Jó lenne, ha nemcsak állami finanszírozású lenne a nyugdíjrendszer.
Farkas András nyugdíjszakértő, a nyugdíjguru a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a hazai nyugdíjrendszerről, a nyugdíjkorhatár emeléséről.
A szakértő elmondta, hogy Európában, számos országban három pilléren nyugszik a nyugdíjrendszer, ami igen hasznos. Egyrészt ott van az állami pillér, ami jelenti az állam által folyósított nyugdíjat, de szintén nagy súllyal szerepel a foglalkoztatói pillér, ami különböző munkahelyi, ágazati nyugdíjfolyósítókat jelent. Ezeken túlmenően még az öngondoskodás is szerepet játszik. Magyarországon ezzel szemben egy évtizedekkel ezelőtti politikai döntés következtében egy fejnehéz rendszer alakult ki, amiben nem játszik semmilyen szerepet a foglalkoztatói pillér. Az állam szerepe hatalmas, az öngondoskodást pedig nagyon kevesen választják. Farkas András szerint az nagyon fontos, hogy az állam megállapítja, hogy a nyugdíjaknak követniük kell az inflációt, ezért van minden évben az, hogy januárban az előretervezett infláció mértékével emelik a nyugdíjakat. Így történt ez idén is, ezért részesültek a nyugdíjasok 5%-os emelésben. Ám az is igaz, hogy az orosz-ukrán háború okozta gazdasági problémák miatt év közben módosították az infláció mértékét 8,9%-ra, így a nyugdíjasok júliusban további 3,9%-os emelést kapnak. Ám, ami ennél sokkal fontosabb, hogy mindezt januárig visszamenőleg, egy összegben kapják meg, és júliustól kezdve pedig már az emelt nyugdíj érkezik. Ez a döntés nem csak az öregségi nyugdíjban részesülőket érinti, a rendelkezés értelmében még 28 különféle ellátásban részesülőket is. A nyugdíjguru szerint egyszer gondolkodni kellene azon is, hogy ezeket az emeléseket el kellene osztani másként, hiszen egyforma emelést kapott az 50 ezer forintos, és a 300 ezer forintos nyugdíjas is. Farkas András szerint a politika egyrészt nagyon helyesen figyel a nyugdíjasokra, hiszen 2 és fél millió emberről van szó, ugyanakkor az is fontos lenne, miután a várható életkor emelkedik, hogy 15 éven belül a nyugdíjkorhatár emeléséről döntsenek. De nem úgy kellene ezt megtenni, jegyezte meg, ahogy eddig tették, azaz nagyon kismértékben emelték a korhatárt, hanem egyszerre egy jelentősebb mértéket kellene meghatározni. Kérdésre válaszolva a szakértő elmondta, hogy míg például Németországban, Norvégiában a nyugdíjfolyósítók rendelkeznek egyéb vagyonnal és ingatlanokkal, stb., Magyarországon ez nem így van. A Második Világháború az addig létező rendszert elsöpörte, ezért úgy döntöttek az akkori politikusok, hogy a máig is működő felosztó-kirovó rendszert alkalmazzák. Pedig sokkal rugalmasabbak és tőkeerősebbek lennének a nyugdíjrendszerek, ha az 1945 előtti állapotot lehetne valahogy újraéleszteni. Ám az is igaz, ma már erre nincs esély.
