„Az első palacsinta mindig rossz” – Lattmann Tamás az uniós költségvetési vitákról, Magyar Péterről és Ukrajna veszélyes várakozásairól
Heves brüsszeli viták, vétófenyegetések, egyelőre elfogadhatatlan hétéves költségvetési tervezet és Volodimir Zelenszkij látványos diplomáciai fogadtatása: ezekről beszélgetett M. Kende Péter Dr. Lattmann Tamás nemzetközi jogásszal a Pirkadat október 19-i adásában. A szakértő szerint a mostani konfliktusok jelentős része az uniós döntéshozatal megszokott menetéhez tartozik. Sokkal komolyabb kérdésnek tartja, hogy Európa milyen ígéreteket tesz Ukrajnának, és milyen következményekkel járhat, ha azokat később képtelen teljesíteni.
A hétéves költségvetés első tervezetét senki sem szereti
M. Kende Péter a brüsszeli csúcs után hazatérő magyar miniszterelnök beszámolójából indult ki. Magyar Péter kiabálásról, kemény vitákról és vétófenyegetésekről beszélt, miközben az Európai Unió következő hétéves pénzügyi kerete továbbra is megállapodásra vár.
Lattmann szerint ebben egyelőre semmi rendkívüli nincs. A többéves költségvetés elfogadásához valamennyi tagállam egyetértése szükséges, ezért a tárgyalások kezdetén mindenki igyekszik a lehető legerősebben képviselni saját érdekeit.
A Bizottság első előterjesztését a palacsintasütéshez hasonlította: „Az első mindig rossz.” A kezdeti változat éppen arra szolgál, hogy a tagállamok és az Európai Parlament megfogalmazzák kifogásaikat, a Bizottság pedig ezek ismeretében átdolgozhassa a javaslatot.
A szakértő nem számít gyors megállapodásra. Úgy becsüli, hogy a viták akár a következő nyárig is elhúzódhatnak, és csak ősszel születhet végleges egyezség.
A „fukarok” és a „kohézió barátai” között zajlik az alku
A műsorvezető arra kérdezett rá, megpróbálhatják-e a nettó befizető országok különalkukkal megbontani a kohéziós támogatásokban érdekelt tagállamok összefogását.
Lattmann elmagyarázta, hogy a „fukarok” és a „kohézió barátai” az uniós tárgyalásokban használt informális elnevezések. Előbbiek a kiadások korlátozásában, utóbbiak a felzárkóztatási források megőrzésében érdekeltek.
Egyetlen ország átállítása önmagában kevés, hiszen bárki megvétózhatja a költségvetést. A személyes kapcsolatoknak és a regionális összefogásnak azonban komoly politikai jelentőségük lehet.
Példaként a 2005-ös költségvetési tárgyalásokat idézte fel, amikor Gyurcsány Ferenc Tony Blairrel ápolt kapcsolatát és a közép-európai országok együttműködését is felhasználta a magyar érdekek érvényesítésére.
Lattmann szerint Lengyelország ma különösen fontos szereplő lehet, mert gazdasági és politikai súlya miatt a gazdagabb tagállamok is kereshetik az együttműködését. Közben arra figyelmeztetett, hogy az EU keleti bővítésével a jelenlegi közép-európai kedvezményezettek fokozatosan veszíthetnek kohéziós pozíciójukból.
Egy kézfogásnak is lehet diplomáciai súlya
A csúcstalálkozón Zelenszkij ukrán elnök részvétele is sok figyelmet kapott. M. Kende Péter azt kérdezte, mekkora jelentősége van a nyilvánosság előtt látható kézfogásoknak, öleléseknek és gesztusoknak.
Lattmann szerint a diplomáciai szimbolika egyáltalán nem mellékes. A személyes kapcsolatok és a testbeszéd azt is megmutathatják, ki milyen pozíciót foglal el a tárgyalópartnerek között.
