Megindult a közösségi élet.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke a Heti Tv Pirkadat című műsorában beszélt a legnagyobb magyar zsidó ernyőszervezet aktuális ügyeiről.
Az elnök beszámolt arról, hogy a hagyományokhoz híven a Mazsihisz idén is a Szent István parkban rendezi meg dzsemboriját, ahol Izrael állam megalakulásának 74. évfordulójára emlékeznek meg. Most is a legkülönfélébb színes programokkal várja az érdeklődőket az a sok szervezet, amelyik a szervezésben közreműködik.
Heisler András beszélt a Mazsihisz balatonfüredi üdülőjéről. Mint megjegyezte, évtizedek óta műszakilag elmaradott állapotban van az épület. Már tervek készültek a teljes megújításra, aminek a költségeire már ígéreteket is kaptak. Amennyiben sikerül a felújítás, akkor egy olyan intézmény jön létre, amelyik nemcsak nyáron, hanem az év minden hónapjában látogatható lesz, és nemcsak üdülésre, hanem különböző rendezvények, szakmai konferenciák megtartására is használható lesz.
A mai parlamenti alakuló ülés után, még ebben a hónapban az új kormány is megkezdi működését, ennek kapcsán beszélt az elnök a Sorsok Házáról is. Elmondta, hogy nincs információja arról, hogy megnyílik-e az intézmény, hiszen ez a kormány kompetenciája, pontosabban az EMIH-é, hiszen a múzeum feletti jogokat a kormányzat átadta nekik.
Heisler András beszámolt arról, hogy a koronavírus járvány végén nemcsak a vallási, hanem a közösségi, kulturális élet is megindult a zsinagógákban. Ez nagyon örömteli, annak ellenére, hogy a programokat egyelőre kevesebben látogatják, mint a pandémia előtt.
Az elnök megjegyezte, a Mazsihisz nagy örömmel vette, hogy az egyházi felsőoktatási intézmények szinte mindegyike megújult, ma már csak az OR-ZSE az egyetlen, ahol még nem történt semmi. A megújításra a szervezetnek nincs saját forrása, de az összes többi egyházi egyetem is állami támogatásokból lett szebb és modernebb. Hozzátette, bár a közbeszédben lehet hallani olyan hangokat, hogy az egyetemet egy zöldmezős beruházás keretében egy új ingatlanon kellene megépíteni, de a Mazsihisz ragaszkodik a 145 éves tradícióhoz, az épülethez. Így azt szeretnék, ha az épületen belül kerülne sor a megújulásra.
Végezetül az elnök beszélt a Rumbach utcai zsinagógáról is, ahol bejegyzés alatt van egy alapítvány, aminek az lesz a feladata, hogy a különböző kulturális, tudományos programokhoz szakmai támogatást nyújtson. Ezen túlmenően abban reménykednek, hogy egy erős marketing munkával ez a zsinagóga a turisták által kiemelten látogatott intézmény lesz. Az viszont örömteli, hogy itt már van hitélet, alulról szerveződő közösség alakult meg, ami azt mutatja, van igény, hogy a Rumbachban is imádkozhassanak a zsidók.
