A BreuerPress és a HetíTV hírei 2021.X.30. reggelén

A BreuerPress és a HetíTV hírei 2021.X.30. reggelén

Egész Európában ismét nagy a migrációs nyomás és várhatóan a jövőben tovább fog erősödni – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

A magyarok nem kérnek a baloldal bevándorláspárti politikájából – jelentette ki a Fidesz szóvivője.

Nem lesz hiány vécépapírból, de a termék ára emelkedni fog – erről Vajda Attila, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatója beszélt az MTI-nek.

Belföld:

Egész Európában ismét nagy a migrációs nyomás és várhatóan a jövőben tovább fog erősödni – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Gulyás Gergely azt mondta: jó lenne, ha az Európai Bizottság a migráció pártjáról a külső határvédelem pártjára állna, mert ha nem akarjuk, hogy a járvány és a gazdaság újraindításának idején destabilizálódjon Európa, hatékony határvédelemre és ehhez megfelelő európai hozzájárulásra van szükség. A kormány levélben fordul a bizottsághoz, hogy legalább részben térítse meg az EU a kerítésépítés árát – közölte. A kormány döntése értelmében a munkaadók előírhatják a koronavírus elleni védőoltást a munkavégzés feltételeként, ha a dolgozók biztonsága ezt kívánja – jelentette be Gulyás Gergely. Ezt az állam mint munkaadó is érvényesíteni fogja, az önkormányzatoknál pedig a polgármester dönthet az oltás előírásáról – tette hozzá. November 1-től maszkot kell viselni a közösségi közlekedési eszközökön – sorolta a kormány döntéseit, amelyeket a járvány fékezése érdekében hozott. Emellett látogatási tilalmat rendelnek el az egészségügyi intézményekben. A szociális intézményekben erről a vezető dönthet. Hangsúlyozta: az intézkedések célja, hogy minél többen oltassák be magukat.

Nagy kihívást jelentenek Európa számára a növekvő kábítószer-használat társadalmi és egészségügyi következményei, a helyzetet pedig tovább súlyosbítja a nemzetközi beavatkozás afganisztáni kudarca és a drogpolitika liberalizációja egyes országokban – közölte a tárca közleménye szerint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A tárcavezető a Pompidou Csoport fennállásának 50. évfordulója alkalmából szervezett rendezvény megnyitóján veszélyesnek nevezte „néhány liberális európai kormánynak a droghasználat legalizálására, de legalábbis liberalizálására vonatkozó politikáját”. Ez szerinte fenyegetést jelent a társadalmak egészségére, és növeli a kábítószerek iránti keresletet, ami pedig a szervezett bűnözés erősödésével jár. Tovább súlyosbítja a helyzetet a nemzetközi beavatkozás afganisztáni kudarca, az ott uralkodó „tragikus társadalmi, gazdasági és humanitárius helyzet”, illetve hogy a világ legnagyobb illegális

ópiumtermelőjének számító ország ismét terrorszervezetek melegágyává és migrációs hullámok kiindulópontjává válik – mutatott rá.

A magyarok nem kérnek a baloldal bevándorláspárti politikájából – jelentette ki a Fidesz szóvivője. Zsigó Róbert azt mondta, úgy tűnik, hogy Márki-Zay Péter nem mulasztja el behozni a lemaradását a baloldalon, újabb cikkek láttak napvilágot arról, hogy mit is gondol például az illegális bevándorlásról. A Fidesz-szóvivő felidézte: az ellenzéki politikus azt mondta: a legnagyobb veszélyt nem abban látja, hogy tömegével jönnének a migránsok, és nem ismer senkit, akit bántottak volna. A kormánypárti politikus emlékeztetett arra, hogy 2015-ben Kunhalmi Ágnes szocialista politikus volt az, aki álproblémának nevezte a bevándorlást, Gyurcsányék pedig még kerítést vágni is elmentek a déli határhoz. Hozzátette: Márki-Zay Péter ugyanazt az álságos és ártalmas struccpolitikát folytatja ezzel, mint amit a baloldal 2015-ben elkezdett.

