„A világ nagy erőközpontjai mind válságokkal küzdenek” – Gyarmati István Trump kiszámíthatatlanságáról és Kína problémáiról
Donald Trump közel-keleti politikája, az amerikai választások várható következményei, az Ukrajnának nyújtott hírszerzési támogatás bizonytalanságai és Kína belső válsága is terítékre került a Pirkadat október 19-i adásában. M. Kende Péter Dr. Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt kérdezte arról, vajon az Egyesült Államok visszafogja-e katonai szerepvállalását a Közel-Keleten, és milyen veszélyeket rejt, hogy a világ meghatározó hatalmai egyszerre küzdenek súlyos belső problémákkal.
Trump maga sem tudja, mit akar?
M. Kende Péter azzal indította a beszélgetést, hogy nem érzékeli Washington részéről egy újabb nagyszabású közel-keleti katonai fellépés határozott szándékát. Gyarmati István azonban óvatos volt a következtetésekkel: „Nem tudjuk, hogy mit akarnak. Szerintem maga Donald Trump se tudja, hogy mit akar.”
A szakértő úgy látja, az amerikai elnök rendkívül nehéz helyzetbe manőverezte magát, amelyből a közel-keleti konfliktusok és a közelgő amerikai választások miatt egyaránt nehéz kiutat találnia. Gyarmati meggyőződése, hogy Trump Benjamin Netanjahu izraeli választási győzelmében érdekelt, de az már sokkal kevésbé világos, milyen lépésekkel kívánja ezt elősegíteni.
Az amerikai közvélemény ráadásul erősen megosztott a katonai szerepvállalás megítélésében. Ez különösen érzékeny helyzetet teremt egy olyan elnök számára, akinek hamarosan saját belpolitikai támogatottságával is számot kell vetnie.
Az orosz dízel nem menti meg az amerikai elnököt
Gyarmati élesen bírálta Trump Oroszországgal kötött dízelüzemanyag-megállapodását. Szerinte a megállapodás politikailag is kifogásolható, gazdasági jelentősége pedig elenyésző lehet.
Már a leszállítandó mennyiségekkel kapcsolatban is kétségei vannak, hiszen az orosz dízeltermelés maga is nehézségekkel küzd. Elmondása szerint a választások előtt legfeljebb félmillió liter érkezhetne meg az Egyesült Államokba, aminek az amerikai üzemanyagárakra gyakorolt hatását gyakorlatilag nullának tartja.
A műsorvezető felvetette, hogy Trump népszerűségének csökkenése vajon mennyire jelenhet meg a választási eredményekben. Gyarmati elismerte, hogy az elnöknek szilárd támogatói tábora van, de szerinte kérdéses, ez elegendő lesz-e a republikánusok számára.
A trumpizmus túlélheti Trumpot
A szakértő az általa említett, nyolc-tíz százalékpontos országos demokrata előnyből jelentős republikánus választási veszteség lehetőségét vezette le. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az amerikai választási rendszerben az egyes államok eredményei döntő jelentőségűek, ezért sok a bizonytalanság.
M. Kende Péter azt is megkérdezte, egy súlyos választási vereség a trumpizmus végét jelenthetné-e. Gyarmati ezt kizárta. Úgy gondolja, hogy a Trump által képviselt politikai irányzat számos eleme az elnök távozása után is fennmaradhat, mert az amerikai politikában valóban szükség volt bizonyos változtatásokra.
A személyéhez köthető túlkapásokat viszont már másként ítéli meg. A republikánusok jövőjéről szólva még olyan híreszteléseket is megemlített, amelyek szerint Trump akár a következő év elején, egészségi okokra hivatkozva lemondhatna, és helyét J. D. Vance alelnök vehetné át. Ezt azonban egyértelműen bizonytalan forgatókönyvként kezelte.
Egy elnöki bejegyzésből pillanatok alatt külpolitika lehet
A beszélgetés egyik központi kérdése Trump ellentmondásos kommunikációja volt. M. Kende Péter arra kérdezett rá, hogyan lehetséges, hogy az amerikai elnök egyik nap az Ukrajnának nyújtott hírszerzési támogatás korlátozásáról beszél, majd röviddel később ennek ellenkezőjét sugallja.
Gyarmati szerint a modern politika egyik veszélyes jelensége, hogy a külpolitikai döntések kommunikációja rendkívül személyessé vált. Korábban egy elnöki nyilatkozatot szakértők és tanácsadók hosszasan előkészítettek, ma viszont egy vezető akár az éjszaka közepén közzétett közösségimédia-bejegyzéssel is azonnal új helyzetet teremthet.
A szakértő feltételezése szerint időnként a katonai tanácsadók próbálják mérsékelni Trump hirtelen kijelentéseinek következményeit. Úgy gondolja, az amerikai külpolitikai döntéshozatalban jelenleg éppen a katonai vezetés képviselheti a józanabb megközelítést.
A gyakori irányváltások miatt rendkívül nehéz előre jelezni Washington következő lépését. Gyarmati ebben egyetlen előnyt lát: ha az elnök valami különösen veszélyeset mond, még mindig van esély arra, hogy másnap már egészen más álláspontot képvisel.
Kína belső válsága is nemzetközi kockázat
A beszélgetés végén M. Kende Péter Kína és Tajvan helyzetét vetette fel. Arra volt kíváncsi, hogy miközben az Egyesült Államok figyelmét a Közel-Kelet, az orosz–ukrán háború és az Európai Unióval fennálló viták kötik le, Peking nem használhatja-e ki a helyzetet újabb Tajvan körüli erődemonstrációra.
Gyarmati válaszában elsősorban Kína belső nehézségeire helyezte a hangsúlyt. Úgy látja, Hszi Csin-ping helyzete sem egyszerű: a gazdasági problémák mellett a kínai vezetésen belüli ellentétek is egyre láthatóbbak, amelyekre az elnök hatalmának további központosításával reagál.
Különösen súlyosnak tartja a demográfiai folyamatokat. Kína népessége csökken, a születésszám különösen a városokban alacsony, és a gyermekvállalási kedv visszaesése már túlmutat az egygyermekes politika korábbi következményein. A fiatalabb nemzedékek számára a gyermeknevelés anyagi terhei is meghatározóvá váltak.
A népességfogyás a munkaerőpiacon is komoly problémákat okozhat, különösen akkor, amikor a gazdaság teljesítménye sem kielégítő.
Egyszerre gyengélkednek a világ meghatározó hatalmai
Gyarmati a kínai problémákból szélesebb következtetésre jutott. Úgy értékelte, hogy az Egyesült Államok, Kína, Oroszország és az Európai Unió egyszerre küzd valamilyen politikai, gazdasági vagy vezetési válsággal.
Ez szerinte rendkívül veszélyes nemzetközi környezetet teremt, mert egyik meghatározó erőközpont sem rendelkezik olyan hatékony és kiszámítható stratégiával, amely képes lenne stabilizálni a helyzetet. A közel-keleti konfliktusok, az ukrajnai háború és a Tajvan körüli feszültségek ebben az összefüggésben egymást is befolyásolhatják.
A beszélgetés végén abban maradtak, hogy a globális bizonytalanság közel-keleti következményeire a Világ zsidó szemmel következő adásában is visszatérnek.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
