A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.09.26.
Véget ért az Országgyűlés nyári szünete, elkezdik a munkát a képviselők.
Autómentes vasárnapok bevezetését javasolja a Nemzetközi Energiaügynökség.
Terroristák vasárnap éjszaka 4 kiló robbanóanyagot tartalmazó robbanószerkezetet helyeztek el a Kedumim bejáratánál lévő benzinkútnál Izraelben.
Több energiakereskedelmi projekt napirendre került, amelyek megvalósulhatnak az Egyesült Arab Emírségek és Németország között.
Belföldi hírek:
Véget ért az Országgyűlés nyári szünete, elkezdik a munkát a képviselők. Az őszi ülésszak első napján felszólal Orbán Viktor, továbbá esküt tesz két régi-új jobbikos képviselő, szavaznak Fekete-Győr András, a Momentum bukott exelnöke mentelmi ügyében, valamint megkezdődik az Európai Bizottsággal zajló egyeztetésekhez kapcsolódó törvények vitáját is. Két hónapos nyári szünet után folytatja ma a munkáját az Országgyűlés, ahol ismét számítani lehet az erős hangvételű politikai csörtékre a kormánypártok képviselői, valamint az ellenzék tagjai között. Az ülés kezdetén a parlament megemlékezik a tavaszi ülésszak utolsó napja óta elhunyt korábbi képviselőkről, így többek között Wittner Máriáról is. Az 1956-os forradalom hőse 2006 és 2014 között két cikluson át volt a Fidesz frakciójának a tagja. Az őszi ülésszak első napján két jobbikos képviselő tehet esküt, Ander Balázs és Dudás Róbert.
„A sport „elképzelhetetlenül fontos” egy erős, ütőképes hadsereg létrehozásához” – mondta Szalay-Bobrovniczky Kristóf vasárnap a 17. alkalommal megrendezett NATO-futás rajtja előtt Budapesten. A honvédelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy Magyarország elkötelezett és megbecsült tagja a NATO-nak, amely idén is támogatja az eseményt. Szalay-Bobrovniczky Kristóf hozzátette: az ő feladata, hogy újra egy erős, ütőképes, magabiztos, jól felszerelt, jól kiképzett és megbecsült magyar hadsereget építsen. Ebben a sportnak fontos szerepe van, a futás pedig a legtermészetesebb, a legegészségesebb és a legszebb sportok egyike. „Fussunk együtt a békéért, mert a békéhez erő kell!” – fogalmazott a miniszter, aki 900 katonával – köztük az olimpiai ezüstérmes párbajtőrözővel, Siklósi Gergellyel és a világbajnok öttusázóval, Kasza Róberttel, valamint számos civil résztvevővel együtt maga is rajthoz állt.
Autómentes vasárnapok bevezetését javasolja a Nemzetközi Energiaügynökség. A magyar kormány viszont elutasítja az autós közlekedés bárminemű korlátozását. A Levegő Munkacsoport elnöke szerint időszerű lenne lépni az ügyben. „Párizsban és Brüsszelben is – igaz, hogy nem minden vasárnap, de – már volt olyan alkalom, amikor a város nagy részét lezárták a személyautók elől, és csak a tömegközlekedés, a taxik és a közszolgáltatásokat végző járművek közlekedhettek. Ez tehát megvalósítható” – fogalmazott az Lukács András. A kormány viszont nem tervezi a vasárnapi autótilalom bevezetését. Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter egy online közzétett videóban beszélt arról, hogy a korlátozásra miért nincs szükség. „Erre nem kerül sor, azt gondolom, nem ez a cél, hanem az, hogy megvédjük a családokat a magasabb energiaáraktól, ez idáig sikerült is. Mi árstopokban hiszünk, illetve ezek fenntartásában” – mondta a videóban Nagy Márton.
