A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.10.12.
A jelenlegi válsághelyzetben még inkább felértékelődik a kiszámítható, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés a szomszédos országokkal, mondta Szijjártó Péter.
Magyarország a béketáborhoz tartozik, „az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök.
Libanon és Izrael elégedettségét jelezte a két ország között húzódó, vitatott tengeri határ kérdését rendező végső jegyzékkel kapcsolatban.
Orosz katonákkal tömött vonatok indultak útnak Belaruszba − számolt be a The Daily Mail brit lap kedden.
Belföldi hírek:
A jelenlegi válsághelyzetben még inkább felértékelődik a kiszámítható, kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködés a szomszédos országokkal, így a magyar-szlovén kapcsolatok is rendkívül előnyösek mindkét fél számára – közölte kedden Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Matjaz Han szlovén gazdaságfejlesztési és technológiai miniszterrel közös budapesti sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az ukrajnai háború és a szankciók miatt egekbe szökő árak recesszióval fenyegetnek Európában, ezért fontos a gazdasági együttműködés fejlesztéséről tárgyalni. Szijjártó Péter Magyarország és Szlovénia kapcsolatát méltatta, amelyet szavai szerint még szorosabbra kívánnak fűzni, kölcsönösen támogatni fogják egymás beruházásait, mivel ezek jelentősen hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés fenntartásához. Mint mondta, ehhez adott minden alap, miután a kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly majdnem elérte a hárommilliárd eurót, és értéke az idei év első hat hónapjában is 30 százalékkal nőtt, így újabb rekord várható 2022-re.
Teljesen egyértelmű, hogy lépni kell, mert az elhibázott szankciók következtében egy igen komoly energiaválság és recesszió jött létre, aminek Európa egyértelműen a vesztese, mondta Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke, országgyűlési képviselő, rezsivédelmi biztos a Heti TV Pirkadat című műsorában. Nem kell mást tenni, jegyezte meg Németh Szilárd, mint megnézni hogy az euro árfolyama mennyire meggyengült például a dollárhoz képest. Mindezek az európai gazdaság nagyfokú gyengeségét jelzik. A politikus szerint ennek a válságnak az egyik fő okozója az orosz-ukrán háború. Mint kijelentette, a magyar kormány mindig is azt hangoztatta, hogy Oroszország agressziót követett el, valamint azt is kijelentette többször is a kormány, hogy Ukrajna területi integritása, annak megvédése kiemelten fontos. Ám a háború csak akkor érhet véget, ha sikerül a feleknek tárgyalóasztalhoz ülni, ahol megállapodnak a tűzszünetről, majd a békéről. A béke jelenti a jövőt, jelentette ki a Fidesz politikusa. Németh Szilárd, aki eredetileg pedagógus, az oktatásról elmondta, a magyar pedagógus társadalom anyagi és erkölcsi elismerést érdemel, hiszen az ő kezükben van többek között a gyermekek jövője. Nem csak arra van szükség, hogy a tanárok meg legyenek fizetve, hanem az is fontos, hogy milyen körülmények között tanítanak, és tanulnak a gyerekek. A remények szerint Csepelen rövidesen egy, a mai kornak megfelelő, tökéletes iskolája lesz a kerületnek, a fővárosnak és az országnak.
Bár nemrég Orbán Viktor miniszterelnök javasolta, hogy az Országgyűlés vitassa meg a szélenergia hasznosításának kérdését, a gazdasági bizottság mégis leszavazta az LMP erről szóló előterjesztését – mondta a párt országgyűlési képviselője. Keresztes László Lóránt, az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának LMP-s elnöke nehezményezte, hogy a kormányoldal még mindig nem áll készen korrigálni energiapolitikáját, amely a politikus szerint kiszolgáltatott helyzetbe hozta az országot, és nem erősítette az önállóságunkat. Ezt eredményezte az is, hogy bár nyíltan nem, de adminisztratív eszközökkel ellehetetleníti a kormány a szélerőművek telepítését – mondta, hozzátéve: a miniszterelnök nemrég elismerte, hogy a kérdésről a kormányon belül is vita van, a megújuló energiaforrások hasznosításáról ezért szerinte is érdemes lenne vitatkozni az Országgyűlésben.
