Sikeres volt a koronavírus-járvány elleni védekezés Magyarországon, sikeresebb, mint Nyugat-Európa sok államában – értékelt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a Kormányinfón.
A rendkívüli jogrend jóval rövidebb volt, mint Európa országainak többségében, a kormány időben tudott döntéseket hozni, és a járvány megjelenéséhez képest jóval korábban hozott fontos korlátozó intézkedéseket, mint például az olaszok, a belgák vagy a spanyolok – fejtette ki.
A rendkívüli jogrend tette lehetővé az azonnali és hatékony cselekvést – jelentette ki a miniszter, köszönetet mondva az operatív törzs tagjainak, különösen Müller Cecília országos tisztifőorvosnak, továbbá az egészségügyi és a szociális szféra dolgozóinak, tanároknak, rendőröknek, katonáknak, kormányhivatali dolgozóknak.
Gulyás Gergely hangsúlyozta: a védekezés azért lehetett sikeres, mert nemzeti egység alakult ki, és „új fejlemény”, hogy ez az ellenzék nélkül is létrejöhetett. A kormány politikai egyetértést szeretett volna, de tudomásul kellett venni, hogy az ellenzék ehhez nem tudott hozzájárulni – mondta. Hozzátette: a védekezésben részt vevők nemtelen támadása, az ország külföldi lejáratása és „kamuvideók” készítése morálisan is elfogadhatatlan, alantas cselekedet.
A Miniszterelnökség vezetője reményét fejezte ki, hogy nem tér vissza a koronavírus, jelezte ugyanakkor, a második hullám reális veszély. Azt azonban szeretnék, hogy ha ismét veszélyhelyzet lesz, akkor legyen politikai egység is.
Közölte, a mostantól érvényes járványügyi készültséget hat hónapra hirdették ki, és háromhavonta vizsgálják felül.
Gulyás Gergely bejelentette: mostantól eltörlik a vásárlási idősávokat, a maszkhasználat szabályai viszont maradnak. Kiemelte: úgy látják, a maszkhasználat elegendő védelmet biztosít az időseknek, ezért döntöttek így.
Azt mondta, az operatív törzs továbbra is működik, és a kórházak irányítási rendje is változatlan.
Hangsúlyozta: az Európai Bizottság azt javasolta – és a kormány álláspontja is az -, hogy mihamarabb lehetővé kell tenni a határok átjárhatóságát az uniós tagállamok között. Magyarország ennek megfelelő döntéseket hozott – fűzte hozzá.
Míg korábban úgy tűnt, a migráció megállt, a májusi adatok már aggasztóbbak, de remélhetőleg a határok átjárhatósága nem jelenti azt, hogy ne lehetne tartani a határok védelmét – közölte. Hozzátette: Magyarország képes megvédeni a határait.
A miniszter kifejtette: a védekezés első szakaszán túl vagyunk, és ha mindenki továbbra is betartja az intézkedéseket, csökkenni fog az aktív fertőzöttek száma, de ha ebben változás lesz, szigorításokra lehet szükség.
Úgy vélte, ha lesz második hulláma a járványnak, arra a várakozások szerint szeptemberben, októberben kerülhet sor. A nyári meleg várhatóan lassítja a járvány terjedését, így azzal számolnak, hogy az aktív fertőzöttek száma összességében csökkenni fog a következő hetekben, ezért is fontos a megmaradt intézkedések betartása – közölte.
Kitért arra is, hogy a gazdasági intézkedésekkel 1,2 millió magyar munkavállaló munkahelyét sikerült megvédeni
Hangsúlyozta: ahogy várható volt, a munkaerőpiacra és a gazdaság teljesítményére is komoly hatással volt a járvány elleni védekezés miatti teljes leállás. A gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzések eltérőek, a kormány a Pénzügyminisztérium által jelzett 3 százalékos recesszióval számol – mutatott rá. Hozzátette: mivel a költségvetés tervezésekor nem erre számítottak, ez nagy mértékben csökkenti a költségvetés mozgásterét.