Külföld:

Antony Blinken külügyminiszter tiltakozott a Júdea és Szamária zsidó telepein 3000 új lakóegység jóváhagyásáról szóló döntés miatt egy feszült telefonbeszélgetésen Beni Gantz izraeli védelmi miniszterrel, nyilatkozta három izraeli tisztviselő a Walla és az Axios riporterének, Barak Ravidnak. Joe Biden elnök hivatalba lépése óta ez az első alkalom, hogy új építkezéseket hagytak jóvá a telepeken, és a Biden-kormány zárt ajtók mögött sürgette az izraeli kormányt, hogy ne vigye véghez. ,,Az Egyesült Államok sárga lapot adott nekünk” – mondta egy vezető izraeli tisztviselő a Gantz és Blinken közötti hívásról. Naftali Bennett miniszterelnök abban reménykedett, hogy a védelmi minisztérium bizottsága jóváhagyja az új lakóegységeket, mielőtt augusztusban Washingtonba látogat. De nem így történt, majd Biden személyesen felszólította, hogy tanúsítson önmérsékletet a telepek kérdésében. A múlt héten azonban a védelmi minisztérium bejelentette, hogy összehívja a bizottságot, a tervezettnél több lakóegység jóváhagyására. Az Egyesült Államok nyomása kedden fokozódott, amikor Blinken felhívta Gantzot, és közölte vele, hogy mind a lakások száma, mind azok elhelyezkedése Júdea és Szamáriában „elfogadhatatlan”. Blinken arra kérte Gantzot, hogy a jövőben jobban vegye figyelembe az Egyesült Államok telepekkel kapcsolatos álláspontját.

Isabel Peralta 10 hónapos ösztöndíjat kapott Düsseldorfba a „Der III Weg” (a Harmadik Út) nevű neonáci csoporttól „propaganda és harci technikák elsajátításának
megismerésére”. „Abszolút kötelességem Spanyolországért harcolni, Európáért harcolni, amely most gyenge, és amelyet az ellenség kiárult. Csak az álca változik, az ellenség mindig ugyanaz: a zsidó… A zsidók a hibásak, ezért harcolt a Kék Hadosztály is” – nyilatkozta Peralta. A Harmadik Útról nevű csoportról köztudott, hogy gyűlöli a menekülteket, különösen a muszlim származásúakat. A Simon Wiesenthal Központ nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatója, Shimon Samuels úgy kommentálta a hírt, hogy Peraltát antiszemitának nevezve, akit gyűlöletbeszédért kellene vád alá helyezni, miközben figyelmeztetett, hogy „vigyázni kell Isabellel”. Peralta a madridi Complutense Egyetem hallgatója volt, ahol az egyetemen működő neonáci csoportokban is részt vett, állítólag nyíltan támogatja a Hamász terrorszervezetet is. A Központ megjegyezte, hogy Peralta apja, aki aktivista, helyteleníti lánya nézeteit. Azt is mondta, hogy Németországban valószínűleg bonyodalmak lesznek az „ösztöndíj körül”.

Emmanuel Macron francia államfő először folytatott megbeszélést Scott Morrison ausztrál miniszterelnökkel az úgynevezett tengeralattjáró-ügy szeptemberi kirobbanása óta, és közölte, hogy konkrét tetteket vár a kétoldalú kapcsolatok helyreállításához. A francia

elnöki hivatal tájékoztatása szerint az elnök kiemelte, hogy „mostantól az ausztrál kormánynak kell olyan konkrét lépéseket tennie, amelyek arra utalnak, hogy az ausztrál vezetésnek szándékában áll a kétoldalú kapcsolatok helyreállítása és közös fellépés az indiai-csendes óceáni térségben”. A két ország közötti diplomáciai válság akkor tört ki, amikor szeptember közepén az Egyesült Államok, Ausztrália és Nagy-Britannia – Franciaország előzetes tájékoztatása nélkül – biztonsági partnerségi szerződést kötött AUKUS néven. Ezzel összefüggésben pedig Ausztrália úgy döntött, hogy nukleáris meghajtású tengeralattjárókat vásárol az Egyesült Államoktól, egyúttal felmondja a Franciaországgal kötött, dízel- és elektromos meghajtású tengeralattjárók gyártásáról szóló szerződését. Emiatt Franciaország elesett egy 56 milliárd dolláros szerződéstől.

