, hogy szorosabbra kívánják fűzni a két ország politikai, családügyi, védelmi és gazdasági kapcsolatait. A magyar államfő felkereste a Yad Vashem Intézetet, a jeruzsálemi holokauszt-emlékközpontot is. Mint mondta, azért kell mindig emlékezni a holokauszt áldozataira, hogy soha ne felejtsük el a történelem legsötétebb időszakát.
Eközben Izraelben elakadtak az új kormány megalakítását célzó koalíciós tárgyalások. Benjamin Netanjahunak elsősorban a szélsőségesen jobboldali Vallásos Cionisták nevű párt elnökével van vitája. Becalel Szmotrics ugyanis elvállalná a pénzügyi vagy a védelmi tárca vezetését, ám a kormányfőjelölt ezt nem akarja. A feszültség miatt viszont a győztes Likudon belül sem tudtak még megegyezni a minisztériumok elosztásáról. A héten felesküdött kneszetben az új koalíciónak 64 képviselője van. Miki Levy házelnök mindenesetre arra figyelmeztette őket, hogy érdemi kérdésekről beszéljenek, és ne személyeskedjenek.
Az Európai Parlament várhatóan a hét elején tárgyal a magyar helyreállítási tervvel és a jogállamisági eljárással kapcsolatos brüsszeli tárgyalások állásáról. Az Európai Bizottság a múlt héten elnapolta a döntést az ügyben. A kérdésről véglegesen a pénzügyminiszterek határoznak idei utolsó ülésükön, december 6-án. Gulyás Gergely többször is bizakodóan nyilatkozott arról, hogy Magyarország végül is megkaphatja a várt összegeket. Az Európai Parlamentnek nincs döntési joga, legfeljebb véleményezheti a korrupció elleni és a jogállamiság helyreállítására tett lépéseket.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter megerősítette, hogy januárban emelik a nyugdíjakat, mégpedig – mint mondta – a kormány szándékai szerint jelentős mértékben. Gulyás Gergely leszögezte, hogy amennyire lehet, meg akarják óvni a nyugdíjasokat mindazoktól a negatív következményektől, amiket a magas infláció jelent. Hozzátette, hogy európai összehasonlításban ez jobban sikerült az utóbbi években, mint bármelyik más kormánynak. Szakértők viszont arra hívták fel a figyelmet, hogy a novemberi kiigazítással sem lehetett teljes mértékben ellensúlyozni a gyorsan növekvő inflációt. Ráadásul az ellátottak visszamenőleg kaptak pénzt, ami azt jelenti, hogy hónapokig lényegében hiteleztek a kormánynak. A jegybank a jövő évre mintegy 13 százalékos inflációra számít, így a nyugdíjakat is ennyivel kellene emelni januárban.
Országszerte folytatódnak az oktatás helyzete miatt kezdődött akciók. Pénteken ismét sok helyen sztrájkoltak a pedagógusok. Előzőleg több helyen is polgári engedetlenséggel készítették elő ezt a tiltakozást. Újra szerveztek élőláncot is a diákok, erre pedig csütörtökön külön is meghívták a kormány tagjait. A Várba vonultak és az egykori Karmelita kolostor, vagyis a miniszterelnöki rezidencia közelében szólították meg a minisztereket. Megismételték, hogy tanárok nélkül nincs jövő, ezért sem hagyják az oktatás elsorvasztását. Az utóbbi időben tartott demonstrációkon azt hangoztatták, hogy már nemcsak a pedagógusok bérének emeléséről van szó, hanem az utóbbi években lepusztított és kivéreztetett oktatás helyzetéről, így a fiatal generációk jövőjéről is.
Várhatóan elmarad a visegrádi négyek parlamenti elnökeinek jövő péntekre tervezett pozsonyi találkozója. Egy cseh lap értesülése szerint ugyanis a cseh és a lengyel házelnök így kíván tiltakozni a magyar kormánynak a háborús ügyekben képviselt álláspontja miatt. A cseh képviselőház elnöke, Markéta Pekarová Adamová már többször bírálta Orbán Viktor politikáját. Kifogásolta a magyarok szankció-ellenességét és azt is, hogy a háború ügyében támadják az uniót. A lengyel szejm két kamarájának elnöke is a találkozó bojkottja mellett volt. Kövér László házelnök sajnálattal állapította meg, hogy elmarad a találkozó. Szerinte a cseh parlament elnökének szavai tiszteletlenek és igaztalanok, ráadásul kétségbe vonják a nemzeti érdekek érvényesítését is.