Újra megélénkült a mozgás a déli határszakaszon, ennek következtében egyre nagyobb a nyomás a magyar határkerítésnél, ezért a járványügyi készültséget a határokon továbbra is fenn kell tartani – jelentette be a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára Hercegszántón. Németh Szilárd határlátogatása után a hercegszántói átkelőhelynél tartott sajtótájékoztatón elmondta: a migránsok már nemcsak terrorfenyegetettségi és közbiztonsági kockázatot jelentenek az országnak, illetve Európának, hanem nagyon erős járványügyi veszélyt is. Hangsúlyozta: a jogi, a műszaki és az úgynevezett „élőerős” határzár azonban lehetővé teszi, hogy Magyarország déli határszakasza Európa legbiztonságosabb és legerősebb külső schengeni határszakasza legyen. Gyakorlatilag átjárhatatlan – jelentette ki.
Az LMP frakcióvezető-helyettese azt követeli, hogy a kormány tisztességesen vegye ki részét a Lánchíd felújításából. Csárdi Antal, Budavár és a Belváros egyéni országgyűlési képviselője csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta: 25 milliárd forintot csoportosítana át jövőre a központi költségvetésben a híd felújítására egy módosító javaslattal. Ez még nem fedezné a híd és az alagút teljes felújítását, de a támogatással a főváros már megvalósíthatja azt. Az ellenzéki politikus szerint a forrás rendelkezésre áll, ha nem luxusberuházásokra költik.
Jó döntésnek bizonyult az érettségi megtartása a járványhelyzetben, hiszen végül egyetlen megbetegedést sem regisztráltak a vizsgázó diákok között – mondta a köznevelési államtitkár. Maruzsa Zoltán hangsúlyozta, Magyarországon egyetlen napra sem állt le az oktatás a koronavírus-járvány miatt, és mivel sikerült megszervezni az érettségiket is, a felsőoktatási felvételit is meg lehetett tartani. Sikeresen zárták a tanévet, amelyet nem kellett sem rövidíteni, sem hosszabbítani – emelte ki. Nagyon készülnek – például tájékoztató anyagokkal, továbbképzésekkel – az őszi időszakra, hogy a váratlan helyzeteket is kezelni tudják. Ugyanakkor optimisták, mert a járványhelyzet jelentősen javult, ezért arra számítanak, hogy egy „hagyományos” tanév kezdődhet el – fogalmazott.
Külföld:
A civil szervezetek külföldi finanszírozására vonatkozó magyar korlátozások nem egyeztethetők össze az uniós joggal – közölte döntését az Európai Unió Bírósága. Magyarország 2017-ben fogadott el törvényt, amely nyilvántartásba vételi, bejelentési és átláthatósági kötelezettségeket vezetett be a bizonyos értékhatárt meghaladó külföldi támogatásban részesülő civil szervezetekre vonatkozóan. A törvény szankciók alkalmazásának lehetőségéről is rendelkezik. A szabályozás miatt az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen. Ítéletében a luxembourgi székhelyű uniós bíróság azt állapította meg, hogy a törvény hatálya alá tartozó finanszírozás az uniós szabályozásban a tőkemozgás fogalma alá tartozik, a kérdéses szabályozás hátrányosan megkülönböztető jellegű, korlátozó intézkedésnek minősül, ezért uniós jogot sért.
Aggasztónak nevezte Klaus Iohannis államfő, hogy Romániában ismét emelkedni kezdett a koronavírus-fertőzések száma, és arra kérte polgártársait: fegyelmezetten tartsák be a még érvényben lévő egyszerű, de nagyon fontos óvintézkedéseket, a távolságtartási előírásokat és a beltéri maszkviselést. „Ma is több mint 300 újabb fertőzést tártak fel. A vírus nem megy szabadságra, továbbra is itt van a közösségben, óvakodjanak tőle!” – figyelmeztetett Iohannis, aki a katasztrófavédelem koronavírus-fertőzöttek ellátására is alkalmas mobil intenzív egységének felavatásán vett részt Bukarestben. A jobboldali elnök szerint a baloldali parlamenti ellenzék a lakosság biztonságát kockáztatva, választási megfontolásokból sürget további lazításokat, és kérdőjelezi meg a veszélyhelyzet meghosszabbításáról szóló kormányhatározat törvényességét.