Külföldi hírek:
Magyarország a béketáborhoz tartozik, „az azonnali tűzszünet és az azonnali béketárgyalások híve vagyok” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Berlinben a Cicero közéleti folyóirat és a Berliner Zeitung című napilap rendezvényén, amelyet Vihar Európa fölött címmel rendeztek az ukrajnai háborúról és a nemzetközi energiaválságról. Elmondta: Magyarország már elvesztette körülbelül 200 állampolgárát, akik besorozott katonaként meghaltak a fronton. A miniszterelnök nagy bajnak nevezte, hogy a krímivel ellentétben ezúttal nem sikerült elszigetelni a konfliktust. A Krím elleni, 2014-es orosz támadás idején azért tudták elkerülni a súlyos nemzetközi válságot, mert a németek, Angela Merkel akkori kancellárral az élen, azonnal tárgyalást kezdeményeztek – vélekedett. Hibának mondta Orbán Viktor, hogy miközben ő a háború előtt békemisszión járt Vlagyimir Putyin orosz elnöknél, a nyugati oldalon senki nem érezte úgy, hogy tárgyalni kell. Pedig a moszkvai látogatás után például a NATO főtitkárának is azonnal jelezte, hogy milyen fenyegetés készül. A miniszterelnök kijelentette azt is, hogy a magyar kormány azt gondolja a háborúról, amit az EU mond: ez egy agresszió, hiszen Oroszország megsértette a nemzetközi jogot.
Libanon és Izrael elégedettségét jelezte a két ország között húzódó, vitatott tengeri határ kérdését rendező végső jegyzékkel kapcsolatban, amely „történelmi megegyezéshez” vezethet a felek keddi bejelentése szerint. Elias Bou Saab, a libanoni tárgyalóküldöttség vezetője azt mondta, az Egyesült Államok közvetítésével zajló egyeztetések „nagyon hamar kielégítő megoldást hozhatnak”. Ejál Huláta izraeli nemzetbiztonsági tanácsadó, az izraeli delegáció vezetője szintén leszögezte: az izraeli fél kérései teljesültek, a változtatásokról szóló javaslatait elfogadták. Az egyezség, jóllehet korlátozott mértékű, csökkentené a két – egymással továbbra is szemben álló – ország gazdasági és biztonsági aggályait. A szóban forgó térségben Libanon földgázt akar kitermelni, nem messze pedig Izrael nemrég szénhidrogénekre bukkant. A Libanonban jelentős befolyással rendelkező Hezbollah síita szervezet már korábban figyelmeztette Izraelt, hogy addig ne fogjon kitermelésbe a vitatott területen, amíg nem oldódik meg a felségvizek sorsa, különben ellenlépésekre számíthat. Michel Aun libanoni elnök jelezte: az egyezség nem jelent partnerséget Izraellel, az államot ugyanis a bejrúti kormány továbbra sem ismeri el.
Egy katona életét vesztette egy lövöldözésben Shavi Samaria közelében, egy terroristára vadászva. A katonát az elhaladó járműből és automata fegyverrel végrehajtott fegyveres támadást követően először a helyszínen ellátták, de állapotának romlása után kórházba szállították, ahol belehalt sérüléseibe. Az IDF nyomozása szerint a helyszínen áthaladó felvonulást biztosító erők nem viszonozták a tüzet. A „Gov Aryot” szervezet vállalta a felelősséget a támadásért, akárcsak az elmúlt hónapokban a Júdea és Szamária régiót sújtó támadások esetében. Szombat este a 18 éves katona, Naa Lazar halt meg egy lövöldözésben a Jeruzsálem melletti Shuafat ellenőrzőpontnál. Egy másik biztonsági őr súlyosan megsérült, a terroristát még nem sikerült elkapni. A Szamáriai Regionális Tanács vezetője, Yossi Dagan a támadást követően azzal vádolta meg a kormányt, hogy nem cselekszenek, „több mint egy hónapja könyörögünk, figyelmeztetünk és kiabálunk, zárjuk be az ellenőrző pontokat, gyűjtsük össze a fegyvereket, állítsuk le az uszítást, lépjünk fel katonai akciókkal az itt terrorhullámot szító Palesztin Hatóság ellen.” – mondta.