Országos, egységes sztrájkot hirdet az oktatás világnapjára, október 5-re a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete. Közleményükben azt írták: pénteki ülésükön döntöttek a közeljövő akcióiról. A gördülő sztrájk folytatása mellett rendszeresen fognak napokat megnevezni, amikor munkabeszüntetésre hívják az oktatásban dolgozókat – jelezték. Október 5-re azt kérik: az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban, szakszolgálatokban dolgozók ezen a napon ne vegyék fel a munkát. A PDSZ a közszféra és a versenyszféra szakszervezeteit arra kéri, hogy szervezzenek szolidaritási sztrájkot, szolidaritási akciókat erre napra, hogy világos legyen: az oktatatás nemzeti ügy.
Külföldi hírek:
A zsidó újév, ros hásáná kezdetével a Jewish Agency for Israel bejelentette, hogy körülbelül 15,3 millió zsidó él szerte a világon. Tavaly körülbelül 15,2 millió zsidó élt világszerte, ami azt jelenti, hogy a lakosság száma körülbelül 100 000 zsidóval nőtt. A világ zsidó lakossága azonban még mindig több mint egymillióval kevesebb, mint a holokauszt előtt volt. A világon élő 15,3 millió zsidóból körülbelül 7 millió 80 ezer él Izraelben, ami körülbelül 130 ezerrel több, mint tavaly ilyenkor. Körülbelül hatmillió zsidó él az Egyesült Államokban. A következő legnagyobb zsidó lakosság Franciaországban van, ezt követi Kanada, az Egyesült Királyság, Argentína, Oroszország, Ausztrália és Németország. Magyarországon körülbelül 46 ezer 500 zsidó él.
Terroristák vasárnap éjszaka 4 kiló robbanóanyagot tartalmazó robbanószerkezetet helyeztek el a Kedumim bejáratánál lévő benzinkútnál, jelentette a Kan közszolgálati műsorszolgáltató. Egy lakó hajnali 2 óra körül vette észre a csomagot a kútoszlopok között. Tűzszerészek hatástalanították a robbanószerkezetet. Sérülés nem történt. A terroristák megszöktek. Az ünnepre egyébként lezárják Júdea és Szamária területeit, valamint a gázai átkelőhelyeket, és a biztonsági erők több tucatnyi támadásra vonatkozó figyelmeztetése miatt magas szintű a készültség. Biztonsági tisztviselők szerint a Gázai övezetet uraló Hamász terrorszervezet Irán ösztönzésére fegyverekkel és pénzzel árasztja el a Palesztin Hatóság területét támadások végrehajtásához, és támadásokra csábítja a fiatalokat, még azokat is, akik ideológiájukat nem osztják.
Belehalt sérüléseibe egy 50 éves férfi, akit egy dimonai zsinagóga előtt késelt halálra gyilkosa. A nyomozás megkezdése után a héber médiában megjelent riportok szerint a gyanúsított – aki állítólag az áldozat szomszédja volt – a zsinagóga elé érkezve elkezdett kiabálni és szitkozódni. Az épületben imádkozó áldozat kiment és azt kérte, hogy maradjon csendben, miután a 49 éves férfi odalépett hozzá és derékon szúrta. Az áldozat még vissza tudott menni a zsinagógába, ahol összeesett. A helyszínre érkező mentősök ellátták és a beersevai Szoroka kórházba szállították, ahol végül halottnak nyilvánították. A dimonai rendőrök a helyszínről elmenekülő gyanúsítottat azonosították és egy órán belül letartóztatták. A hétvégén több súlyos, erőszakos incidens történt.
Az ukrán elnök szerint „megdöbbentő”, hogy Izrael nem biztosította országának fejlett fegyvereket. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken elítélte Izraelt, amiért nem nyújtott segítséget országának, mondván, hogy országa „semmit” nem kapott Izraeltől. „Meg vagyok döbbenve. Nem értettem, mi történt Izraellel” – mondta Zelenszkij a TV5Monde francia televíziós csatornának. „Nem értem, miért nem tudnak nekünk légvédelmi eszközöket biztosítani”. „Izrael nem adott nekünk semmit. Semmit. Semmit! Nem vádolom a vezetőket. Voltak megbeszélések Izrael vezetőivel, de ez nem segített Ukrajnán” – tette hozzá az ukrán elnök.
