A nemtelen vádakat egyenesen kötelessége a kormánynak visszautasítani
ifj. Lomnici Zoltán, alkotmányjogász, a Századvég Intézet kutatója a Heti Tv Pirkadat című műsorában a magyar külügyminiszter reakciójáról, az erősödő európai antiszemitizmusról beszélt.
A magyar külügyminiszter bekérette a német nagykövetet, miután a német külügyi államtitkár olyan megjegyzést tett, mely szerint Magyarországon is van antiszemitizmus. Ennek kapcsán a kutató úgy vélekedett, egy olyan nemtelen vádra reagált a magyar diplomácia vezetője, valamint a kancelláriaminiszter is, amit egyenesen kötelessége a kormánynak visszautasítani. Hozzátette, a történelmi ismeretek fényében igen furcsa, ha Németországból, Ausztriából érkeznek vádak. Lomnici Zoltán szerint a mostani német kijelentés mögé is kellett volna valamilyen bizonyítékot, statisztikai adatokat állítani. Arról nem beszélve, hogy azt is mondta a német politikus, hogy a VII-es cikkelyt azért indították el Magyarország ellen, mert itt antiszemitizmus van, holott ebből egy szó sem igaz, az eljárásban nem is szerepel ez a kifejezés. De nem is azért, mert az egyik ellenzéki pártban magas az antiszemiták aránya. Ám az ellenzék a mostani időközi országgyűlési választáson egy olyan jelölt mögé sikerült beállnia, aki korábban tett antiszemita kijelentéseket, ráadásul nyilvánosan. Hozzátette azt is, érdemes visszakeresni, miket mondtak volt és jelenlegi aktív jobbikor politikusok, milyen erős antiszemita kifejezéseket használtak. Szerencse ebben a helyzetben, hogy jelenleg a verbalitás szintjén maradt a zsidózás. Visszatérve a német vádakra, a kutató elmondta, Európa több országában ezzel szemben már nem a verbalitás szintjén tart az antiszemitizmus, német, francia példák sokasága mutatja, ott már tettlegességig fajult ez a helyzet, voltak már halálos áldozatok is. Az a baj – tette hozzá, hogy ezekbe az országokba a meglévő mellé lett importálva – tudatosan – egy másik antiszemitizmus, amit a radikális iszlám képvisel. Az az iszlám, amelynek egyik jelentős állama, Irán is egyre nagyobb fenyegetést jelent, amire például az EU-nak válaszolnia kéne, de a kutató szerint a közösség nem rendelkezik koherens, átlátható külpolitikával, helyette inkább vagdalkozik. Iránnal kapcsolatban is elsősorban a gazdasági érdekek az erősek, leginkább a németeké. Ám ezzel elsősorban a Közel-Kelet demokratikus államának, Izraelnek a létét veszélyeztetik. Még szerencse, hogy az Egyesült Államok folyamatosan felhívja a figyelmet arra, hogy elutasítja az iráni fegyverkezést. Lomnici Zoltán szerint elszámította magát az előző amerikai elnök, amikor úgy vélte, Iránnak a véleménye nem változik, pedig a megállapodás után nem sokkal bebizonyosodott, bármikor képesek álláspontjukat megváltoztatni, amivel pont a béke ellen vannak.
A térségben is nagy szükség van a politikai stabilitásra, ami nagy kincs – erősítette meg a kutató, hozzátéve amíg léteztek akár itt, akár Észak-Afrikában diktatúrák, addig rend volt, most a demokráciaexport után egészen elképesztő állapotok uralkodnak, az egykori diktatúrák nem képesek talpraállni. Szükség van a stabilitásra, amire nagy szükség lesz például az Egyesült Államokban is az őszi elnökválasztás után. Lomnici Zoltán szerint most egészen biztos az is, hogy a legkeményebb, legdurvább kampány következik az USA-ban, utána pedig nagyon kell a nyugalom, a stabilitás.
