Napi Tóra, RaDar Vájisláh hetiszakasz 3. kommentár, 5782. Kiszlév 12.
|
||||
Vájisláh hetiszakasz 3. kommentár, 5782. Kiszlév 12.
Jákobon az Ézsauval való találkozás előtt negatív érzések lesznek úrrá: “nagyon félt Jákob és aggódott” (32:8).“Naná, hogy félt” – mondhatnánk, ha nem egy olyan emberről lenne szó, akinek Isten két alkalommal is megígérte korábban, hogy vigyázni fog rá (Kli Jákár). Egyszer a létrás álmában (28:15): “veled vagyok és őrizlek, bárhol jársz és visszahozlak erre a földre, mert nem hagylak el, míg meg nem tettem, amit neked mondtam”. Másodszor pedig mielőtt távozott volna Lábán házából (31:3): “térj vissza atyáid országába, szülőföldedre, és én veled leszek”. Mestereink többsége igyekezett megérteni és megmagyarázni Jákob félelmének okát. Rási a midrás (B’résit rabba 76:2) alapján azt írja, hogy “félt, hogy megölik, illetve aggódott, hogy neki kell ölnie”, ami elfogadható magyarázatnak tűnik, hiszen egyrészt tényleg kétes kimenetelű találkozó várt rá, másrészt a testvére, vagyis bármelyikük halálának lehetősége igen nyomasztóan hathatott. Rabbénu Bahja is logikus magyarázatot ad, úgy vélte, az ősatya nem elsősorban önmagát, hanem kiterjedt családját féltette. A Behor Sor szerint leginkább az bántotta Jákobot, hogy tanácstalan volt, valójában mit is kellene tenni, elkerülje vagy engedje létrejönni a kellemetlennek ígérkező találkozót. A mester korának ismert közmondását idézi: אם יש מי שיברח הרבה יהיה מי שירדוף – „ha van, aki menekül, akkor lesz sok üldöző is”, és emiatt végül Jákob úgy döntött, hogy szembenéz Ézsauval. Folyt. köv.
Szép napot mindenkinek!
19.00: RaDar