Moszkva kész lesz megfontolni egy Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök közötti találkozóra vonatkozó javaslatot a G20-csúcson, ha az Egyesült Államok javaslatot tesz erre – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kedden a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva. „Ha érkezik egy ilyen ajánlat, akkor megfontoljuk” – mondta a tárcavezető. Lavrov emlékeztetett rá, hogy Moszkva többször jelezte: soha nem utasítja vissza a találkozókat. Elmondta, hogy az áprilisi, megszakadt isztambuli tárgyalásokat az ukrán fél kezdeményezte. Biden korábban nem zárta ki annak lehetőségét, hogy az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Együttműködés vagy a G20-csoport csúcstalálkozóján találkozzon Putyinnal. A G20-csúcsot a tervek szerint november 15-16-án az indonéziai Bali szigetén rendezik meg. Az orosz diplomácia vezetője valótlannak nevezte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács fehér házi kommunikációs koordinátora állítását, miszerint Washington nyitott a tárgyalásokra. „Ez hazugság. Nem kaptunk komoly kapcsolatfelvételi ajánlatot” – mondta.
Az ukrajnai városokra mért hétfői orosz légicsapások megsérthették a hadviselést szabályozó nemzetközi egyezményeket, és háborús bűncselekménynek minősülhetnek, ha kiderül a szándékosság – jelezte az ENSZ kedden. Felszólítjuk Oroszországot, hogy tartózkodjon az erőszak fokozásától – mondta Ravina Shamdasani, az ENSZ emberi jogi főbiztosának szóvivője genfi sajtótájékoztatóján. A tisztségviselő aláhúzta, hogy a lakott területek és a polgári infrastruktúra közvetlen támadása háborús bűncselekmény. A legfrissebb ukrán adatok szerint legalább 19-en meghaltak és 105-en megsebesültek a hétfő reggeli támadásokban. A szóvivő megjegyezte: az ENSZ-t aggasztja a tény, hogy egyes esetekben úgy tűnik, szándékosan vették célba a polgári infrastruktúrát. Nyolc régióban több tucat lakóépület, valamint legalább tizenkét energetikai létesítmény szenvedett károkat – tette hozzá. „Ez arra utal, hogy a légicsapások megsérthették a hadviselést szabályozó nemzetközi humanitárius jogot” – hívta fel a figyelmet Shamdasani.
Orosz katonákkal tömött vonatok indultak útnak Belaruszba − számolt be a The Daily Mail brit lap kedden. Az orosz egységek érkezését megelőzően hétfőn Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök bejelentette, Moszkvával közösen regionális erőket telepítenek az ország nyugati és déli határainak közelébe, miután − az államfő elmondása szerint − Lengyelország erőteljes militarizációba fogott a lengyel−belarusz határszakaszon, valamint Varsó, Vilnius és Kijev terrortámadásokat és felkelések kirobbantását tervezik Belarusz területén. „A Belarusz területét érintő támadásokról már nemcsak beszélnek Kijevben, hanem konkrét tervek is készültek erről. Gazdáik arra kényszerítik őket, hogy háborút indítsanak országunk ellen” − jelentette ki Lukasenka a nemzetbiztonsági tanács hétfői ülésén. A belarusz államfő bejelentését követően Kijev elkezdte megerősíteni északi határait, attól tartva, hogy Oroszország megpróbálhatja belerángatni szövetségesét a háborúba. Igor Bondarenko ukrán belügyminiszter-helyettes a belarusz−ukrán határra látogatva elmondta, a határvédelmi erők készen állnak egy esetleges belarusz agresszióval szembeni fellépésre.
Időjárás:
Ma mindenütt fokozatosan ismét elvékonyodik, lecsökken a felhőtakaró. Este derült, csillagfényes égbolt várható. A hőmérséklet jellemzően 17 – 21 fok körül alakul.
