A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.11.
Orbán Viktor miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt Berlinben.
Magyarország a kiújult kijevi rakétacsapások ellenére egyelőre fenntartja ukrajnai nagykövetsége működését.
Az Izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a lázadó képviselő, Amichai Sikli és Idit Szilman is indulhat a választásokon.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő bejelentette, hogy Fehéroroszország és Oroszország közös katonai munkacsoportot állít fel.
Belföldi hírek:
Berlinben tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnök Olaf Scholz német kancellárral. A két kormányfő Európa-politikai, bilaterális, gazdaságpolitikai és nemzetközi témákról egyeztetett, a középpontban az Oroszország Ukrajna elleni támadó háborújára adott reakció, s az ezzel összefüggő legújabb fejlemények álltak. Szokatlan módon Scholz és Orbán nem tartottak sajtótájékoztatót a találkozó után. A fórumon Orbán Viktor miniszterelnök kiemelte, ha Magyarország nem védi meg a határait, összeomolhat az egységes európai uniós belső piac. Elmondta, hogy mivel Magyarország nyitott ország, a határvédelem gazdaságpolitikájának is része kell, hogy legyen. Kijelentette: a következő időszakban politikai biztonságra, energiabiztonságra és fizikai biztonságra is szükség van. A politikai biztonságot a kormány stabilitása garantálja, a fizikai biztonságot pedig egyebek között azzal lehet biztosítani, hogy Magyarország továbbra is a béke szigete lesz, az energiabiztonságnak pedig fontos része, hogy az országnak hat hónapra elegendő gáztartaléka van. „Aki velünk együttműködik, az jól jár” – szögezte le Orbán Viktor.
Magyarország a kiújult kijevi rakétacsapások ellenére egyelőre fenntartja ukrajnai nagykövetsége működését, a bajba került, segítségre szoruló emberek a külképviseleten tudnak jelentkezni – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború egyre súlyosabb, egyre inkább eszkalálódik, s az elmúlt órák eseményei is jól mutatják, hogy most már mielőbb a béketeremtésre kellene fókuszálni. Leszögezte: a szomszédos országban azonnali tűzszünetre van szükség, béketárgyalásokat kell kezdeni. „Az a korábbi meglátásunk, amely szerint a 25. órában vagyunk, hogy végre valamit tegyünk a béke érdekében, egyáltalán nem volt túlzás” – fogalmazott. „Ha a béketörekvések nem veszik át az eszkalációs törekvések helyét, akkor itt nagyon nagy baj is lehet” – tette hozzá. Szijjártó Péter tájékoztatása szerint a kijevi magyar nagykövetség dolgozói arról számoltak be, hogy az épületet nem érte találat. Elmondta, a munkatársak mind ott tartózkodnak és jól vannak, azonban az idő egy részét az óvóhelyeken kell tölteniük, ugyanis most a biztonságuk a legfontosabb szempont.
Jakab István, az országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke a Heti TV Pirkadat című műsorában beszélt az idei termésről, az agrárium jövőjéről. Jakab István elmondta, a MAGOSZ nemrégiben megtartott közgyűlésén szinte teljesen egyöntetűen választották meg újra a szervezet elnökévé. Mint hozzátette, a gazdaszövetség képviselői ezzel is elismerték azt a harminc évet, amit a MAGOSZ vezetésében teljesített. Ami a magyar mezőgazdaság idei teljesítményét illeti, a politikus elmondta, búzából, gyümölcsökből, zöldségekből, bár a hatalmas aszály miatt jóval kevesebb termett, a hazai ellátásra elegendő lesz, sajnos exportra kevesebb jut. A szakember beszélt a jövő évi termésről is, ami nem lesz egyszerű helyzet, hiszen valóban műtrágyahiány keletkezett az orosz-ukrán háború miatt. Nem marad más, minthogy más forrásokat is találni kell, valamint más technológiákat kell alkalmazni, mint például a több száz éve már bevált szerves trágya felhasználása. Szerencsére ma már az EU is rájött, ez nem környezetszennyező, és főleg a nehéz helyzetekben fontos alkalmazni.
A Demokratikus Koalíció (DK) azt javasolja, hogy az állam a fenntartásukra szánt forrásokkal együtt adja vissza az iskolákat azoknak az önkormányzatoknak, amelyek ezt kérik. Barkóczi Balázs, a DK szóvivője úgy fogalmazott: mára már nincs olyan tanár, diák vagy szülő, aki ne látná, hogy összeomlott az állami oktatás. A „méltatlan” pedagógusbérek miatt országos a tanárhiány, akik pedig maradtak és tanítani próbálnak, azokat a „tankerületek fenyegetik” – tette hozzá. Hangsúlyozta, Az önkormányzatok jobb gazdái lennének az iskoláknak, mint az állam, és a tanárok is nagyobb biztonságban érezhetnék magukat, mert nem a tankerületek alá tartoznának – jelentette ki a DK oktatási és kulturális árnyékminisztere.
