Orbán Viktor: a Heti Tv több kérdésére is válaszolt.

A BreuerPress és a HetiTV hírei 2022.04.07.

Telefonon beszélt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Orbán Viktor.

A miniszterelnök a választási győzelmet követő első nemzetközi sajtótájékoztatóján a Heti Tv több kérdésére is válaszolt.

Kormányválság fenyeget Izraelben, megszűnt a kormányzó koalíció többsége a parlamentben.

A NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie Oroszországgal, – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.

Belföldi hírek:

Telefonon beszélt szerdán Vlagyimir Putyin orosz elnökkel Orbán Viktor újraválasztott miniszterelnök, aki azonnali tűzszünetet javasolt az orosz-ukrán háborúban. Orbán Viktor budapesti nemzetközi sajtótájékoztatóján számolt be erről, hozzátéve, azt is javasolta az orosz elnöknek, hogy ő, az ukrán és a francia elnök, valamint a német kancellár jöjjön el Budapestre, minél hamarabb annál jobb, és tartsanak egy megbeszélést. Ennek a találkozónak az egyetlen célja az azonnali tűzszünetről szóló megállapodás lenne – mondta. Hozzátette: a válasz pozitív volt, de az orosz elnök azt mondta, ennek feltételei vannak, amelyről az ukrán elnökkel kell megállapodnia. A kormányfő közölte, Magyarország azért ilyen „hajlíthatatlan” a békével kapcsolatban, mivel több mint 200 ezer magyar él Kárpátalján, és Magyarországnak az ő életükért van elsősorban felelőssége.

Orbán Viktor miniszterelnök a választási győzelmet követő első nemzetközi sajtótájékoztatóján a Heti Tv több kérdésére is válaszolt. A Heti Tv legelőször arra volt kíváncsi, hogy a magyar kormány továbbra is részt kíván-e venni a Selyemút programban, amely a Kínával történő kapcsolatok fejlesztését segíti. Orbán Viktor válaszában elmondta, sajnos megvan az esélye annak, hogy az Oroszország és a Nyugat közti kapcsolatok romlása hatással lehet a kínai viszonyokra is. Orbán Viktor ugyanakkor leszögezte, a magyar kormány osztja Macron francia elnök véleményét, melynek értelmében az Európai Uniónak stratégiai autonómiára van szüksége, azaz szükség van a Kínával való együttműködésre. A Heti Tv másik kérdésére a miniszterelnök megerősítette, hogy a magyar kormány továbbra is kiemelten fontosnak tartja a zéró toleranciát, elutasítva a kirekesztést, az antiszemitizmust. Orbán Viktor kijelentette, Magyarországon marad a zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben. Ennek kapcsán hozzátette azt is, az április 3-i

választásnak köszönhetően egy új helyzet alakult ki a parlamentben, azaz bekerült egy szélsőséges párt. Megjegyezte azt is, hogy az első parlamenti megszólalások után derül ki, hogy valójában mennyire kirekesztő gondolatokat terjesztenek ezek a politikusok, de az biztos, hogy a kormánypártok mindenfajta kirekesztést elutasítanak.

Több mint 316 ezer levélszavazat érkezett az NVI-hez, ebből több mint 200 ezret már felbontottak, és ezek közül csaknem 171 ezerben volt érvényes az azonosító nyilatkozat – derül ki a Nemzeti Választási Iroda adataiból. Az NVI-hez postán több mint 36 ezer levélszavazat érkezett, a külképviseleteken 278 ezret adtak le, míg a magyarországi országgyűlési egyéni választókerületek székhelye szerinti választási irodákban 1500-at. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhattak, az NVI 456 129 választópolgárt vett fel a levélben szavazók névjegyzékébe. A szerda reggeli adatok szerint 316 754 levélszavazat érkezett vissza az NVI-hez, ennek 63,56 százalékát már felbontották és ellenőrizték a válaszborítékban lévő, a választópolgárt azonosító nyilatkozatot.

