Smot hetiszakasz 5. kommentár, 5782. Tévét 19.
„Történt e napokban, Mózes felnőtt, kiment testvéreihez és látta rabmunkáikat…” (2:11). A midrás tanítja: Mózes látta, hogy a gyenge embereket nagy terhek cipelésére kényszerítették, az erős embereket pedig kis terhek hordozására. Rav Klonimus Kalmish Sapira szerint érthető probléma, amikor gyenge emberek nagy terheket kell cipeljenek, de miért akkora megpróbáltatás, ha erős embereknek kis terheket kellett hordozniuk? A mester szerint minden feladat nehézsége attól függ, hogy milyen természetű, aki végzi. Egy termetes építőmunkás gond nélkül cipelhet egész nap, de ha kényesebb feladat elvégzésére kényszerítik, az komoly fájdalmat okoz neki. Egy törékenyebb ember számára az egész napos szellemi munka nem vezet végkimerüléshez, ugyanakkor még könnyű terhek hordására sem alkalmas. Az egyiptomiak tervének lényege az volt, hogy Izrael gyermekeivel olyan munkát végeztessenek, amely idegen a természetüktől, ezen a módon kívánták „megtörni” őket. A rabbi hozzáteszi: ugyanez igaz a spirituális szférában is: az a személy, aki az anyagi világra (olám háze) összpontosít, nem tiltakozik a legnehezebb munka elvégzése vagy a legösszetettebb tudomány tanulmányozása ellen sem, de állítja, hogy a Tóra tanulmányozása túl nehéz vagy unalmas. Viszont akinek az élete az eljövendő világra (olám hábá), vagyis a spirituális növekedésre irányul, pont fordítva működik. Valójában a feladatainkra adott válaszainkat – hogy mennyire merülünk ki azoktól – lakmuszpapírként használhatjuk annak meghatározására, hogy melyik világhoz, ehhez vagy az eljövendőhöz tartozunk-e inkább.
Szép napot mindenkinek!
18.00-18.30: Tanulás zoomon
us02web.zoom.us/j/6579029560?pwd=T3FuRS96dkFaaXVPVWZPWnNpY1AvUT09
Meeting ID: 657 902 9560
Passcode: 917838