Külföldi hírek:
Az Izraeli Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a lázadó képviselő, Amichai Sikli indulhat a Likud jelöltjeként a novemberi választásokon, jelentette a Ynet hírportál. A bíróság továbbá nem gördített akadályt, hogy a Kneszet tagja, Idit Szilman szintén a Likud listáján induljon. Ugyanebben az ítéletben a bírók hatályon kívül helyezték a Központi Választási Bizottság azon határozatát, amely eltiltotta a szélsőséges arab Balad pártot a választásokon való részvételtől. Mindegyik döntés egyhangú vagy közel egyhangú szavazással született. A bíróság közölte, hogy érvelését a vasárnap kezdődő szukot ünnep után teszi közzé. Sikli dicsérte az ítéletet. ,,A győzelem legalább annyira Naftali Bennett Jamina pártjának szavazóié” – mondta, hozzátéve, hogy a volt miniszterelnök átverte őket, amikor úgy döntött, hogy csatlakozik egy centrista- és baloldali koalícióhoz. A Központi Választási Bizottság szerint Sikli nem távozott időben a Kneszetből, miután a Jamina menesztette, és ezért kizárta a választásokon való indulásból. A Legfelsőbb Bíróság azonban megsemmisítette ezt az ítéletet. Szilman esetében a bíróság szerint nincs jogi akadály, hogy a Likuddal induljon.
Canterbury érseke aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy a brit nagykövetséget Izraelben Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztethetik – írja a Daily Mail. Liz Truss miniszterelnök a múlt hónapban az ENSZ New York-i csúcstalálkozóján közölte izraeli kollégájával, hogy fontolgatja az áthelyezést, miután Donald Trump elnöksége idején ugyanezt a költözést rendelte el az amerikai nagykövetség számára. Justin Welby canterburyi érsek aggodalmát fejezte ki a lehetséges következmények miatt, mielőtt Izrael és a palesztinok között tárgyalásos rendezés jön létre. A Jewish Newsnak adott pénteki nyilatkozatában Welby szóvivője elmondta: Az érsek kapcsolatban áll a Szentföldön élő keresztény vezetőkkel, és továbbra is imádkozik Jeruzsálem békéjéért’.
Új, Glonassz-K típusú műholdat állított Föld körüli pályára az orosz hadsereg – közölte hétfőn az orosz védelmi minisztérium. A tárca szerint az Arhangelszk megyei pleszecki katonai reptérről elindított Glonassz-K irányítását átvették az orosz űrerők German Tyitov Fő Kísérleti Űrközpontjának földi létesítményei, a műholddal a telemetriai kapcsolat stabil. Az eszközt egy Szojuz-2.1b típusú hordozórakétával indították el hétfő hajnalban és Fregat gyorsítóblokkal állították pályára. A Glonassz-K az orosz globális navigációs műholdrendszer (Glonassz) harmadik generációs műholdja, amelyből az elsőt 2011-ben állította pályára. Az eszköz a Glonassz-M típusú műholdakat váltja fel.
Aljakszandr Lukasenka fehérorosz államfő bejelentette, hogy Fehéroroszország és Oroszország közös katonai munkacsoportot állít fel válaszul az ország nyugati határain tapasztalható „feszültség” súlyosbodására – jelentette hétfőn a Belta állami hírügynökség. Lukasenka elmondta, hogy a két ország regionális katonai csoportot fog bevetni, és két nappal ezelőtt megkezdték az erők összevonását, nyilvánvalóan a Krímhez vezető hídon történt robbanást követően. Az orosz erők február 24-én Fehéroroszország területéről is benyomultak Ukrajna északi részére, ahonnan azonban tavasszal visszavonultak, és Oroszország a kelet-ukrajnai hadműveletekre helyezte át a hangsúlyt.
A hétfő reggeli támadásokban Oroszország elsődleges célpontja Ukrajna energiainfrastruktúrája, másodlagos célja pedig emberéletek kioltása volt – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. Az államfő közösségi oldalakon közzétett videójában arról beszélt, hogy a támadást szándékosan időzítették a reggeli csúcsforgalom idejére, hogy a lehető legnagyobb veszteségeket okozzák. „Ez egy kemény reggel. Terroristákkal van dolgunk” – szögezte le. „Pánikot és káoszt akarnak, el akarják pusztítani az energiarendszert” – mondta. Hozzátette, hogy a „rakéták tucatjaival” és iráni Sahíd típusú drónokkal végrehajtott csapások északról délre és keletről nyugatra vették célba az országot, Kijevet, valamint számos másik térségét eltalálva. „Átmeneti áramkimaradások lehetségesek, de a győzelembe vetett bizalmunk nem törik meg” – hangoztatta a Kijev belvárosában kültéren forgatott videóban. „Az ellenség azt akarja, hogy féljünk, azt akarja, hogy az emberek elmeneküljenek, de mi csak előre mehetünk, és ezt a csatatéren is megmutatjuk” – tette hozzá, és felszólította az ukránokat, hogy maradjanak az óvóhelyeken.
Lejárt Kajári Ferencnek, a Magyar Honvédség vezérőrnagyának a megbízatása a NATO parancsnoksága alatt Koszovóban működő nemzetközi békefenntartó haderő, a KFOR élén. Kajári Ferenc egy éven át volt a KFOR 26., egyúttal első magyar parancsnoka. A vezérőrnagy búcsúinterjút adott a pristinai KosovaPress.com című hírportálnak, amelyben értékelte az utóbbi egy évet, és leszögezte, hogy jelenleg nyugodt a helyzet Koszovóban. Mint mondta: az utóbbi évben számos esemény történt a biztonság terén, például kitört az ukrajnai háború, de Koszovó északi részén is tiltakozások voltak nyáron. Rámutatott, hogy amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, akkor a koszovóiakon is látszódott bizonyos feszültség és félelem, de ez később elmúlt. Kajári Ferenc elmondta, a KFOR folyamatosan figyelemmel kíséri a helyzetet, és nem tapasztalt biztonsági fenyegetést Koszovóval szemben az ukrajnai háború miatt.
Időjárás:
Ma napos, illetve változóan felhős időre van kilátás. Este eseménymentes marad időjárásunk. A hőmérséklet jellemzően 18 – 21 fok körül alakul.