Portugáliában kétségessé vált az Antonio Costa szocialista miniszterelnök vezette kormány jövője, miután a parlament szerdán nem fogadta el a 2022-es költségvetést. A Publico című helyi napilap szerint a költségvetési javaslat 117 szavazattal 108 ellenében, öt tartózkodás mellett elutasították. Marcelo Rebelo de Sousa államfő közölte, hogy új választásokat ír ki, ha a költségvetést nem fogadják el gyorsan. A következő választás csak 2023-ban lenne esedékes. Costa kisebbségi kormányt vezet, mérsékelt szocialistáinak a 230 fős törvényhozásban 108 mandátuma van. Sorsa a kormányon kívüli kisebb baloldali pártok támogatásától függ. A voksoláskor a marxista Baloldali Blokk és a Kommunista Párt azonban a költségvetés ellen szavazott, akárcsak a konzervatív Szociáldemokrata Párt.

A héten puccsal hatalomra került szudáni katonai vezetés az ország hat nagykövetét hívta haza, miután a diplomáciai missziók vezetői közös közleményben fejezték ki szolidaritásukat a menesztett kormánytagokkal és a puccs ellen tüntetőkkel – jelentette a szudáni állami tévé. A bejelentés szerint a nagykövetek között van Szudánnak az Európai Unióhoz, valamint az Egyesült Államokhoz akkreditált nagykövete is. Hétfőn a szudáni hadsereg őrizetbe vette az átmeneti kormány több civil tagját, majd a katonai-civil tanács vezetője, Abdel-Fattáh al-Burháni tábornok feloszlatta a kormányt, és rendkívüli állapot bevezetését jelentette be. Ezt követően Belgium, Franciaország, Svájc, Kína, A Dél-afrikai Köztársaság, Katar, Kuvait és az Egyesült Arab Emírségek szudáni nagykövetei a Sudan Tribune című újságban közzétett közös közleményükben elítélték a puccsot, kifejezték szolidaritásukat a tüntetőkkel, és kiálltak a demokratikus értékek mellett. Összesen több mint 30, Szudánban vagy külföldön tartózkodó szudáni diplomata ítélte el a hatalomátvételt, amely miatt az Afrikai Unió felfüggesztette az ország tagságát az 55 tagú szervezetben, az Egyesült Államok és az Európai Unió pedig jelezte, hogy továbbra is az azóta feloszlatott kormány miniszterelnökét, Abdullah Hamdokot ismeri el az ország vezetőjének.

Gazdaság:

Nem lesz hiány vécépapírból, de a termék ára emelkedni fog – erről Vajda Attila, a Vajda-Papír ügyvezető igazgatója beszélt az MTI-nek.
A cégvezető emlékeztetett arra, hogy a műanyagok visszaszorulásával jelentősen nőtt a papírfelhasználás minden kategóriában, így a cellulóz esetében is. Ezáltal ennek az ára a nemzetközi piacon a duplájára emelkedett. Bár ellátási probléma nincs, nem várható, hogy középtávon visszacsökkenne majd a cellulóz ára – tette hozzá Vajda Attila.
Vajda Attila ismertette, hogy Magyarország éves szükséglete 90 ezer tonna toalettpapírból, papír zsebkendőből és háztartási papírtörlőből áll, a Vajda-Papír-csoport éves kapacitása pedig 140 ezer tonna.

Időjárás:

Szombaton még az elmúlt napokhoz hasonló napos, többnyire derült, az átlagosnál enyhébb, kellemes őszi időjárás várható, a középső és az északnyugati országrészben meg-megélénkülő DK-i széllel. Reggelre az elmúlt napokéhoz hasonlóan, hasonló körzetekben alakulhatnak ki pára-, illetve átmeneti ködfoltok.

A hőmérséklet jellemző átlaga szombat délután + 15 – + 18 fok körül alakul.

Related