Recep Tayyip Erdogan török elnök azt mondta amerikai zsidó vezetők egy csoportjának, hogy Izraelbe tervez látogatást, ami az eddigi legegyértelműbb jele annak, hogy szándékában áll helyreállítani a régóta megromlott izraeli-török kapcsolatokat. Erdogan azt is mondta az amerikai zsidó szervezetek vezetőivel teli teremben, hogy az antiszemitizmus „emberiség elleni bűncselekmény” – mondta a találkozó egyik résztvevője a Jewish Telegraphic Agency-nek. A találkozóra New Yorkban került sor, ahol a múlt héten az ENSZ Közgyűlése miatt gyűltek össze a világ diplomatái. Erdogan nem közölte, hogy mikor látogat Izraelbe. Törökország és Izrael a múlt hónapban bejelentette, hogy tervezik a teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállítását, amelyek 2010-ben szakadtak meg, amikor Izrael feltartóztatott egy török hajót, amely megpróbálta áthatolni a Gázai övezet izraeli és egyiptomi blokádját. Jichák Herzog izraeli elnök márciusban, Jair Lapid miniszterelnök pedig júniusban, külügyminiszterként töltött utolsó napjai egyikén látogatott Törökországba.
Több energiakereskedelmi projekt napirendre került, amelyek megvalósulhatnak az Egyesült Arab Emírségek és Németország között, és soha többé nem történhet meg, hogy Berlin egyetlen energiabeszállítóra hagyatkozzon – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár vasárnap Abu-Dzabiban. A kormányfő úgy vélte, „biztosítani kell, hogy a világ cseppfolyósítottföldgáz-termelése annyira fejlett legyen, hogy el tudja látni a most is tapasztalható nagy keresletet úgy, hogy közben nem kell az oroszországi kitermelésre hagyatkozni”. Németország egészen a közelmúltig erősen függött az orosz gáztól, a német szövetségi kormány azonban az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta egyre jobban igyekszik más forrásokból is biztosítani az ország energiaellátását. Jóllehet Scholz a vasárnapi sajtótájékoztatón nem árult el többet a fejleményekről, Robert Habeck német gazdasági miniszter és alkancellár a múlt héten közölte, hogy a hétvégi abu-dzabi látogatás célja, hogy megállapodást kössenek az emírségekkel a cseppfolyósított földgáz (LNG) és dízelolaj Németországba irányuló exportjáról. Az Egyesült Arab Emírségek a világ hetedik legnagyobb földgáztartalékával rendelkezik.
Észak-Korea vasárnap ismét ballisztikus rakétát lőtt ki Phenjan közeléből a Japán-(Keleti)-tenger irányába – közölték a dél-koreai vezérkari főnökök. Az atomtöltet célba juttatására alkalmas rakéta a japán védelmi minisztérium közlése szerint 600 kilométeres távolságot tett meg és 50 kilométeres magasságot ért el. A dél-koreai Nemzetbiztonsági Tanács (NSC) elítélte Phenjan „provokációját”, s egyúttal kijelentette, hogy „semmilyen okból nem tartja elfogadhatónak” a rakétatesztelést. Észak-Korea katonai tevékenysége a nyilatkozatban foglaltak szerint „egyértelműen szembemegy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozataival, és tovább szítja a feszültséget a Koreai-félszigeten és a térségben”. Kisida Fumio japán miniszterelnök nyilatkozatban közölte, hogy Tokió mindent megtesz annak érdekében, hogy információt gyűjtsön a rakétakilövésről, és, hogy megbizonyosodjon a hajók és légijárművek biztonságáról. Sebesülésekről vagy károkról egyelőre nem tudni. A dél-koreai katonaság közölte, hogy a vezérkari főnökök egyeztetnek az Egyesült Államok katonai parancsnokaival arról, hogy miként reagáljanak az Észak-Korea által fennálló fenyegetésekre.
Időjárás:
Ma is országszerte borongós idő várható. Este a csapadékmező kelet felé mozog. A nyugati és középső országrész felett vékonyodik, szakadozik a felhőzet, miközben keleten még borús, esős idő lesz. A hőmérséklet jellemzően 15 – 21 fok körül alakul.