Ukrajna elnökének és miniszterelnök-helyettesének legújabb, Magyarországgal kapcsolatban megfogalmazott nyilatkozatai túlmennek azon a határon, amit szó nélkül lehet hagyni – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) parlamenti államtitkára, miniszterhelyettes. Magyar Levente arról tájékoztatott, hogy szerdán hivatalába kérette Ljobov Nepopot, Ukrajna budapesti nagykövetét, és tudatta vele, hogy az utóbbi hetekben Ukrajna vezetői részéről több igaztalan vád is elhangzott Magyarországgal szemben, melyekre az Ukrajnában dúló háborúra tekintettel a kormány nem adott arányos választ. Jelezte: azzal a kijelentéssel, miszerint Magyarország „még csak annyit sem tesz Ukrajnáért, mint mindenki más” és „támogatja Oroszországot”, az ukrán elnök minden, az erőszakot elítélő, és az ukránokkal együttérző, ezt számos esetben tettekkel is kifejező magyar embert megsértett.

Külföldi hírek:

Naftali Bennett miniszterelnök szerdán lemondta minden programját, hogy kezelje a politikai válságot, és rendkívüli ülésre hívta össze pártja összes megmaradt Kneszet- tagját, miután Idit Szilman, a koalíció elnöke reggel bejelentette kilépését, így a koalíció 60 parlamenti képviselőre zsugorodva elvesztette minimális többségét. A kormány elméletileg 60 mandátummal is megmaradhat 2023 márciusáig, amikor is új költségvetést kell elfogadni. Benjámin Netanjahu ellenzéki vezetőnek szinte lehetetlen kormányt alakítani a jelenlegi Kneszetben, mert – egyelőre – nincs 61 képviselő aki ezt támogatná, így nagyon valószínű, hogy a következő hónapokban új választásokra kerülhet sor. Ha mégis meglenne a Kneszet feloszlatásához szükséges 61 képviselő és megszavazzák, Jáir Lapid automatikusan miniszterelnökké válik az átmeneti időszakra, amíg az új választásokat követően megalakul a következő kormány. A másik lehetőség egy alternatív kormány alakítása a jelenlegi 24.

Kneszetben, választások nélkül, bár úgy tűnik, hogy ez nehezen sikerülne a Netanjahu vezette Likudnak, mivel ehhez legalább hét koalíciós képviselőt át kéne csábítani.

Beni Gantz védelmi miniszter telefonon beszélt a Palesztin Hatóság elnökével, Mahmúd Abbásszal, közölte a hivatala. Ez volt az első beszélgetés kettejük között a legutóbbi, 11 ember életét követelő terrorhullám óta. Gantz kifejezte nagyrabecsülését Abbásznak, amiért elítélte a múlt keddi bnei braki halálos terrortámadást, amely öt izraeli halálát okozta. ,,A miniszter jókívánságait küldte a ramadán szent hónapjára, és azt mondta, hogy ez a béke és a nyugalom ideje, nem pedig a terroré” – áll a Védelmi Minisztérium közleményében. ,,Hozzátette, hogy Izrael folytatni fogja a harcot a civileket és a biztonsági erőket célzó kísérletek ellen”. Korábban a Kormányzati Tevékenységek Koordinátora a Területeken (COGAT), mely katonai összekötőként szolgál a palesztinokkal, vezetője a Gantzcal, Aviv Kochavi vezérkari főnökkel és a biztonsági szervezetek képviselőivel folytatott megbeszéléseket követően olyan kezdeményezéseket jelentett be, amelyek célja, hogy megkönnyítse az ünneplést a Júdea és Szamáriában elő lakosok számára.