Külön elemezte Magyar Péter és Zelenszkij találkozását. Megfigyelése szerint a magyar miniszterelnök felállt, de nem lépett az ukrán elnök útjába, így Zelenszkijnek kellett megváltoztatnia mozgását, hogy odalépjen hozzá. Lattmann ezt tudatosnak tűnő, diplomáciailag előnyös gesztusként értelmezte, amely a magyar kormányfő számára kiemelt figyelem látszatát teremtette meg.
Hozzátette, hogy az Európai Tanács ülései a miniszteri tanácsüléseknél sokkal kötetlenebbek. A tagállami vezetők meghívhatnak külső szereplőket, és a zárt tárgyalásokon olykor valóban rendkívül heves viták zajlanak.
Ukrajnának veszélyes lehet a teljesíthetetlen ígéret
A látványos diplomáciai támogatás után M. Kende Péter arra kérdezett rá, hogy Európa ténylegesen mit tud tenni Ukrajnáért.
Lattmann szerint a csatlakozási tárgyalások folytatása fontos, de kérdéses, hogy jelenleg ez jelenti-e a legnagyobb segítséget. Ukrajna háborúban áll, az uniós tagsághoz vezető folyamat pedig hosszú, és minden tagállam jóváhagyását igényli.
A szakértő különösen veszélyesnek tartja, ha az európai vezetők olyan várakozásokat keltenek, amelyeket később nem tudnak teljesíteni. Törökországot hozta példaként, ahol az elhúzódó csatlakozási folyamat szerinte hozzájárult a politikai hangulat megváltozásához.
Attól tart, hogy Zelenszkij is egyre kritikusabban tekinthet európai partnereire, ha sokáig kap biztatást kézzelfogható előrelépés nélkül. Egy olyan jövőbeli helyzetet is elképzelhetőnek nevezett, amelyben Ukrajna a háború lezárása után pragmatikusabb kapcsolatot keresne Oroszországgal, miközben távolodna Európától. Hangsúlyozta, hogy ez csupán lehetséges forgatókönyv, amelynek megvalósulását nem állítja biztosra.
„Az embereknek joguk van tudni”
A beszélgetés végén M. Kende Péter Lattmann rövid, az Európai Unió működését magyarázó videóit méltatta. Azt kérdezte, mennyire lehet átadni a bonyolult uniós intézményrendszer működését azoknak, akik nem foglalkoznak napi szinten európai politikával.
A nemzetközi jogász szerint az EU működése sokak számára azért is tűnik átláthatatlannak, mert a politikai szereplők időnként maguk is érdekeltek a fogalmak összemosásában. Pedig már annak megértése is sokat számít, hogy a Bizottság előkészítő szerepet tölt be, míg a Tanácsban a tagállamok képviselői vesznek részt a döntéshozatalban.
„Az embereknek joguk van tudni” – hangsúlyozta. Úgy gondolja, az alapvető intézményi ismeretek segítenek felismerni a félrevezető politikai állításokat, és megalapozottabb választói döntésekhez vezethetnek.
Az Európai Unió határai messzebb vannak, mint gondolnánk
Lattmann személyes tapasztalatai alapján az uniós tagságot alapvetően pozitívnak tartja. A szabad mozgás, a más országokban vállalható munka és a közös intézmények lehetőségei szerinte a magyarok mindennapjait is befolyásolják.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy egy távoli európai határszakaszon vagy akár Észak-Afrikában kialakuló konfliktus közvetett következményei Magyarországon is megjelenhetnek. Példaként a Marokkó melletti spanyol terület körüli migrációs feszültségeket és az ezek nyomán felmerülő schengeni vitákat említette.
Magyar Péter megszólalását ebben az ügyben politikai hibának tartotta, mert szerinte a magyar kormánynak célszerűbb lett volna távol maradnia ettől a konfliktustól.
A beszélgetés végén az uniós bővítés egy további szempontját is kiemelte: Ukrajna vagy Szerbia esetleges csatlakozása a határon túli magyar közösségek szempontjából is jelentős változást hozhatna. Az európai integráció így a magyarok számára a határokon átívelő kapcsolatok megerősítésének lehetőségét is hordozza.
A tartalmi összefoglaló mesterséges intelligencia felhasználásával készült.
