Harsányi László: Zsidó művészek a viharban (107. rész) – Hegedűszólisták 1.
1939-ben, az első két zsidótörvényt követően az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) – a Pesti Izraelita Hitközséggel szoros együttműködésben – a fellépési lehetőségeiktől, kenyerüktől megfosztott zsidó művészek számára létrehozta a Művészakciót. Ebben a nagysikerű kezdeményezésben 1944. március 19-ig 550 színész, énekes, zenész, táncos, festő, szobrász, író jutott lehetőséghez és szó szerint éltető levegőhöz.
Gerle Róbert
Gerle Róbert, az Amerikában karriert csináló hegedűművész és zenepedagógus 1924-ben született Abbáziában. Tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán és a Magyar Nemzeti Konzervatóriumban végezte.
1941 novemberéből származott róla az első újsághír a Pesti Hírlapban, amikor Komor Vilmos zenekarában „Mozart egyik hegedűversenyét mutatta be jó stíluskészséggel.”
Mozarttal mutatkozott be az OMIKE Művészakcióban, 1942 márciusában. Erről a Magyar Nemzet számolt be: „Minden tekintetben kifogástalanul, egészségesen, frissen és meleg tónussal hegedülte Gerle Róbert az a-dúr versenyt.” Ebben az évben Hubay-díjat is nyert. 1943-ban folytatódott bemutatkozása a Goldmark-teremben csakúgy, mint a Komor Vilmos vezette zenekarban.
Zsidóként a második világháború alatt munkatáborba került, ahonnan 1945-ben elmenekült. Ide illeszthető az Amerikai Magyar Népszava 1958. októberi cikkének egy részlete. Előtte a cikk beszámol a német megszállás alatti megpróbáltatásairól, majd a szovjet csapatok érkezéséről, akik a rejtőzködő szökevényeket „lesipuskásoknak” ítélték meg és kivégezni akarták őket
„Fagyos januári reggelen 27 didergő magyar állt az orosz kivégző osztag előtt. Lövésre készen meredtek eléjük az orosz bakák puskái. A tisztjük éppen ki akarta adni a kommandót, Tüzelj! – amikor a szeme megakadt egy hegedűn, amely az egyik halálra ítélt lábánál a földön volt. ’Kié ez a hegedű?’ – kérdezte. Gerle Róbert jelentkezett. Az orosz tiszt a Tűz! kommandó helyett mást kommandírozott. ’Csajkovszkij koncert!’
Gerle Róbert hóna alá vette kis Grancino hegedűjét és fagytól dermedt ujjaival nagy keservesen eljátszotta a Csajkovszkij koncert első ütemeit. Az orosz tisztet úgy fellelkesítette az orosz zene, hogy futni hagyta az egész halálbakészült társaságot.”
.jpg)
1946-tól szerepel a korabeli újságoknak a különböző zenei rendezvényekről adott híreiben. Még abban az évben kiutazott Genfbe, majd Párizsba egy-egy zenei versenyre, amelyeken sikerrel szerepelt. Luxembourgba került, ahol rövid ideig rádiószólistaként dolgozott. 1950-ben az Illinoisi Egyetem ösztöndíjasaként érkezett az Egyesült Államokba. Az 1960-as években hegedűszólistaként szerepelt az Egyesült Államokban. Említésre méltó, hogy népszerű hegedűtankönyveket jelentetett meg. Időről-időre hazalátogatott és adott ilyenkor Magyarországon hangversenyeket.
A marylandi Hyattsvilleben hunyt el, 2005-ben.
Képek:
1.) Ákos Ferenc Portré. csoarchives.wordpress.com 2016.01.
2.) OMIKE Művészakció műsorközlő lap
3.) Ákos Ferenc Portré. thestrad.com
4.) Gerle Róbert Színházi Magazin 1942.
5.) Gerle Róbert portré www.discogs.com
6.) Gerle Róbert portré www. schubertiademusic.com