A NATO-nak hosszan tartó szembenállásra kell felkészülnie az Ukrajna ellen háborút folytató Oroszországgal, ehhez a szankciók fenntartására, valamint a védelem megerősítésére van szükség – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, a tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozására érkezve szerdán. Leszögezte: nincs jele annak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök feladta vagy megváltoztatta volna az egész Ukrajna ellenőrzésére és a nemzetközi rend átírására vonatkozó törekvéseit. Moszkva teljes körű offenzívára készül Kelet- Ukrajnában, a Donyec-medence teljes régiójának ellenőrzésére. A térség elfoglalásával közvetlen összeköttetést kíván teremteni Oroszországgal. Ukrajnának ezért sürgősen katonai támogatásra van szüksége, nehéz- és könnyűfegyverekre egyaránt – mondta Stoltenberg.

Németországnak továbbra is támogatnia kell Ukrajnát, és azt a célt kell kitűznie, hogy Oroszország ne nyerje meg a háborút – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár szerdán a szövetségi parlamentben (Bundestag). Olaf Scholz az azonnali képviselői kérdések és kancellári válaszok órájában kiemelte, hogy a szövetségi kormány minden lehetséges módon támogatja Ukrajnát, így fegyverekkel is, szakítva az előző kormány gyakorlatával. Ezt a támogatást egészen addig folytatják, amíg Oroszország nem vonja ki csapatait Ukrajnából – jelentette ki a német kancellár. Hozzátette, hogy a fegyverszállítások, a pénzügyi és humanitárius támogatás, az ukrán menekültek befogadása, az Oroszország elleni szankciók és az orosz energiaimport csökkentése mind-mind azt a célt szolgálja, hogy „Oroszország ne nyerje meg ezt a háborút”. Ugyanakkor biztosítani kell, hogy a NATO ne váljon hadviselő féllé – húzta alá.

Szigorítjuk az Oroszországgal szembeni büntetőintézkedéseket, hogy maximális nyomást tudjunk gyakorolni a Kremlre, az új csomag még csak a szénimportot érinti, viszont előbb vagy utóbb az orosz olajra és gázra is szankciókat kell kivetnünk – jelentette ki Charles Michel, az Európai Tanács elnöke szerdán az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén. Az elnök a március a 24-25-i EU-csúcs következtetéseit taglaló vitában elmondta: meg kell szüntetni a függést az orosz fosszilis energiahordozóktól, európai szuverenitást kell kiépíteni. A csúcson az uniós tagállami vezetők megegyeztek a közös energiabeszerzésről, ami előrelépés lehet ezen a téren – mutatott rá a belga politikus. Hozzátette, hogy a szankciók bevezetésének ára lesz, de az európaiak hajlandók ezt megfizetni. Michel kijelentette: „a bucsai mészárlás is bizonyítja, hogy az orosz erők brutalitása nem ismer határokat, ez nem egy különleges hadművelet, ez háború, ahol az orosz hadsereg emberiesség elleni bűntetteket követett el” – fogalmazott.

Gazdasági hír:

Azonnali brüsszeli intézkedésekre van szükség a magas energiaárak miatt – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő beszámolt arról, hogy erre vonatkozóan már tett javaslatot a magyar fél. Azt javasolta, hogy amíg a háború tart, és amiatt magasabbak az energiaárak, az árak emelkedését eredményező adminisztratív előírást fel kell függeszteni, „mindegy, hogy milyen okból vezettük be azokat”. Ide sorolta a fosszilis energiahordozók adóztatásának bonyolult szabályai mellett azt az előírást, ami a villamos energia árát összekapcsolja a gáz árával. Ugyancsak fel kell függeszteni a bioüzemanyag-adalék üzemanyagokba keverésére vonatkozó előírást. Orbán Viktor úgy értékelt: súlyos gazdasági válság van kibontakozóban, aminek számos oka van, de a legfontosabb ezek közül az Oroszországra kivetett szankciórendszer. „Ennek meg fogjuk fizetni az árát” – fogalmazott.

Időjárás:

Ma borongós idő ígérkezik, elszórtan kisebb esőkkel.

Este erős lökésekkel kísért szél, hajnalban, északon előforduló jelentéktelen eső ígérkezik.

A hőmérséklet jellemző átlaga 5 – 19 fok között alakul.