Az amerikai elnök gratulált a republikánusoknak, amiért megszerezték a többséget a képviselőházban. Néhány helyen ugyan még nem hirdették ki a majdnem két héttel ezelőtti félidős kongresszusi választás eredményét, de az már biztos, hogy a republikánusoknak pár mandátummal több lesz, mint a feltétlenül szükséges 218. Joe Biden ismét készségét fejezte ki az együttműködésre, ami szerinte az egész amerikai politika érdeke. Noha az elnök népszerűsége rendkívül alacsony, ezzel együtt a demokraták történelmi sikert értek el. Megőrizték ugyanis többségüket a szenátusban és sokkal jobban szerepeltek, mint ahogy a mindenkori elnök pártja szokott a félidős voksoláson.
Eközben a bukott elnök nem törődik azzal, hogy sokan őt teszik felelőssé a republikánusok várakozás alatti eredményéért. Donald Trump ugyanis bejelentette, hogy 2024-ben újra indul az Egyesült Államok elnöki tisztségéért. Beszédében az infláció elleni harcot helyezte az első helyre, alacsony adókat ígért, és az országot megbénító túlszabályozás megszüntetését. Megismételte elnökségének jelmondatát, miszerint „Amerika az első”. Még nem hárult el viszont annak a veszélye, hogy tanúskodnia kell a Capitolium tavaly januári ostromát vizsgáló képviselőházi bizottság előtt. Trump ügyvédei most egy 41 oldalas irattal próbálkoznak megóvni védencüket. Szerintük a testületnek nem áll jogában „kikényszeríteni a tanúvallomást”. Azt is igyekeznek megakadályozni, hogy olyan iratokat kelljen átadniuk, amelyek netán a volt elnök bűnösségét bizonyítanák.
Itthon ma este zárul a népszámlálás. Az utóbbi egy hónap alatt számlálóbiztosok keresték fel azokat a háztartásokat, ahonnan korábban nem érkezett be az online kitöltött kérdőív. Azoknak, akik máig sem vettek részt a népszámlálásban, még lesz egy hetük erre. Holnaptól jövő hétfőig tudnak majd eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségnek. Nekik lakóhelyükön a jegyzőt kell felkeresniük. A népszámlálásban kötelező a részvétel. Néhány kérdésre viszont önkéntes a válaszadás, ilyen például a vallás, az egészségi állapot, valamint a fogyatékosságra vonatkozó rubrika. A háztartások majdnem 64 százaléka egyébként az online kitöltést választotta.
Budapesten két éven át tartó ünnepség-sorozat kezdődött a főváros egyesítésének 150. évfordulója alkalmából. A főpolgármester emlékeztetett rá, jövőre lesz másfél évszázada, hogy Buda, Pest és Óbuda egyesült. Karácsony Gergely azt mondta, ez a hosszú idő azzal a tanulsággal jár, hogy a város akkor sikeres, ha az ellentétek nem kioltják, hanem kiegészítik egymást. Mint mondta, az ünnepségsorozat nagyon nyitott lesz, és lehetővé teszi a polgárok aktív bevonását. Ezúttal egyébként hatan vehették át a főváros díszpolgári címét. Köztük volt Udvaros Dorottya színművész, Ürge-Vorsatz Diana fizikus és Závada Pál író.
Időjárás:
Tovább tart a változékony idő és néhány helyen már a télből is ízelítőt kaphatnak. Nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég. Sokfelé lehet eső, főleg nyugaton havas eső, a hegyekben hó is hullhat. Időnként megélénkül az északi szél. A hőmérséklet napközben már csak 3 és 7 fok között alakul, estére pedig mínusz 3 és plusz négy fok közé hűl le a levegő.