Nem kísérleteznek többet a malária kezelésében használt hidroxiklorokinnal a koronavírusos betegeken – közölte az Egészségügyi Világszervezet. A WHO azzal indokolta szerdai döntését, hogy a több országban is kipróbált hidroxiklorokin nem volt hatásos a koronavírus okozta Covid-19 kezelésében, nem csökkentette a kórházi ápolásra szoruló betegek halálozási rátáját. A hidroxiklorokint a malária és egyes súlyos immunbetegségek – mint például a lupusz vagy a reumatoid artritisz – kezelésére használják. A koronavírus kezelésében játszott szerepe erősen vitatott. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyelet hétfőn úgy döntött, a továbbiakban nem engedélyezi, hogy hidroxiklorokinnal kezeljék a koronavírusos betegeket. A hatóság úgy találta: nem valószínű, hogy a gyógyszer vírusölő hatással bír.
Izrael hagyjon fel az egyoldalú döntésekkel, és hagyja el a megszállt palesztin területeket – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió külpolitikáért felelős főképviselője az Európai Parlament plenáris ülésén a koronavírus-járvány külpolitikai következményeit tárgyaló vitában. Elmondta, hogy az unió álláspontja egyértelmű a ciszjordániai izraeli telepek Izraelhez való lehetséges hozzácsatolásáról: a terv szembemegy a nemzetközi szabályokkal, veszélyezteti a régió stabilitását és Izrael biztonságát is aláásná. Ebben a kérdésben az EU-tagállamok közül 25 egyetért, de továbbra is nehéz egyhangú nézőpontot kialakítani. Az unió az úgynevezett kétállamos megoldást támogatja, és a diplomácia minden eszközével próbálja ezt az előtérbe helyezni – közölte.
Váratlanul Rámalláhba látogatott Ajmán Szafadi, Jordánia külügyminisztere, hogy Izrael tervezett ciszjordániai annektálásáról tárgyaljon – jelentette a Háárec. Egy meg nem nevezett forrás szerint a miniszter II. Abdullah jordániai király diplomáciai erőfeszítéseit képviseli, azok célja az izraeli annektálási tervekkel szemben álló palesztin álláspontot támogatása. Az előre be nem jelentett csütörtöki látogatáson a jordániai külügyminiszter Mahmúd Abbász palesztin elnökkel, és más magas rangú palesztin tisztviselőkkel találkozik Rámalláhban. Husszein al-Seik, a Ciszjordániában kormányzó palesztin Fatáh párt központi bizottságának tagja és Abbász elnök közeli munkatársa azt nyilatkozta a Háárecnek, hogy Szafadi látogatása Jordánia és a Palesztin Hatóság összehangolt erőfeszítéseinek része, amellyel megpróbálnak választ adni az izraeli annektálási tervekre.
Gazdaság:
Elfogadhatatlan, hogy az Európai Unió másfél hónapja képtelen dönteni az állami beruházásösztönzés felső határának eltörléséről – jelentette ki a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter azért is kiábrándítónak nevezte az EU döntésképtelenségét, mivel Brüsszelnek nem uniós forrásokról, csupán a nagyobb költségvetési támogatás lehetőségéről kellene döntenie. A magyar kormány kérése egyszerű, a válságra tekintettel el kell törölni az állami beruházásösztönzés 800 ezer eurós korlátját – tette hozzá. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban csütörtökön újabb 3 magyar beruházó vehette át a versenyképesség-növelő program támogatási szerződését.
Időjárás:
Szombaton északkelet kivételével erős, a Dunántúlon viharos lökések kísérhetik az északnyugati szelet. Zápor, zivatar ismét több helyen fordulhat elő, legkisebb eséllyel a Duna-Tisza közén. Délután 19-26 fokra készülhetünk.
