„A lakás használati értékből pénzügyi értékké változott” – Szanyi Tibor a lakhatási válságról és a baloldal jövőjéről
Közösségi tulajdonba vett lakások, betiltandó magántőkealapok, élhetőbb vidéki települések és a magyar baloldal újjászervezésének lehetőségei: ezekről beszélgetett M. Kende Péter Szanyi Tiborral, az Igen Szolidaritás Magyarországért Mozgalom alapítójával a Pirkadat október 19-i adásában. A berlini lakhatási kezdeményezésből kiindulva azt vizsgálták, miként lehetne megfizethető otthonokat biztosítani azoknak, akik számára a saját lakás megszerzése már szinte elérhetetlen. A beszélgetés végén az MSZP kongresszusa és a magyar pártrendszer átalakulása is előkerült.
Berlinben a magántulajdon közösségi kézbe kerülhet
M. Kende Péter egy berlini kezdeményezéssel indította a beszélgetést: a baloldali és zöld politikai erők jelentős lakásállományt vonnának közösségi tulajdonba, megfelelő kártalanítás mellett. A műsorvezető azt kérdezte, vajon ilyen radikális eszközökre van-e szükség a nagyvárosi lakhatási válság enyhítéséhez, és elképzelhető lenne-e hasonló megoldás Budapesten.
Szanyi Tibor szerint a kisajátítás önmagában Magyarországon sem ismeretlen. Útépítéseknél és más közérdekű beruházásoknál rendszeresen alkalmazzák, így elvi akadályát nem látja annak, hogy lakhatási célból is felmerüljön.
Érvelésének fontos eleme, hogy a magántulajdonban lévő lakások létrejöttéhez gyakran jelentős közpénz járult hozzá. A korábbi tanácsi lakások kedvezményes értékesítése, az államilag támogatott hitelek és más kedvezmények mind azt mutatják számára, hogy a lakástulajdon mögött sok esetben társadalmi hozzájárulás is áll. Egy ötvenmilliós ingatlan értékében akár tíz-húszmilliós állami szerepvállalás is megjelenhetett – hozott egy szemléltető példát.
A lakásból befektetési eszköz lett
A lakhatási válság egyik alapvető okát Szanyi abban látja, hogy a lakások ára egyre inkább elszakadt eredeti rendeltetésüktől. „A lakás egy használati értékből egy pénzügyi értékké változott” – fogalmazott, arra utalva, hogy az ingatlanok befektetési és spekulációs eszközzé váltak.
Példaként a budapesti árakat említette, ahol elmondása szerint egy ötven négyzetméteres lakásért már akár százmillió forintot is elkérhetnek. Ilyen feltételek mellett a fiatalok számára az önálló otthon megszerzése szülői segítség nélkül rendkívül nehézzé válik, még támogatott hitelkonstrukciókkal is.
Különösen élesen bírálta a magántőkealapokat, amelyek betiltását is elképzelhetőnek tartaná. Álláspontja szerint ezekben a konstrukciókban elmosódik a tulajdonosi felelősség, miközben a befektetők elsődleges célja az eszközök értéknövekedése. Úgy véli, ez hozzájárulhat ahhoz is, hogy lakások maradnak üresen, mert tulajdonosaik az áremelkedéstől nagyobb hasznot várnak, mint a bérbeadástól.
A bérlakás a társadalmi mobilitást is segítené
M. Kende Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a bérlakásrendszer fejlesztése a munkavállalók mozgását is megkönnyíthetné. Aki bérelt lakásban él, egyszerűbben költözhet egyik városból a másikba, ha ott kap munkát, mint akinek el kell adnia saját ingatlanát.
Szanyi egyetértett azzal, hogy a tulajdonhoz való ragaszkodás korlátozhatja a mobilitást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy Magyarországon is terjed az a megoldás, amikor valaki kiadja saját lakását, és a kapott bérleti díjból más településen bérel otthont.
A politikai ellenállást részben a magántulajdon túlzottan merev értelmezésével magyarázta. A berlini elképzelésben azt tartja figyelemre méltónak, hogy a közösségi lakásállomány növelésével közvetlenül próbálnak beavatkozni egy olyan piacba, amely a fiatalok és az alacsonyabb jövedelműek számára egyre kevésbé hozzáférhető.
Okosfalvakkal lehetne újra vonzó a vidéki élet
Szanyi a vidéki lakhatásban is jelentős lehetőségeket lát. Felidézte, hogy európai parlamenti munkája során részt vett az okosfalu-koncepció kidolgozásában, amelynek célja a városi és vidéki élet közötti szolgáltatási különbségek mérséklése.
A megközelítés lényege, hogy az internet és a digitális technológiák segítségével a kisebb településeken is hozzáférhetővé váljanak olyan szolgáltatások, amelyek korábban elsősorban a városokban voltak elérhetők.
A közlekedés fejlesztését elengedhetetlennek tartja, de a technológiai lehetőségeket ennél szélesebben értelmezi. Példaként említette, hogy a drónok akár bevásárlási és szállítási feladatokat is elláthatnának.
A célja az lenne, hogy a vidéki élet nyugalma és természeti előnyei mellett a lakók a városokéhoz közelítő szolgáltatási színvonalhoz jussanak. Ez a lakhatási problémák enyhítéséhez is hozzájárulhatna, hiszen több település válhatna reális lakóhelyi alternatívává.
Az MSZP kongresszusa után is kérdéses a baloldal jövője
A beszélgetés végén M. Kende Péter az MSZP hétvégi kongresszusáról és vezetőválasztásáról kérdezte vendégét. Szanyi úgy értékelte, hogy az egykor meghatározó párt politikailag erősen kiüresedett, és kevés olyan országosan ismert szereplője maradt, akihez jelentős politikai teljesítmény köthető.
A problémát a pártrendszer egészére is kiterjesztette. A jelenlegi parlamenti erőviszonyokat túlzottan egyszínűnek tartja, és azt reméli, hogy idővel ismét több politikai irányzat jelenhet meg érdemi képviselettel. Hangsúlyozta, hogy ezzel nem a korábbi Fidesz-kormányzást kívánja vissza, hanem a sokszínűbb demokratikus versenyt hiányolja.
Az MSZP-nek és a többi baloldali mozgalomnak azt kívánta, hogy találják meg ismét saját politikai karakterüket. Franciaországot is megemlítette, ahol a baloldali erők mozgását figyelemre méltónak tartja, bár a szélsőjobboldal erősödésére is utalt.
A lakhatási kérdésre a műsorvezető még visszatért: jelezte, hogy a következő beszélgetésekben is szeretnének foglalkozni vele. Szanyi erre nyitottnak mutatkozott, és Spanyolországot említette további lehetséges példaként.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
